Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyhangúan elítélték a „nagypénteki rabszolgatörvényt” a szakszervezetek és a munkáltatók

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Facebookon számolt be a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) mai üléséről, ahol a kormánnyal szemben mindkét oldalról, a szakszervezetek és a munkáltatók részéről is rengeteg bírálatot kapott a bértámogatási program és még többet a „nagypénteki” rendelet.

Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, az eredetileg belengetett, rövidített munkaidőben dolgozóknak ígért segítség helyett Palkovics László Inforádiós bejelentése alapján a rövidített munkaidőben dolgozók nem a teljes, 5 napos munkahét bérének 70 százalékára, hanem csupán a rövidítés miatt kieső munkaidőre járó pénz 70 százalékára számíthatnak majd a kormány gazdaságvédelmi akcióterve szerint. Ráadásul ezt is csak olyan cégek vehetik igénybe, akik havi bevételük kevesebb mint 50 százalékát vesztették el.

A G7 számításai szerint a bérátvállalás tehát a legjobb esetben is maximum a dolgozó bérének 23 százalékát fedezheti, leggyakrabban azonban még ennél is kevesebbet.

A szakszervezetek a támogatás mértékét bírálták, azt javasolva, hogy az eredeti bejelentésnek megfelelően a 70 százalékos támogatás a teljes bérköltségre vonatkozzon, emellett kérték a 50 százalék feletti munkaterhelés-vesztést elszenvedő cégek számára is annak biztosítását, és a keresőképtelenség gyermekfelügyeletet ellátó szülőkre való kiterjesztését is.

Ehhez csatlakozott a munkáltatói oldal is, a támogatotti kör kiterjesztését kérve a munkaerőkölcsönző cégekre is, illetve az elmúlt időszakban munkahelymegtartó támogatást kapó vállalkozásokra. A két fél egybehangzó véleménye volt, hogy sok cég nem tud élni a meghirdetett segítséggel a sok részletszabály miatt, ezért a programot módosítani kell.

A „nagypénteki rabszolgatörvénnyel” kapcsolatban mind a két oldal értetlenségét fejezte ki. A munkavállalói oldalon több konföderáció vezetője diplomatikusan, de határozottan a csalódottságuknak adott hangot.

Ahogy arról a Mérce elsőként számolt be, pénteken a Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amely lehetővé teszi a cégek és vállalatok számára, hogy kétéves munkaidőkeretet határozzanak meg, azaz aki most kap fizetést, de nem dolgozik, mert a munkahelyén leállt a termelés, azzal 2 éven belül ledolgoztathatják a most kieső munkaórákat. „Békeidőben” egyébként ez a munkajog értelmében maximum 6 hónap volt eddig.

A MASZSZ felháborítónak nevezte a döntés körülményeit és tartalmát egyaránt, sérelmezve, hogy a döntést megelőző két VKF ülésen a kormányoldal egyetlenegyszer sem tett említést a „nagypénteki rendeletről”, amivel egyoldalú felhatalmazást adtak a munkáltatóknak a 24 hónapos munkaidőkeret elrendelésére, amire eddig csak kollektív alku folyamat során volt lehetősége.

„Miért van szükség ekkora felhatalmazásra? Félő, hogy ezzel a lehetőséggel azok a cégek is élni fognak, akiket annyira nem is érint a gazdasági visszaesés. Meglepő módon a munkáltatók is egyetértettek az érveléssel, illetve kiegészítették azzal, hogy nem ők kérték ezt a módosítást. Megerősítették, hogy ezzel a lehetőséggel csak néhány cég tud élni. Főként a nagyon-nagy vállalatok. Arra a kérdésre, hogy ha nem a VKF munkáltatói oldala kérte ezt a módosítást akkor ki, kinek az érdekében cselekedett a kormány: válasz nem érkezett” – zárja beszámolóját Kordás.

 

Címlapkép: MTI/Varga György