Miután kellemes ünnepeket kívánt, Orbán Viktor és kísérete levonultak a színről, így mi is zárjuk élő közvetítésünket az év utolsó kormányinfójáról.

Délben – vagyis vélhetően pár perccel később – pedig kormányülés is kezdődött, amin többek között a jövő évi költségvetésről lesz szó, ahogy a miniszterelnök is említette.

Az ott elhangzottak valószínűleg már csak Facebook-videókból, vagy jobb esetben a Magyar Közlönyből fognak kiderülni. Mi mindenesetre bizonyára többről is be fogunk számolni.

Most viszont köszönjük a figyelmet, ezt a közvetítést pedig befejezzük. Tartsatok velünk máskor is!

A Heti TV kínai kapcsolatokról szóló kérdésére elmondta, sok liberális ország nehezen tudja elkerülni a hipokritaságot, mert erősen az értékekre koncentrál, de nem veszi figyelembe a valóságot. Így amikor tiltakozik egy ország ellen, ahol sértik az emberi jogokat utána vesz tőle gázt.

Megpróbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant és ebből álszentség lesz.

Olyan ország is van a Kínával kereskedők között akik a legnagyobb szájjal támadják az országot.

Arról, hogy van-e arra esély, hogy a kormány jövőre is támogassa a háború és a járvány alatt jól teljesítő civilszervezeteket a miniszterelnök elmondta, ő megszállottja annak, hogy erős Magyarországot kell létrehozni. Orbán nem szereti ha egy válságból gyengébben jövünk ki. Szerinte az erősödésnek két útja van, amikor „tömeget növelünk” ez volt eddig, és amikor „szálkásítunk”, most ez következik.

Arról, hogy mikor látogat el Izraelbe és mikor gratulál régi barátjának, Netanjahunak a győzeleméhez elmondta, elmondta bár Izrael szuverenitását tisztelik, de megvallja, hogy örült a végeredménynek.

Amikor Netanjahu volt a miniszterelnök akkor a kapcsolatok kiemelkedőek voltak, harminc év után eljött ide izraeli miniszterelnök. A katonai és cyber együttműködés jobban működött ez idő alatt. Hozzátette, ahogy meghívás érkezik, akkor mennek Jeruzsálembe.

Az N1 horvát tévé riportere először az Adria-vezetéken szállítandó olajról kérdezett.

„Mi fair árat akarunk fizetni az olajért, Önök fair árat akarnak kapni, és ez a két dolog nem esik egybe” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy folynak most a tárgyalások, hogy meggyőzzék a horvát kormányt, hogy a magyarok által ajánlott ár nem hátrányos Horvátország számára sem.

Az ukrán fegyveres erők magyarországi kiképzésben azért nem veszünk részt, mert „nem hiszünk a fegyverekben”, ez „nem a mi háborúnk” – válaszolta a horvát tévé második kérdésére.

Végül a horvát újságíró arról a novemberben a magyar-görög barátságos futballmeccs előtt Orbán által visel Nagy-Magyarország-sálról is kérdezett, amely Horvátországot is Magyarország részeként ábrázolta.

„Magyarország egy történelmi ország, történelmi szimbólumok részét képezik a mindennapoknak, semmi különös nincs ebben” – válaszolta a miniszterelnök.

A Blikk tudósítójának kérdésére a miniszterelnök elmondta, kitartanak Trump volt amerikai elnök mellett.

Azt is elmondta, hogy ha találkozna Völner Pál volt államtitkárral, megkérdezné, hogy van és hogy áll az ügye

– hisz míg nem ítélik el, addig őt is megilleti az ártatlanság védelme.

Volner János és Bencsik János egykori ellenzéki – egyes gyanúk szerint a kormánypártokhoz közel álló – politikusok új, külügyminisztériumi munkájáról is nyilatkozott a miniszterelnök. Mint mondta, reméli hogy alkalmasak a munkára amire vállalkoznak, és örül annak, hogy a külügy nem pártpolitikai alapon szerveződik.

Véleménye szerint szakmai döntés történt, mások szerint viszont a háziellenzék levitézlett tagjait és megbízható bomlasztó elemeket jutalmazták a külügyi kinevezésekkel.

A kínai köztévé tudósítója pedig arra volt kíváncsi, aggódik-e a kormány Kína gazdasági helyzete miatt, és mit gondol az országközi kapcsolatokról.

Orbán kifejtette, komoly változás állt be az elmúlt években, mert az elmúlt négy évben a magyarországi befektetések vezetőjévé a nyugati országok után Kína és Dél-Korea vált. Ezért a keleti befejtetési politikát, melyet nagyon támogatnak, folytatják.

Ennek jegyében az elmúlt években számos, elsősorban az elektromos autóiparhoz kötődő távol-keleti termelő telepített üzemeket Magyarországon, hathatós kormányzati támogatással.

Véleménye szerint mindent meg kell tenni az Európa és Kína közötti legszorosabb kapcsolatokért.

Dicsérte a kínai technológiai haladást és tudást, valamint kiemelte, hogy ezekre a technológiákra Magyarországnak is szüksége van. Nemcsak munkahelyek létrehozását akarja, magyar tőkét is szeretnének Kínában befektetni.

A tudósító a Fudan egyetemmel kapcsolatban is tett fel kérdést, amire Orbán némi maszatolással válaszolt, miszerint a gazdaságról van keleti és nyugati koncepció, és az előbbit is ismerni kell a keleti gazdasággal való együttműködéshez. Ezért minden „keleti világból” érkező tudást fontosnak tart, így támogatja az ilyen jellegű programokat.

A Euronews arról kérdezte Orbánt, hogy miután megszavazták a 9. szankciós csomagot, folytatják-e a szankciók elleni kampányt.

„Persze, minden szankciót ellenzünk. Ha rajtunk múlna, nem lenne szankciós politika, maximum nagyon célzottan”

-mondta el Orbán. Szerinte ők nem megszavazták, csak nem vétóztak, mert azt nem lehet mindennap, az szétverné az EU-t.

Arra a kérdésre, hogy melyik uniós szankció volt az, ami hatással volt a magyar gazdaságra vagy az uniós olajpiacra nem Orbán Viktor nem tudott válaszolni. Arról, hogy miért lehetett, hogy ilyen benzinpánik máshol nem volt, csak Magyarországon – vagyis hosszú sorok és benzin hiány, azt mondta, ez

„attól van, mert magyarok vagyunk.”

Ez azzal függ össze ahogy élünk Orbán szerint.

A jogállamisági eljárásról úgy fogalmazott, az építmény amit kigondolt Brüsszel az elhibázott. Ezt úgy hívják, hogy Rule of Law, ehhez az kell, hogy világos definíciók legyenek. Az ide tartozó ügyekben, mint oktatás, sajtószabadság nincsenek ilyen definíciók. Szerinte ez egy komoly szög az EU koporsójában, amit ki kéne szedni.

Arra a kérdésre, hogy ha nem az Európai Néppárthoz csatlakoznak vissza, akkor másmilyen pártcsaládhoz csatlakoznak-e elmondta, dolgoznak egy új pártformáción az Európai Parlamenti választások előtt, de még megvárják a lengyel választások eredményét ezzel.

Az Inforádió kérdésére Orbán elmondta, a Dunaferr dolgozóin úgy tud segíteni elsősorban a kormány, hogy a környéken létrehoz legalább annyi munkahelyet, mint amennyi veszélybe került. Kiemelte, hogy létesült is egy 2500 munkahelyet adó gyár, egy „dél-koreai cég” jóvoltából (itt a miniszterelnök az SK Innovation a Fejér megyei Iváncsán épült gyárára gondolt – a szerk.). Folytatunk tárgyalásokat, hogy ami menthető, azt megmentsük – mondta Orbán a Dunaferről.

Hozzátette ugyanakkor, hogy:

„Ennél zűrösebb ügyet életemben nem láttam, mint ez, a tulajdonos beazonosítása is gondot okoz.”

Arról, hogy a 2024-es költségvetést benyújták-e 2023 tavaszán, Orbán azt mondta, nehéz kérdés, nem tud még válaszolni rá. Nagyon hektikusak a körülmények, mondta, most is felül kell vizsgálni a tavaly elfogadott ’23-as büdzsét.

A kormány álláspontja az új ukrán kisebbségi nyelvtörvényről: Orbán szerint 2015-ig volt egy békés állapotokat fenntartó szabályozás, most viszont több mint száz iskolát diszkriminálnak folyamatosan. „Mi nem is fogjuk semmilyen nemzetközi integrációban támogatni Ukrajnát, amíg ez a kérdés nincs rendezve” – magyarázta a miniszterelnök.

A nyugdíjakat akkor emelik jövőre tovább, ha az infláció magasabb lesz, mint az MNB előrejelzése mutatja. 2010-ben megállapodott a nyugdíjasokkal arról, hogy a nyugdíjak értékét meg fogják őrizni, ehhez akarja tartani magát – mondta Orbán.

A 24.hu kérdésére Orbán elmondta, hogy jónak tartja ha a saját ítélete helyett az érintettekre hallgat – így a szülők, tanárok és diákok tudják elmondani, milyen az oktatás állapota.

Mint mondta, el is fogadja a véleményüket. Ez egyébként nem különösebben látszik.

Kifejtette, a szakembereknek hosszú listáik vannak arról, mire van szükség az oktatásban, és ezt komolyan is veszi. Ez egyébként úgyszintén nem látszik. Többszöri kérdésre sem volt hajlandó két fontos oktatási problémát említeni, majd emlékeztetett,

kormányrendeletet hoztak a mindennapi testnevelésről és hitoktatásról, mert a gyerekek szellemi és testi fejlődése a legfontosabb – legalábbis a miniszterelnök így gondolja.

A miniszterelnök azt is kifejtette, egyetért Matolcsyval abban, hogy az infláció több tényező következménye, amiben van felelőssége a kormánynak is.

Orbán kifejtette, hogy az árfolyamingadozás, a gazdaság termelékenysége és az államadósság mértéke az inflációt befolyásoló legfontosabb tényezők, már a szankciók mellett, amiket szidott egy kicsit.

Elmondta, hogy nem szüntetnek meg lakossági kedvezményeket, majd több intézkedést is említett, amik elsősorban a tehetősebbeket szolgálják. A miniszterelnök dicsérte saját gazdaságpolitikájukat, amivel rengeteg befektetést hoznak az országba, és tagadta hogy megszorításokat hajtanának végre.

A 24 riportere ezzel szemben felhívta a figyelmet az ársapkák kivezetésére, a benzinárstop kivezetésére és a kata adózás megszüntetésére. Orbán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a jövő évi költségvetés nemsokára véglegessé válik, majd meglátjuk mi lesz benne, de nem szeretne ehhez hasonló intézkedéseket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékaival kapcsolatban elmondta, hogy nem vitatja meg terveit a magyar miniszterelnökkel.

A telex.hu kérdése, hogy eddig tervezi az aktív politikai pályáját Orbán Viktor elmondta, ő nem azt számolja, hogy mióta van kormányon, hanem hogy 16 évig volt ellenzékben. Idén 17. éve lesz kormányon, ez még nem kielégítő,

„ennek a szakmának az a szépsége, ha kiérdemli az emberek bizalmát, a szaldója ennek csak egy.”

Nem lehet tudni, hogy meddig bírja az ember- tette hozzá, Orbán szerint ugyanis ez nem olyan mint a futball, „a jóisten majd eldönti”.

Arról, hogy jelentős külföldi hitelfelvételt tervez a kormány jövőre, elmondta, 2022-ben 17 milliárd, idén 17-20 milliárd euró törlesztést fizetett, van egy pénzügyminisztériumi finanszírozási terv, amit ma mutat be a kormánynak a pénzügyminiszter.

Elmondta, hogy az IMF hitelfelvétel szerinte szuverenitási kérdés, ugyan „lehet velük értelmesen tárgyalni”, de ezek mindig feltételhez kötött pénzek, és olyan feltételhez kötik, ami „fáj az embereknek”.

„Az IMF a közép európai világban egy mumus. Mindenki ódzkodik tőle. A legjobb kamatozású, de politikai értelemben a legrosszabb feltételekkel adják, a második az EU-s, de politikai szempontból a legjobb a pénzpiaci pénz.”

Arról, hogy a november 30-n Pintér konzultált-e vele az engedetlenkedő tanárok kirúgása előtt úgy fogalmazott, nem kell neki, Orbán csak azt kéri, hogy tartsa be a törvényeket.

„Ha a magyar miniszterelnök a jogszerűség kérdésében politikai alapon hoz döntéseket, akkor . Minden állami alkalmazott számára vannak törvényes tiltakozási keretek. „

A BBC tudósítója elmondta, hogy 14 éve hiába várja hogy meginterjúvolhassa Orbánt.

Majd megkérdezte, hogyan kívánja Magyarország izolációját enyhíteni. Orbán szerint ugyanakkor Magyarország nem elszigetelt, csak épp nem ért egyet más uniós országokkal egyes kérdésekben.

„Hisz részt veszünk azokban a döntésekben, melyek közösségünk haladásának irányát jelölik ki.”

Később arra hivatkozott, hogy az államalapítástól kezdődően a magyarok a „connectivity”-ben azaz kapcsolatépítésben hisznek, az Árpád-háztól a Habsburg monarchiáig, ez pedig most is így van. Ellenben a blokkosodás ellen küzd akár katonai, akár gazdasági értelemben, mert Magyarország a blokkosodásnak mindig vesztese.

A miniszterelnök szerint Magyarország a nyugat perifériája lehet csak, viszont a világ közepe, ha van kelet-nyugati együttműködés.

Válasza végén a miniszterelnök arra is kitért, hogy majd akkor ad interjút, ha lesz mondanivalója, amúgy pedig nem látja értelmét. Közben áttételesen revolvermédiának nevezte a BBC-t, ami érdekes adalék ha a közmédia állítólagos BBC-s elvek szerinti működésére gondolunk.

Arra nem tért ki, hogy ennek fényében minek tartja rendszeres péntek reggeli Kossuth Rádiós szerepléseit.

Mandiner kérdésében arról faggatta Orbánt, hogy milyen akadálya van szerinte a Paks2 beruházás begyorsulásának. A miniszterelnök szerint az a veszély kezelve van, hogy az EU a nukleáris energia tekintetében is „leválasztja Oroszországot”. Erre voltak kíséretek, amiket sikerrel vert vissza Szijjártó Péter és Magyarország.

Arról, hogy korábban felajánlotta, Budapest is lehet helyszíne béketárgyalásnak, elmondta, nem a helyhiány miatt nem jött ez eddig létre, hanem a harcoló felek és a mögöttük álló nagyhatalmak nem szánták el magukat.

Orbán szerint alapvetően amerikai-orosz tárgyalásokra van szükség.

A forint árfolyamról elmondta, annak ingadozása arra mutat rá, hogy a forint értékének és az ország gazdaságának nincs már egymáshoz köze. Ez elszakadt az ország képességétől. Ez jó időpont lehet egy szélesebb gazdasági övezethez való csatlakozásra, de Orbán szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai szerint az Eurózónához való csatlakozás lelassítja a gazdasági növekedést.

Magyarországnak ha fontosabb a stabilitás, mint a felzárkózás akkor csatlakozik. De Orbán azt javasolja Magyarországnak, hogy a felzárkózást részesítése előnyben.

Arról, hogy van-e szándék az Európai Néppártba való visszalépésre úgy fogalmazott, a kérdés szerinte az, hogy Európai Néppártnak van-e esélye elnyerni még egyszer a Fidesz kezét amire a válasz nem.

Az amerikai Associated Press (AP) az orosz energiafüggőségre kérdezett rá, illetve arra, hogy szándékozik-e azt csökkenteni a kormány.

Orbán szerint nem az orosz, hanem az importenergiáról kell leszokni. Mint mondta az kelt benne rossz érzéseket,hogy Paks 2 nem készült el, mert az ellenzői „elgáncsolták”. Szerinte éppen azért kellett volna már megépíteni, hogy az energiafüggőséget csökkentsük.

„Ha Paks 2 megelnne, csak kérnénk egy kávét”

– mondta a miniszterelnök.

Most kábelépítési „megadealben” vesz részt Magyarország a kaukzási országokkal és Romániával, tárgyalunk kikötőkkel, de „megváltást a Paks 2 hoz”.

A 444 kérdésére Orbán kifejtette, a családjában szép hagyománya van a pedagóguspályának, édesanyja is gyógypedagógus volt, akinek ki is szokta kérni a véleményét.

Ez egyébként nemigen látszik abban, ahogy a kormány a gyógypedagógusokkal bánik, akik gyakorlatilag nem sztrájkolhatnak és éhbérért dolgoznak igen méltatlan körülmények között.

A pedagógusok helyzetéről általában elmondta, külön akarták választani a „szakszervezeti típusú igények” kérdését és a szakmai kérdéseket az oktatásban, utóbbi képviseletére hozták létre a pedagóguskart. A szakszervezetek egyébként alapvető jellegüknél fogva nemcsak anyagi kérdésekkel kell hogy foglalkozzanak.

A miniszterelnök sokadszorra is elismételte, hogy be kell tartani a jogszabályokat – tehát nem lehet polgári engedetlenkedni.

A Fidesz 2007-es kordonbontására és polgári engedetlenségére reagálva pedig kifejtette, ők nem a fizetésük megemelését követelték, hanem a gyülekezési jog megsértésére reagáltak.

A miniszterelnök azt is elmondta, jelenleg lehet legálisan tiltakozni és sztrájkolni. Azt nem fejtette ki, hogy utóbbi gyakorlatilag mégiscsak be van tiltva. Ezután azzal hencegett, hogy munkanapokon tíz óránál is többet dolgozik.

Az ársapkák Matolcsy György jegybankelnök által számított 3-4 százalékos inflációemelő jellegére vonatkozó kérdésre válaszul a jegybank inflációszabályozó feladatkörét említette, majd kifejtette, hogy a bankárok mindig tiltakoznak az ársapkák és az árszabályozás ellen.

Miután a kormány közelében többen örvendeztek a vb-győztes argentin csapat fehér bőrszíne miatt, a miniszterelnök azzal válaszolt, az etnikai homogenitást negativitásként beállító ideológiákkal nem ért egyet. De arra is felhívta a figyelmet, számára lényegtelen hogy milyen egy-egy csapat játékosainak a bőrszíne.

Az Index a tegnap megjelent hírről kérdezte a miniszterelnököt, ami szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter meneszti a kultúráért felelős államtitkárt, Hoppál Pétert elmondta, a miniszter kormánybiztost szeretne belőle csinálni. Kért egy ilyen állást Csák Orbántól a minisztérium számára, amire megkapta az engedélyt.

Abban egyetért Pintér Sándorral a vezetőnek a vezetéshez kell értenie, és a meglévő tudást kell a megfelelő szervezeti formákkal integrálnia – mondta el arra reagálva, hogy a belügyminiszter azt mondta, ő nem ért az oktatáshoz, hanem a vezetéshez ért.

Nekik alapvetően vezetői szempontból kell értékelni, hogy egy-egy terület hova tartozzon.

Arról, hogy lesz-e az energetika kiemelt terület a V4-eknél elmondta, Szlovákia és Magyarország között építettek gázvezetéket, ami mutatja a téma fontosságát, de az a baj Orbán szerint, hogy ma az energetika is a szankcióik felől közelítődik meg.

Az energia nem közös beszerzést, elosztást jelent, hanem a háborúhoz kötödő szankciókról szól.

Arról, hogy a VB meccsek idején miről tárgyaltak a katari miniszterelnökkel, úgy fogalmazott: sok mindenről tárgyaltak és meg is állapodtak, lesz köztük egy kormányközi tárgyalás.

Az ATV kérdésére a miniszterelnök elárulta

a mostani – azaz a 144 köbméter átlagfogyasztásig támogatott – rezsifizetési rendszer marad a jövőben is. Orbán szerint a magyar háztartások 75 százaléka belülmarad ezen a kereten.

Orbán úgy véli, „ez egybeesik a jobbmódú réteggel”, a mostani szerkezetet ezért „fenntarthatónak” ítéli a kormány. „Mi belőttünk egy árat, a piaci ár hol alatta volt, hol fölötte. Ha felette volt, tartalékot képeztünk” – magyarázta Orbán, azt fejtegetve, hogy ezen az általa „nix ugribugrinak” nevezett rendeszeren nem akar változtatni, azaz „nem akarják rángatni” az energia árát.

A pedagógusok tiltakozási hullámáról Orbán azt mondta, tiszteli a Magyar Tudományos Akadémiát, de olyat még nem látott, hogy az törvénysértésre szólítsa fel a kormányt (az MTA elnöksége a kirúgott tanárok visszahelyezésére szólított fel – a szerk.). A tiltakozásnak megvannak  a törvényes formái, mondta Orbán, arra kérve a pedagógusokat, hogy ezeket tartsák be. Ha nem ezt teszik, az állam szerinte nem tehet mást, mint érvényesíti a törvényeket.

Orbán Viktor szerint a miniszter nem választhatja azt, hogy egyeseknél alkalmazza a törvényeket, míg másoknál nem.

Az igazán fontos kérdés a miniszterelnök szerint a pedagógusok és a szülők viszonyrendszere. Ő a saját bevallása szerint a pedagógusok oldalán áll, a béreket szerinte mindenképpen emelni kell.

A miniszterelnök a mostani bajok forrását azzal jelölte meg, hogy szerinte most azért olyan a jelenlegi bérszerekezet, mert a 2014-es tárgyalásokon ebben állapodtak meg a szakszervezetekkel. Elismerte, ez a megállapodás mára aránytalanságokat eredményezett, ezért biztos, hogy a kezdő pedagógusoknál jelentős emelés szükséges.

A kormány egyelőre 10 százalékot tud emelni. Az e feletti emeléseket uniós forrásokkal 3 év alatt, azok nélkül 6 év alatt tudják megtenni – mondta a miniszterelnök.

A polgári engedetlenség kapcsán Orbán megismételte a kormány korábbi álláspontját: mivel szerinte a jog nem ismeri ezt a kifejezést, „jogi vitában ne használjuk”.

A Matolcsy György által megfogalmazott kormánykritika kapcsán azt mondta, igaza van a jegybankelnöknek annyiban, hogy válságközeli állapotban van a magyar gazdaság annyira, amennyire Európa más gazdaságai is. „Az a magyar stratégia, hogy maradjunk ki a recesszióból. Van egy tervünk rá, ezért a következő évi költségvetést is másfél százalékos növekedésre tervezzük” -mondta Orbán.

Ami Matolcsy véleményét illeti, megérti, hogy a jegybankelnök unortodox módon viselkedik most a nyilvánosságban.

Szerinte az MNB nehéz helyzetben van, mert az inflációért „mégis a jegybank felel”. Másfelől szerinte a jegybank rossz eszközöket alkalmazott azzal, hogy magas kamatokat vezetett be, ami ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét.

Arról is beszélt, hogy „még az a nemzedék van többségben a kormányban, aki Andorka Rudolf szociológus professzor iskoláját képviseli, ezért a mostani családtámogatási rendszert fenntartják.

A Bloomberg tudósítója Ukrajnával kapcsolatban tette fel első kérdését. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország tárgyalódelegációkkal segítené az országok támogatások helyett, ha tehetné – de az Unióban meg van kötve a kormány keze.

A miniszterelnök ugyanakkor kiállt Ukrajna területi integritása mellett.

Igaz, ehhez többször is vissza kellett kérdeznie a lap tudósítójának.

Mindazonáltal azt is kifejtette, tárgyalni kell a 2014 előtti határok helyzetéről. Ehhez viszont véleménye szerint tűzszünet és tárgyalás kell.

A forintárfolyam euróhoz rögzítésének korábban felvetett lehetőségéről – ami az euró bevezetésének előszobája – elmondta, hogy jelenleg nincs napirenden.

Financial Times Magyarország Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos diplomáciai viszonyok és az EU-s viszonyrendszer jövő évi „víziójáról” kérdezte Orbán Viktort, illetve ezek olyan összekapcsolódásáról, amit a helyreállítási alap és az Ukrajnának folyósítandó segély quid-pro-quo ként való összekapcsolása jelentette.

A miniszterelnök elmondta ez egy dilemma, de az alapvetések megismételése segít a kérdésekben. Ukrán relációban egy független és szuverén Ukrajna léte magyar érdek, de az nem érdek, hogy az európai és orosz gazdasági kapcsolatokat végleg elvágják, ebből „amit lehet meg kell menteni”.

„Nem akarunk belesodródni az háborúba de meg kell adni Ukrajnának, amit emberileg lehetséges.”

A csomag alapú megközelítését elutasítja, így a különböző EU-s ügyek összekapcsolását. Szerinte ez sérti ez EU alapokmányát. Ráadásul ha ezt egyszer valaki megteszi, akkor hol lesz ennek a vége, kiszolgáltatottá tesszük magunkat, ha egy ilyen megközelítését támogatunk – jegyezte meg.

Arról, hogy miért fogadta el Magyarország, amit korábban ellenzett, vagyis az Ukrajnának adandó 18 milliárd eurós támogatást elmondta, alapvetően rossz megoldásnak tartja, hogy nem államközi alapon, hanem az EU intézményein keresztül történik a támogatás. A jó megoldás szerinte, hogy „mindenki tegye le a rá eső részt az asztalra és azt adjuk oda”.

„Mint a Covid pénzügyi alapnál, itt is az a megoldás, hogy vegyünk fel közösen hitelt és azt adjuk oda az ukránoknak. Ez nem jó megoldás, mert ha később valaki nem tudja fizetni  az adósságot, akkor a többieknek kell. Magyarország nem akar adósságközösségbe állni”

-mondta el, hozzátéve, köztes megoldást talált ki Brüsszel, az EU- közltségvetésbe beígért összegre vettek fel hitelt, ez sem tökéletes, mert elvezethet oda is, hogy a fel nem használt pénzeket nem visszaosztjuk, hanem elküldjük Ukrajnának. „Nem örülnénk annak, ha a Magyarországnak ígért pénzt elküldenénk Ukrajnának.”

„Tudjuk, hogy 18 milliárd euró nem lesz elég, és az ukránok nem fogják visszafizetni.”

A lengyel magyar viszonyról elmondta, a két nép között sorsközösség van, amit lehet abból is látni, hogy a 2. világháborúba ők a győztes oldalon a magyarok a vesztesen voltak, „de ők is azt kapták amit mi, odavetettek kommunistáknak”.

„Ez erős barátságot ad, ami a középkorig is visszanyúlik. A háború ügyében teljesen mást gondolunk, de a stratégiai célokban mert ott egyet is értünk, szerintük az oroszokat olyan állapotba kell hozni, hogy ne jelentsen veszélyt: bingó, kell egy szuverén Ukrajna: bingó.

-mondta el, szerinte a lengyelek azt gondolják, hogy az ukránok értük is harcolnak. Mi ezt nem gondoljuk így, Magyarországot sohasem fogja Ukrajna megvédeni semmitől.

„Magyarországot a NATO védi meg. Ilyen értelemben az ukrán háború semmilyen befolyással sincs Magyarország biztonságára. Ha ránézünk a térképre akkor érthetjük a lengyelek álláspontját.”

A migrációval kapcsolatos újságírói kérdésre válaszul a miniszterelnök elmondta, hogy „a kerítés nem tökéletes”, majd közölte, hogy sokkal kevesebb menekült érkezik Magyarországra, mint 2015-ben, ezután a bebörtönzött embercsempészek számával (2500) hencegett.

1. Felállították a határvadász testületet.
2. Ünnepelik Horvátország schengeni tagságát, így élőerőt vezényelhetnek át a szerb határra.
3. Határvédelmi szövetséget hoztak létre Szerbiával és Ausztriával, melynek keretében Szerbia déli határát védik erősebben.

Az Origo kérdésére pedig elmondta a miniszterelnök, hogy a Lánchíd felújítására beígért kormányzati támogatás folyósítását még mérlegelik, mert az autósok és a gyalogosok egyelőre nem tudják használni.

Az Origo a Katargate-ről is kérdezett, amire válaszul Orbán Viktor kifejtette, hogy a korrupció nemcsak a baloldali pártokra jellemző, majd a Néppártot szidta, brüsszelezett, az oknyomozó újságírók felelősségét taglalta és a korrupcióellenes harcos képében tetszelgett.

Időközben ismét elsütött egy mocsaras Trump-idézetet.

A miniszterelnök első körben az MTVA kérdéseire válaszolt az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botránnyal ( az ún. Katargate-el) és az ellenzéki média vélt külföldi támogatásával kapcsolatban. Ez utóbbiról elmondta, ő nem látja a különbséget a baloldali pártok és a média között, szerinte ezek külföldi pénzelése egyformán politikai támogatásnak minősül.

Az EP korrupciós ügyéről úgy fogalmazott, a „magyar nyelv jókat tud ilyen helyzetben előcsalnia beszélőről” de miután mi is részei vagyunk az EU-nak ezért nem szabad kívülállókként viszonyulnunk hozzá.

„Bagoly mondja verébnek.”

Összegezte érzéseit az üggyel kapcsolatban, utalva az EP Magyarországgal szemben rendszeresen felhozott korrupciós kritikáira. Szerencsére nem érint magyarokat, de

„az álszentség rombolja a közösség erejét, amihez tartozunk”

– jegyezte meg. Az ügy Orbán szerint jól mutatja, hogy Uniós intézmények jövőjéről szóló vita nem volt alaptalan. A magyarok is ezt szeretnék, hogy felszámolják az EP-t és a nemzeti parlamentek által delegált képviselőkkel hozzanak létre hasonló szervet – mondta el, hozzátéve az ügyben a Fidesz által Trumtpól importált jelmondatot: „A mocsarat le kell csapolni!”