Horthy, Toroczkai és a magyar antiszemita nacionalizmus
Ahogy a két világháború között a nyilasok, úgy a mai szélsőjobboldal sem a rendszert találja hibásnak, hanem kizárólag a zsidókat, a cigányokat és a migránsokat.
Ahogy a két világháború között a nyilasok, úgy a mai szélsőjobboldal sem a rendszert találja hibásnak, hanem kizárólag a zsidókat, a cigányokat és a migránsokat.
100 éve, a baloldali forradalmi kísérletek összeomlásával egy időben az ország számos részén megkezdték működésüket a régi, tekintélyelvű rendszert erőszakos eszközökkel visszaállítani kívánó, antikommunista és antiszemita különítményes csapatok.
Múlt hét szombaton fontos dolog történt Budapesten: végre színre lépett ugyanis a tettre kész militáns utcai antifasiszta mozgalom és az eddig tetszhalott hazai radikális baloldal.
Ahogy normálissá válik a náci masírozás a budai hegyekben, úgy válnak normálissá az 1944-45-ös eseményeket illetően a szélsőjobboldali narratívák is a közbeszédben.
Szomorú, bár nem meglepő, hogy a mainstream médiában – beleértve az ellenzéki sajtót – Auschwitz felszabadításának 75. évfordulóján is arról „illett” megemlékezni, hogy egy totalitárius diktatúrát képviselő hadsereg szabadította fel a haláltábort a még életben maradt foglyokkal.
A 75 éve felszabadított táborkomplexum el nem múló botránya, a helyrehozhatatlan történelmi tények a ma élők számára a morális autonómia és a racionális ítélőképesség kifejlesztésének akut szükségességét demonstrálják.
A bécsi születésű, kényszerű emigrációja után brit állampolgár szociálpszichológusról érdemes megemlékeznie annak a közösségnek, amely az igazságosság és az egyenlőség szemszögéből próbál gondolkodni a világról.
Az 1989 – A Global History of Eastern Europe egyik szerzőjével, James Markkal beszélgettünk.
A NATO létrejöttének célja nem valamiféle tengerentúli hegemónia megerősítése volt, hanem az USA Európához láncolása.
A Mérce szerzői ajánlják idei legfontosabb olvasmányaikat.