Bocsánatkérésre és sérelemdíj fizetésére kötelezte a bíróság a kormányközeli lapot, miután az jogosulatlanul hozta nyilvánosságra két civil aktivista nevét is, akiket a „sorosista” összeesküvés résztvevőinek állított be.
Másodfokon helyben hagyta a Fővárosi törvényszék a kerületi ítéletet.
Ha van az elmúlt évnek bármi gyakorlati tanulsága, az az, hogy mindenkit felkészületlenül értek a decemberi események.
Hogyan áll politikai cselekvés terén a magyar szakszervezeti mozgalom, képesek-e politikai aktivitásra a szakszervezeti tagok?
Noha a rezsimhez kötődő burzsoázia mesés meggazdagodása miatt érzett düh alkalmanként a felszínre tört, ez a harag mindeddig nem vert éket abba az osztályokon átívelő szövetségbe, amely a Fideszt hatalomra juttatta.
A számos okból jogos kritika a pártpolitikusokkal és a pártpolitizálás jelenlegi formáival szemben még meredekebbé teszi az ellenzéki pártok számára egyébként is magas akadályokat.
A rabszolgatörvény elleni tiltakozáshullám nem várt egységet hozott, a szakszervezeti mozgalom újra láthatóvá vált, és hosszú idő után az ellenzék is képes volt tematizálni az eseményeket. Felidézzük az eseményeket.
László Zoltánnal, a Vasas alelnökével, és Komjáthi Imrével, az MSZP alelnökével arról beszélgettünk, hogy egy évvel később hogy látják: volt-e értelme a tiltakozásnak, változott-e a munkavállalók helyzete, és hogyan profitáltak a helyzetből a szakszervezetek és az ellenzéki pártok.
De a rabszolgatörvény visszavonását továbbra sem engedték napirendre venni.
Kincses Gyula elnökké választása után tartott sajtótájékoztatót.
