A szegények meg fognak enni minket: három film a szociális kérdésről
A közelmúlt filmsikerei több-kevesebb érzékenységgel reflektálnak az egyenlőtlenség egyéni emberi következményeire, politikai álláspontjuk azonban igencsak problematikus.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A közelmúlt filmsikerei több-kevesebb érzékenységgel reflektálnak az egyenlőtlenség egyéni emberi következményeire, politikai álláspontjuk azonban igencsak problematikus.
A fake news már a kormányzati Facebook-oldalakon is megjelent!
Sem Schönberger néni, sem a hat hónapos unokája, sem Heydrich és Himmler nem élte túl.
A kitörési kísérletet bármilyen értelemben kapcsolatba hozni bárkinek a becsületével, olyan arcpirító hazugság, hogy az ember nem is tudja eldönteni, felháborodjon-e rajta vagy nevessen.
A gyergyóditrói eset először muris kis színesnek indult. Azután lett belőle egy olyan konfliktus, ami tökéletes esettanulmányként zanzásítja magába a rendszerváltás utáni Kelet-Európa minden búját, bánatát.
Azokra, akik a kitörésre úgy emlékeznek mint a magyar történelem hősies részét képző bátor cselekedetre, nem nagyon lehet mást mondani, mint hogy buták.
A G-nap után különböző közkeletű illúziók kaptak szárnyra Orbán végével kapcsolatban, amelyeknek romboló hatását még ma is érezzük.
Ahogy normálissá válik a náci masírozás a budai hegyekben, úgy válnak normálissá az 1944-45-ös eseményeket illetően a szélsőjobboldali narratívák is a közbeszédben.
Megint fordítva ül a lovon a kormány, és ezzel csak súlyosbítja a problémát.
Épp a munkaviszonyok miatti kiszolgáltatottság, a kényszerű vendégmunkás élet az, ami a leginkább közös élethorizontja a ditróiaknak és a Srí Lanka-iaknak.