Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Momentum: 4 átfogó javaslat, hogy elkerüljük a gazdasági összeomlást

Az egész világra, így Magyarországra is komoly gazdasági visszaesés vár a koronavírus miatt. Ahhoz, hogy minimalizálni tudjuk a gazdasági visszaesést, azonnali gazdasági mentőcsomagra van szükség. Négy területen kell azonnal lépnünk: a gazdaságot az egészségügy szolgálatába kell állítanunk, támogatnunk kell a megzavart mindennapi életünk folytatását, védőhálót kell nyújtanunk a biztos megélhetéshez és gazdasági ösztönzőkkel kell segítenünk a munkahelyek védelmében a vállalatokat.

Milyen eszközökkel enyhíthetőek a COVID-19 okozta, azonnal jelentkező negatív gazdasági hatások, hogyan biztosítható ezekben a hetekben, hogy ne essenek el további társadalmi csoportok az alapvető javaktól? Hogyan védhető ki, hogy a gazdaság egy 2008-hoz hasonló negatív spirálba kerüljön?

A Momentum által szerkesztőségünknek eljuttatott írást vitaindítóként kezeljük, és a többi, frakcióval rendelkező parlamenti ellenzéki pártot (Jobbik, MSZP, DK, LMP, Párbeszéd), valamint baloldali közgazdászokat is megkérdeztük, mit javasolnak a kialakuló helyzetben. Ha válaszolnak, írásaikat a napokban közöljük a Mércén.

A 2008-as gazdasági válság óta nem láttunk ilyen mértékű gazdasági zuhanást ilyen rövid időn belül. Ez nem meglepő: a karanténok miatt eltűnő kereslet, a lemondott rendezvények miatt kieső bevétel és a gyárleállások miatt eltűnő termelés teljesen megállíthatja a gazdaságunkat, ami aztán tömeges elbocsátásokhoz, bedőlő hitelekhez vezethet. Egy felelős kormány – ami a magyar emberek egészségét és megélhetését helyezi előtérbe – ezt nem nézheti tétlenül: átfogó gazdaságélénkítő programra van szükség, akár a költségvetési hiány nagymértékű növelése árán is – ellenkező esetben egy olyan negatív spirálba kerülhet a gazdaság, amelyből sokkal nehezebb lesz kilábalni.

Állítsuk a gazdaságot az egészségügy szolgálatába

Napnál is világosabb, hogy ebben a rendkívüli időszakban a kormány által az elmúlt évtizedben elhanyagolt egészségügy működtetésének és fejlesztésének kell elsőbbséget élveznie. A kormányzat többi területén ennek érdekében azonnali költségcsökkentő lépéseket kell végrehajtani, például bezárható a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium és minden más, az emberek jólétét és egészségét nem szolgáló, politikai tevékenységet végző kormányzati egység. A felszabaduló forrásokat az egészségügybe kell átcsoportosítani.

A járvány kezelését szolgáló ellátási láncokat jelentős kormányzati pénzügyi segítséggel kell megerősíteni. A nélkülözhetetlen eszközök (diagnosztikai eszközök, lélegeztetőgépek, fertőtlenítőszerek, maszkok) gyártókapacitását jelentősen meg kell növelni, akár más ágazatok kárára. Elegendő kapacitás kiépítésével elérhetjük, hogy akár exportra is tudjunk termelni. Ugyanakkor, ha szükséges, akkor ezeket az eszközöket – akár jelentős többletköltséget vállalva – külföldről is be kell szerezni.

Bár az elmúlt tíz évben erre rengeteg alkalom lett volna, most mindenképpen azonnali lépésekkel kell enyhíteni az egészségügyi szakemberhiányt. Azonnal ki kell egészíteni az ápolók, szakdolgozók, mentősök és orvosok bérét, kompenzálva a járvány miatti túlóráikat is.

Az egészségügyi diplomával rendelkezőknek jelentős fizetést kell felajánlani, hogy azonnal munkába álljanak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy azt gondolnánk, hogy ezek az emberek ne hivatástudatból dolgoznának napról napra keményen, az alapvető felszerelések hiánya ellenére is. Ugyanakkor egyrészt meg kell fizetnünk őket ezért a rendkívüli munkáért és kockázatvállalásért, másrészt ösztönözni őket a lehető legtöbb és leghatékonyabb munkára.

A mindennapi élet támogatása

A koronavírus megzavarja az emberek mindennapjait. Ugyanakkor nem elég azt mondani, hogy akkor az iskolák azonnal digitális oktatásra állnak át, és ennyi. A kormánynak számos intézkedéssel kell biztosítania, hogy minél inkább folytatni tudjuk az életünket.

A szülőknek rendkívüli szabadságot kell kiadni, hogy az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárása mellett megoldhassák a gyerekfelügyeletet. Fizetetlen szabadság esetén az államnak 50%-ig állnia kell az otthon maradó szülő bérét, szabályozói eszközökkel pedig elérnie, hogy a munkaadók extra fizetett szabadságot adjanak.

A kormány az elmúlt tíz évben nem törődött a társadalom szétszakadásával és a növekvő szegénységgel. Ezért ma az országnak vannak olyan részei, ahol a rászoruló gyerekek csak az iskolákban jutnak ételhez.

Az iskolabezárásokat követően étkezési támogatást kell biztosítani, hogy a rászoruló gyermekek és családok továbbra is ételhez jussanak.

Az állandó kereset nélküli családok esetében kétszeresére kell emelni a családi pótlékot. A különösen veszélyeztetett idős emberek számára ingyenesen kell az ételeket és gyógyszereket házhoz szállítani.

A távmunkához és távoktatáshoz szükséges telefon- és internetkapcsolathoz, szoftverekhez, mobil eszközökhöz nem mindenki fér hozzá saját pénzből. Ezért az államnak meg kell egyeznie a szolgáltatókkal, hogy biztosítsák ezeket az eszközöket és az internetkapcsolatot minél hamarabb ingyen, beleértve a kölcsönözhető mobil eszközöket.

Szociális védőháló minden rászoruló magyar számára

A következő napokban, hetekben rengeteg bérből és fizetésből élő magyar fogja elveszíteni a munkáját vagy küldik kényszerszabadságra, ahogy leáll minden személyes találkozást igénylő iparág, emiatt pedig a gyárak is lassítják a termelést. Ezért biztosítanunk kell, hogy senkinek a megélhetése ne kerüljön veszélybe.

Első lépésben szükséges minden felnőtt jövedelmét legalább három hónapig 100 ezer forintra kiegészíteni – azon otthon maradó szülőkét is, akiknél az 50%-os bérpótlék összege ezt nem éri el, illetve azokét is, akik közmunkából vagy segélyből tudják csak a családjuk mindennapi megélhetését biztosítani.

Sokan nincsenek felkészülve arra, hogy hirtelen munka nélkül maradnak: így biztosíthatjuk, hogy egyetlen magyar család se kerüljön hirtelen mélyszegénységbe. Ezzel a juttatással elérhetjük, hogy a rengeteg szegénységben élő nyugdíjas az emelkedő költségek ellenére is átvészelje ezt a nehéz időszakot. Az álláskeresési járadék időtartamát fel kell emelni hat hónapra, hogy a munka nélkül maradók megélhetése biztosítva legyen az álláskeresés idejére.

Ha a cégek leépítésekbe kezdenek, az hosszabb távon is károsítani fogja magyar gazdaságot, akkor, is ha már vége lesz a válságnak, mert költséges lesz újraépíteni a kapacitásokat és felvenni a dolgozókat. Ezért a ​német „Kurzarbeit” program mintájára​, a munkaerőpiaci alapból kell kipótolni a dolgozók fizetését, ha a cégek vállalják, hogy nem csökkentik a munkavállalói létszámot, és leépítés helyett csökkentett munkaidőben tovább foglalkoztatják a dolgozókat. Ezt első körben legalább hat hónapra kell bevezetni, majd a gazdasági helyzet függvényében lehet meghosszabbítani a programot.

Az államnak rászorultsági alapon részt kell vállalni a válsághelyzetbe került emberek törlesztőrészletének, közüzemi számláinak kiegyenlítésében, és azonnali hatállyal fel kell függeszteni a kilakoltatásokat. Ez megakadályozhatja, hogy a hónapról-hónapra élő családok fizetésképtelenné váljanak. Az alkalmazottak mellett az egyéni vállalkozóknak is szükségük lesz jövedelemkiegészítésre, számukra ezt az adók és járulékok elengedése formájában lehet biztosítani.

Segíteni kell a vállalati szektort a munkahelyek védelmében

A Magyar Nemzeti Banknak újra kell indítania a Növekedési Hitelprogramot a cégek ‒ különösen a kis- és középvállalkozások (KKV) ‒ likviditási problémáinak áthidalására, ahogyan tette azt például az Európai Központi Bank és a német kormány is az elmúlt napokban. Emellett szükséges, hogy késedelmi kamat nélkül lehessen elhalasztani az adófizetési kötelezettséget a KKV-szektorban.

A hitelezés ösztönzésére az ​angol jegybankot követve​ átmenetileg enyhíteni kell a szabályozási és makroprudenciális korlátozásokat, például a tőkekövetelmények terén. A kamatpolitikát, amennyire még lehet, a gazdaság élénkítésére kell használni.

A csődközelbe sodródott cégek objektív szempontrendszer alapján elbírálva kapjanak állami mentőövet tőkeinjekció vagy állami transzfer formájában ‒ vannak különösen veszélyeztetett ágazatok, például a turizmus, a vendéglátás, a közlekedés és a leálló iparágak beszállítói. A KKV-k tömeges csődjének elkerülése létfontosságú a gazdaság középtávú növekedése és – az esetlegesen bedőlő hiteleiken keresztül – a bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében is.

Ezek az intézkedések az egészségügy, a szociális rendszer és a magyar gazdaság megerősítése érdekében költségesek.

Ugyanakkor egy ilyen válság esetén nem a költségvetési fegyelem a kulcskérdés, hanem az, hogy egy jelentős gazdaságélénkítő csomaggal megakadályozható egy hosszútávú károkkal járó hatalmas visszaesés.

A 2008-as válság idején az akkori kormányok felelőtlen költségvetési politikája miatt nem volt mozgástér a gazdaság szükséges élénkítésére, ezért mélyebb és hosszabb lett a magyar válság, mint lehetett volna, ha időben felkészülünk. Most is lehetne nagyobb a mozgásterünk, ha a magyar kormány az elmúlt években nem az EU egyik legnagyobb költségvetési hiányait produkálta volna, de arra mindenképpen elegendő, hogy határozott, gyors és összehangolt cselekvéssel elkerüljük a legrosszabbat.

Hajnal Miklós a Momentum elnökségi tagja, Iker Áron, Polyák Pálma, Prinz Dániel és Raskó László a Momentum gazdasági szakpolitikusai.

Az írást változtatás nélkül közöltük. 

Címlapkép: MTI/Varga György