Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán szerint 2022 volt a magyarok legnehezebb éve a rendszerváltás óta

Ez a cikk több mint 1 éves.

Orbán Viktor expozéjával indult a rendkívüli kormányinfó. A miniszterelnök első megszólalásával „alkotmányos szokásnak nevezte” Magyarországon, hogy év elején vagy végén „mindenki” feltehesse a kérdéseit egy sajtótájékoztatón. (Mármint az, akit beengednek a kormányinfóra – a szerk.)

A kormányfő jelezte, a sajtótájékoztatót követően ma délután még lesz egy kormányülés, amiről holnap „valamilyen formában tájékoztatni fognak röviden”.

A miniszterelnök ezután hat pontban foglalta össze, hogy „a kormányzati látószögből hogyan fest a magyarok 2022-es éve”, azaz milyen, szerinte rendkívüli teljesítményeket tett le az ország az asztalra.

Orbán véleménye szerint egyébként 2022 a rendszerváltás óta Magyarország legnehezebb éve volt.

A miniszterelnök szerint „rendkívüli” teljesítményt nyújtott Magyaroszág  az országgyűlési választáson, mert „nemzetközi szereplők korábban nem látott súllyal vettek részt a választásban”. Szerinte „3 milliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval”, és az utóbbi győzött, ami nagyszerű telejsítmény – tette hozzá. Nagy dolognak értékelte, hogy nincs még egy olyan ország egész Európában Magyarországon kívül, ahol 1990 óta ne tartottak volna előrehozott választásokat. Orbán úgy véli, az Európai Bizottság már 2021 nyarán is dönthetett volna a helyreállítási alap pénzeiről, ám szerinte azért nem állapodtak meg velünk, mert kormányváltást akartak, és ugyanezt akarják most Lengyelországban is.

A második nagy telejsítmény Orbán szerint az volt, hogy sikerült kimaradni a háborúból. Mint mondta, részben azért kell kimaradni a konfliktusból, mert a szomszédban sok magyar él – hozzátette azt is, hogy sok százan meghaltak besorozott magyarok is a harcmezőkön -, részben pedig azért, mert eddig csak vesztesei vannak a háborúnak: a két szemben álló fél, valamint az európai gazdaság is. A 2023-as év minden európai ország számára azt a kihívást hozza, hogy el tudja-e a kerülni a recessziót (amit Orbán szerint a szankciók okoznak). A miniszterelnök szerint aki valamilyen szinten segíti Ukrajnát, az benne van a háborúban, ez fokozattal függően lehetséges szerinte „bokáig térdig, kötésig”, illetve „szügyig”. Orbán szerint  „teljesítettük emberiességi-keresztényi kötelességünket”, hogy segítsük az ukrán menekülteket. „Aki itt akart maradni, megkapott mindent, amit ma egy magyar ember megkap Magyarországon” – mondta.

A harmadik nagy dolog idén Orbán szerint az volt, hogy „a migrációval szemben továbbra is álltuk a sarat”. Mint mondta, nincs még egy olyan ország, amely mindkét – a déli és az északkeleti – nyomásnak egyidejűleg ki lenne téve, talán Románia.

A negyedik teljesítmény az volt, hogy „képesek voltunk finanszírozni a megemelkedett energiaárakat” – mondta Orbán. Szerinte a kormány a lakosságnak nyújtott rezsivédelmi rendszer „lényegét” fenn tudta tartani. A külföldi újságíróknak címezve azzal dicsekedett, hogy átlagosan „minden család 180 ezer (450 euró)rezsivédelmi  támogatást kap”, ő pedig nem ismer más országot, ahol ilyen van.

Orbán szerint a kormány 2023-ra is kigazdálkodta ennek a támogatásnak a fenntartását.

Az ötödik teljesítmény Orbán szerint az, hogy a „munkaalapú gazdaságot meg tudta őrizni” Magyarország. „30 éves csúcson van a foglalkoztatás; választási év volt, mégis tudtuk csökkenteni a költségvetés hiányát” – sorolta a miniszterelnök.

A hatodik nagy vívmány az volt Orbán szerint, hogy sikerült megállapodni az Európai Unióban,

bár ehhez le kellett küzdeni a liberális világban uralkodó hungarofóbiát.

Végül a miniszterelnök arról beszélt, hogy 2023-ra mit lát. A legfontosabb szerinte, hogy kimaradjon Magyarország a háborúból, kimaradjon a recesszióból, egyszámjegyű legyen az infláció.

Azzal zárta beszédét: ma a kormányülésen arról fognak dönteni, hogy a fiatalok 25 éves korig járó szja-mentességét kitolják a gyereket vállaló nőknek 30. életévükig.

Címlapkép: Tóth Csaba Tibor / Mérce