A járvány feszegetni kezdte a „kapitalista realizmus” által elképzelni engedett valóságok kereteit: nemcsak lehetségessé, de szükségszerűvé is váltak olyan dolgok, amelyekről korábban autoritást sugalmazó hanghordozással hangoztatta a neoliberalizmus papi kasztja, hogy lehetetlenség.
A privát tulajdonú Lufthansa tizedannyit kap, mint amennyivel az Európai Bizottság a munkahelyek megmentését támogatná az Unióban.
A tőke felhalmozódása önmagában nem fejlődés, a felhalmozó állam pedig nem fejlesztő állam. A NER 10 évét elemző sorozat befejező része.
A 3 százalék fölötti költségvetési hiány nem tragédia. Tragédia az, ha éhezik a nép.
A kormány eddig is mindenben kiszolgálta a gödi bővítést, a koronaválság pedig arra kényszeríti, hogy még jobban teperjen. Némi túlzással ugyanis azt mondhatjuk: ezen múlhat a munkaalapú társadalom koncepciójának túlélése.
A rendszerváltó liberális rend legitimitását aláásó társadalmi dezintegráció turbófokozatra kapcsolt 2010 után. Ám egyelőre ez mégsem járt az Orbán-rendszer megingásával. A NER 10 évét elemző sorozat második része.
Az Európai Bizottság feloldotta a deficitkorlátokat. Ez gáláns kisegítő intézkedésekre is lehetőséget nyújtana a magyar kormánynak. Miért nem tágít Orbán a hiánycéltól?
Rácz Zsófia beszélgetett Maruzsa Zoltánnal.
Orbán Viktor tíz éve a rendszerváltó liberális rendből kiábrándult munkások és nemzeti tőke támogatásával került hatalomra. A háromrészes sorozat első része azt elemzi, hogy milyen politikák támogatják Orbán felhalmozó államának nyerteseit?
A német kormány kompromisszumot keres, és valószínűleg hálás az intranzigens holland miniszternek, hogy ezúttal nem nekik kell elvinniük a balhét a hatékony és egyben humánus megoldás megakadályozása miatt.
