Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jóval kevesebbet segítenek Palkovicsék a dolgozóknak, mint amennyit tegnap ígértek

Mégsem valósulhat meg a tegnap belengetett formájában a rövidített munkaidőben dolgozóknak ígért segítség. Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium által tett bejelentését Palkovics László, a tárcát felügyelő miniszter tegnap esti, az InfoRádióba történt telefonos bejelentkezése alapján ugyanis úgy pontosította:

a rövidített munkaidőben dolgozók nem a teljes, 5 napos munkahét bérének 70 százalékára, hanem csupán a rövidítés miatt kieső munkaidőre járó pénz 70 százalékára számíthatnak majd a kormány gazdaságvédelmi akcióterve szerint.

A miniszter az Index tudósítása szerint itt elmagyarázta, az érintett cégeknek a járási munkaügyi hivatalnál kell jelentkeznie a juttatásért, de csak májustól, bizonyítaniuk kell a rendelésállomány csökkenésének mértékét, és a megállapított, kieső részre kaphatják meg a kiegészítést a cégen keresztül a munkavállalók.

Egészen pontosan úgy fogalmazott:

„…nem az 5 nap 70 százalékát fizetik, [hanem] a kieső munkaidőt, amit a vállalat nem tud lefedni rendelésállománnyal.”

Az interjú lényegi része, amelyet a rádió Aréna című műsora rögzített, itt visszahallgatható:

Ehhez ráadásul Palkovics László még azt is hozzátette, csupán arra vállalkoznak, hogy a cégek rendelésállományának 50%-os csökkenéséig fizetnek ilyen pótlékot. Mint elmondta, ha egy társaság a havi bevételének több mint 50%-át veszítette el a járvány okozta gazdasági lassulás folytán, akkor tulajdonképpen nem jár semmiféle állami segítség.

Noha a miniszter ezt nyíltan nem mondta ki, szavaiból egyértelműen következik, hogy azok a cégek, amelyek az elmúlt hetekben bevételük több mint felét elveszítették, erre a rövidített munkaidős bérkiegészítésre nem számíthatnak.

Tegnapi sajtótájékoztatójában a miniszter még a német és osztrák Kurzarbeit programhoz teljesen hasonló segítségről értekezett, magát a német kifejezést is többször használva. Ugyanakkor a mostani megszólalásában ezt a párhuzamot is pontosította, amikor kiemelte, szeretné, ha a német és osztrák gyakorlattal ellentétben a segítség ellenére a magyar dolgozók továbbra sem csupán 3 napra járnának be a munkahelyükre, hanem a teljes, még a kieső időt is igyekeznének a munkahelyükön eltölteni, akár továbbképzés keretében is.

Orbán Viktor hétfőn új gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett a koronavírus-járvány miatti gazdasági recesszió hatásainak enyhítésére. Ennek részleteit ismertette tegnap Palkovics, akkor arról beszélt:

  • a munkahelymegőrzés hasonló lesz a Németországban és Ausztriában bevezetett Kurzarbeithez, vagyis az állam a munkáltatón keresztül kifizeti a munkás bérének 70 százalékát 3 hónapig, miközben az alkalmazottak csökkentett munkaidőben dolgoznak. Magyarországon azonban a dolgozók nem „otthon lesznek” a rövidebb munkanapok miatt, hanem a cég számára hasznos tevékenységet végeznek majd. (Ezt a részt írja felül – pontosítja… – a kedd esti InfoRádiós interjú, amelyet fent idéztünk.)
  • Mivel a gazdasági visszaesésben a kutatás-fejlesztési kapacitások is veszélybe kerülhetnek, a mérnöki és kutatás-fejlesztési munkakörben 40 százalékos bértámogatást biztosít a kormány.
  • Palkovics adminisztrációs könnyítéseket is jelentett be a rugalmasabb munkaszervezés érdekében: létrehoztak egy vállalkozói portált, ahol a vállalatok tehetnek fel kérdéseket és informálódhatnak.
  • A szociális hozzájárulási adót 2 százalékkal csökkentik július elsejétől.
  • Elhalasztják a beszámolókat és a hozzájuk kapcsolódó éves adóbevallásokat szeptember 30-ig.
  • Gyorsul az ÁFA-visszaigénylés.
  • Bevezetik az adózói minősítéseket, hogy az adózót ne érje joghátrány a veszélyhelyzet miatti esetleges mulasztások során.
  • A betegszabadságról szóló dokumentumokat digitálisan is be lehet nyújtani a munkahelyekre.
  • Azoknak a vállalatoknak, akik megtartják munkavállalóikat, egyszerű pályázati konstrukciót vezetnek be, ha befektetni szeretnének vagy éppen áttérni környezetkímélő megoldásokra.
  • A kormány támogatni fogja, ha egy vállalatnál az éppen nem szükséges munkavállalókat átképeznék.  Palkovics példaként említette az informatikusképzést, amit jól lehet a távolból is oktatni, és segítene az informatikai munkaerőhiányon is, ha most többen átképeznék magukat. Ezekben az esetekben a tandíj 95 százalékát az állam átvállalja. Akik elvesztették az állásukat, ezekre a képzésekre 0%-os diákhitelt vehetnek fel.
  • A diákok egyszeri, 500 ezer forintos, szabad felhasználású, 0%-os diákhitelt tudnak igényelni.

Noha otthonmaradásról már akkor sem volt konkrétan szó a rövidített munkaidőben dolgozók esetében, az csak estére derül ki, hogy a 70%-os átvállalás sem valósul meg Palkovics szerint a tegnap délután belengetett formában.

Az ellenzék már meghirdetése óta kritizálta a gazdaságvédelmi akciótervet, mivel szerintük, a környező, közép- és kelet-európai országoktól eltérően Magyarország kormánya egyáltalán nem gondolkodik a most munkájukat a kijárási korlátozások miatt elveszítők egészére. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is csak ideiglenes adóelengedést határozott el, azt is jórészt a turizmus, vendéglátás és néhány rokonszakma esetében. Ezenkívül a vállalkozók egy része kap még különböző adókedvezményeket.

Tegnap az ellenzéki pártok képviselői a Mérce élő műsorában értékelték a kormány gazdaságmentő akciótervét. A műsor itt tekinthető meg:

Nemrég cikksorozatban közöltük az ellenzéki pártok javaslatait azzal kapcsolatban, szerintük milyen eszközökkel enyhíthetőek a COVID-19 okozta, azonnal jelentkező negatív gazdasági hatások, hogy ne essenek el további társadalmi csoportok az alapvető javaktól. (A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd javaslatai itt olvashatók).

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkõ Vivien Cher