(Állam)kapitalista realizmus? ǀ TGM!
TGM-et önnön következetessége és önkritikája egyszerre viszi közelebb az államszocializmus értőbb olvasatához és marad meg munkáiban a kapitalista realizmus keserű kicsengése.
TGM-et önnön következetessége és önkritikája egyszerre viszi közelebb az államszocializmus értőbb olvasatához és marad meg munkáiban a kapitalista realizmus keserű kicsengése.
A nemzeti történetírás arra fókuszált, ami Magyarországot a világ többi részétől megkülönböztette, nem pedig arra, ami országunk történetét az évszázadok során összekapcsolta a világ szinte összes, emberek által lakott részével.
Hogyan sikerülhetett Gorbacsovnak a csúcsra jutnia, hogy onnan – taktikusnak tűnő lépések sorával és egyre nyilvánvalóbbá váló stratégiai vakságával – a mélybe rántsa az egész rendszert?
Ő valahogy a vereség szimbóluma, holott csak ki akart menteni, némileg ügyetlenül, a romok közül ezt-azt.
A neoliberalizmus nem az államszocialista rendszerek összeomlása után terjedt el Kelet-Közép-Európában, hanem már jóval 1989 előtt áthatotta többek között a Kádár-rendszert.
Az újonnan regisztrált esetek ötöde kerül ki Kelet-Európából.
A Transznacionális Intézet október 14-én nyilvános online panelbeszélgetést szervez, melyen szakértők vitatják majd meg a kelet-európai kínai befektetésekkel kapcsolatos legfontosabb politikai-gazdasági kérdéseket.
Hétfő este egy záró beszélgetésen összegezzük, hogyan hat a munkaerőpiacra a platform alapú munka berobbanása, és mi kell ahhoz, hogy a dolgozók ne legyenek teljesen kiszolgáltatva?
Kína repedező – vagy éppen sosem létezett – közép-európai befolyását figyelembe véve még látványosabb a magyar kormány kitartása Peking mellett, akár éppen a nyugati szövetségi rendszerrel szemben.
30 évvel ezelőtt példátlan halálozási válság sújtotta Kelet-Európát, amikor a volt szocialista országok áttértek a kapitalizmusra, előrevetítve a mai amerikai munkásosztályt tizedelő reménytelenség okozta halálozási járványt.