Rövid időn belül harmadszor is országos sztrájknapot tartottak a köznevelésben dolgozók: Október 5. és október 14. után november 18-án is az összehangolt munkabeszüntetés különböző formáival – polgári engedetlenséggel, bejelentett sztrájkkal – tiltakoztak a pedagógusok megalázó bérezésük és sztrájkjoguk elvétele ellen.
Délután ötkor pedig elkezdődött a diákok budapesti tüntetése, melyről élőben közvetítettünk.
Videós közvetítésünket az alább lehet visszanézni, szöveges beszámolónk pedig lejjebb görgetve olvasható úgy a tüntetésről, mint a nap további eseményeiről.
Élő videós körképünk a reggeli budapesti élőláncról:
Címlapkép:Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18.
Fotó: Alföldi Dániel István
Véget értek a pénteki megmozdulások, így mi is bezárjuk a boltot mára.
Köszönjük minden olvasónknak és nézőnknek hogy a Mérce felületein követte az eseményeket.
Így nincs más hátra, minthogy azt kérjük, hogy aki teheti, támogasson minket. Az alább olvasható, hogyan.
Azért tudunk működni...
...mert a közösségünk hisz abban, hogy fontos megőrizni Magyarország első, csaknem teljes egészében olvasói finanszírozásból felépített és működtetett, független, baloldali hírportálját.
A békés megyei Egységes Diákfront szervezésében több százan álltak sorfalat az Andrássy Gyula Gimnázium előtt, ahol Dohányos Máté szervező előbb felolvasta a diákok követeléseiket, amit egyórás, az épületbe is jól behallatszó szüntelen skandálás követett. A demonstrációt autók, buszok, és még egy MVM-teherautó dudaszója is támogatta.
A diákok, tanárok és szülők a város egy másik iskolájánál, a Lencsési Általános Iskolánál és a belvárosban is élőláncot alkottak.
Amióta az Egységes Diákfront (EDF) országos hálózatépítésbe kezdett, sorra alakulnak annak helyi fiókjai, és, mint ahogyan azt a tegnapi akciósorozatis mutatta, példátlan szolidaritásnak lehetünk tanúi az ország egész területén. Az EDF két tagjával, a debreceni Mézes-Pataki Atosszal és a szegedi Süli Ákossal beszélgettünk.
Mindketten hangsúlyozták, hogy a tanári szakma megbecsültségének hiánya kardinális kérdés, az pedig, hogy nincs megfelelő bérezés, szerintük ugyan fontos probléma, de csak részprobléma, tünete ennek az állapotnak.
Mézes-Pataki megfogalmazása szerint az iskolai rendszer átvitt értelemben „rohad”, annak „teljes renoválására” van szükség, ami egyaránt érinti a tanterveket, az oktatás módszertanát, és a béreket. A túlterheltséget és a fölöslegesség érzetét is általános jelenségnek látják. Mézes-Pataki a tanárok tiltakozását úgy emlegette, mint ami „az utolsó csepp volt a pohárban”.
Süli Ákos szerint, noha jelenleg a legtöbben a megélhetési problémákkal küzdő tanárokért állnak ki, végső soron az oktatás egészének kérdéskörére föl szeretnék hívni a figyelmet. Ez az oktatás melletti kiállás lenne az Egységes Diákfront szerepe is, amely országos hálózatként azért jött kapóra a szegedieknek, mert, noha eddig is akcióztak (virrasztást szerveztek és tüntetéseken vettek részt),
végre van egy közös platform, ahol tapasztalatokat cserélhetnek, és segítséget kérhetnek.
Mozgalmuk gyors sikerében közrejátszott, hogy egy valóban akut társadalmi problémát tudtak látványosan tematizálni, de az is, hogy mindkét interújalany általános szimpátiahullámot tapasztalt közvetlen környezetében, úgy Szegeden, mint Debrecenben. Süli arra hivatkozott, hogy Szegeden széleskörűen elfogadott ez a fajta véleménynyilvánítás, Mézes-Pataki pedig a „brutálisan vonuló” óvodásoktól a szülőkig ívelő, a tanárokat támogatottságukról biztosító koalíciót említette. Meglátása szerint ennek eufóriája határozza meg a debreceni közhangulatot, és emiatt kevésbé jellemzőek azok a hangok, melyek szerint a tiltakozásokkal le kellene állni, túl sok, ez már nem férne bele stb.
A helyi EDF-szervezetek összetételét firtató kérdésünkre kapott válaszokból az derült ki, hogy Szegeddel ellentétben Debrecenben a szakgimnáziumok tanulói is részt vesznek a szervezkedésben, de interúalanyaink nem tudtak olyan specifikus problémát említeni, amely kizárólag szakgimnazistákat érintené. Noha, mint mondják, az egyenlőségre minden téren szükség van, az oktatás pedig közös ügy, a beszélgetésekből elsősorban a felügyeleti típusú iskolarendszer kritikája körvonalazódott.
Miért tanulják még mindig ugyanazt, mint apáik és nagyapáik – teszik fel a kérdést. Mi értelme van még a magolásnak?
A megoldást az önálló tanügyminisztérium követelésén túlmutatóan szerintük olyan fórumok sorozata biztosíthatná, amelyeken tanárok, diákok, szakszervezetisek egyaránt megbeszélhetnék az oktatást illető tartalmi kérdéseket. A mozgalom céljaként az is felmerült, hogy minden kistelepülésen legyen egy maroknyi diák, akik a társadalmi vitafolyamat gerjesztőiként működhetnének.
Ugyanakkor az iskolák egyelőre nem biztosíthatnák ilyen típusú szervezkedésnek a terepeit, mert, mint megtudtuk, az intézményeken belül elkülönül a diákok és a tanárok szervezkedése. Elmondásuk szerint Debrecenben a tanárok azért félnek tematizálni az oktatást érintő kérdéseket a tanórákon, mert ezzel a média célkeresztjébe kerülhetnének. A szegedi tapasztalatok sem mutatják ezt másképp: a tanárok következetesen „magánszemélyi” mivoltukat emlegetik a tiltakozások során, sokszor elválasztva azt oktatói szerepüktől.
Ugyanakkor, a mozgalomnak hála, az oktatás kérdései napi szinten tematizálódnak – az iskolákban is. Az akcióikkal nem állnak le: Szegeden tegnap délután 5-től volt egy tanárok által szervezett tüntetés, mára pedig egy másfél órás élőlánccal készültek az EDF diákjai. Debrecenben az időjárás barátságtalanabbá válásával szinkronban a virtualitásba helyeződött át a tevékenységek java. Videóanyagokat töltenek fel a közösségi médiába, tagfelvétel is zajlik a szervezetnél, illetve azon is ügyködnek, hogy egy szinttel profibb megmozdulásokat szervezzenek a jövőben.
Mihalics Lili szerint a tanárok még mindig nem kapták meg a szakmai szabadságukat, és nem lehet tudni, hogyan fog kinézni az érettségi, de ők ők itt vannak a hidegben és betegen is, mert
„a lelkiismeretünk nem engedi, hogy máshol legyünk.”
Mihalics szerint az oktatás tényleg nemzeti ügy, ehhez képest a közmédia nem ad teret rá, hogy bemutassák a küzdelmüket.
A tüntető szerint cserben hagyta őket a kormány. Követelte, hogy hallgassák meg a tüntetőket, és engedjék be őket a köztévébe, hogy elmondhassák, hogyan néz ki ma Magyarországon az oktatás helyzete. Szavait hangos „Követeljük!”-skandálás követte.
„Nem szórakozásból vagyunk itt” – mondta a szervező, aki bejelentette, december 9-én a köztévénél folytatják a demonstrációkat.
Budapest• A szervezők közölték a tömeggel, hogy nem kaptak választ az ultimátumukra a közmédiától. Az MTVA-tól azt kérték, hogy hívják meg őket a stúdióba, hogy beszámolhassanak a közoktatás helyzetéről és a tüntetők követeléseiről. „Némán, gyáván hallgatnak a kiállásokról” – fogalmazott a felszólaló. Majd egy perces néma csöndre szólította fel a tüntetőket, hogy megmutassák, a közmédia hogyan hallgat a tüntetésekről és sztrájkokról.
Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Alföldi Dániel István
Ezt követően felsorolták az Egyesült Diákfront követeléseit:
Megoldást a tanárhiányra!
Tanítható és tanulható mennyiségű tanaynagot!
Figyelemt az oktatásra!
A sztrájkjog azonnali visszaállítását!
Az iskolai szegregáció azonnali felszámolását!
Hozzátették: a Nemzeti Alaptantervet (NAT) is át kellene alakítani, mert megfosztja a tanárokat a szakmai és szellemi autonómiától. Eközben demonstratíven széttéptek egy NAT-os molinót.
Hangsúlyozták, az oktatás átalakítása egy hosszabb folyamat, de el kell indítani, és ennek a pedagógusbérek emelésével kell kezdődnie. Felháborítónak nevezték, hogy a kormányzat még most sem képes komolyan vehető ajánlatot tenni a tanároknak. Szerintük, miközben az EU-ra mutogatnak, más dolgokra nem sajnálják a forrásokat. „Nem lehetne azokat értelmes célokra költeni?” – tették fel a kérdést.
clark ádám tér• Következőnek József Attila Levegőt! c. versét szavalták el.
Fotó: Mérce
Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek.
Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én.
Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok.
Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.
És az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg.
Óh, én nem igy képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz.
Én nem ilyennek képzeltem a rendet. Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam – messze anyám, rokonom van, ezek idegenek.
Felnőttem már. Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szivemben a halál. De jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad!
Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak – elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!
A Clark Ádám térhez érkezve a diákok lelógattak egy óriási kockás molinót a Lánchíd előtti alagútról. A tömeg ezt megtapsolta.
Az első felszólaló, Pirint Gergő felelevenítette, hogy lassan egy éve tüntetnek, szerveznek élőláncokat és sztrájkolnak, a kormány azonban továbbra sem tesz semmit. A kormány reakciója a tiltakozásokra csak az, hogy inkább tanuljanak a diákok tüntetés helyett.
De a hatalomnak tudomásul kell vennie, hogy a diákságnak öntudata van és ideje, hogy egyenlő félként kezeljék őket.
Kitartóan kell küzdeni azért az apró célért, amit most kitűztek.
Az EDF (Egyesült Diákfront) szervezője ezután arra szólította fel a jelenlévő tüntetőket, hogy hétfőtől hangosítsák fel a problémákat saját iskolájukban. Ha egy területen belül az összes iskola fellázad, a tankerület be fog hódolni, véli. Ezután felvázolta a hosszútávú célokat is.
Oktatási reformra van szükség. Fel kell számolni az integrációt, a roma diákok diszkriminációját. A vagyoni helyzetnek sem lenne szabad befolyásolni, ki milyen minőségű oktatáshoz jut.
Felcsendült a Grund c. dal, a pedagógus- és diákellenállás himnusza.
Az Erzsébet híd budai hídfő és a Clark Ádám tér között a tüntetők azt skandálták, hogy „Budavárból, Budavárból gyertek le!”, utalva ezzel a Karmelita kolostorra.
Helyszínen lévő kollégánk 2000-3000 fősre becsli a tömeget. „A csend nem rend!”, kiabálták a diákok.
Budapest• Az Egységes Diákfront (EDF) egyik tagja, Pirint Gergő a Mércének elmondta:
a következő tüntetésüket december 9-re, a Kunigunda utcába szervezik, mert az MTVA nem adott választ az ultimátumukra.
Az EDF korábban jelezte a közmédiának, hogy amennyiben nem kapnak lehetőséget arra, hogy a tömegtüntetések szervezőiként a köztévében bemutassák a közoktatás helyzetét, az MTVA épülete előtt fognak tüntetni.
A diákaktivista hozzátette, nagy sikerként értékelik a mai megmozdulásokat, amelyek 45 városban történtek egyszerre. Kiemelte, hogy Budapesten 10 kilométer hosszan ért egybe az élőlánc a tanárokért.
Stábunk beszélt a tüntetés egy résztvevőjével, miután a rendőrök igazoltatták. Mint mondta, rutinellenőrzés keretében igazoltatták, mint az élő videónkban is látszott, a rendőrök ezt azzal indokolták, hogy egy puskamarkolatú esernyőt viselt, illetve egy pisztolytáskát is hordott az oldalán.
Egy katonai ruhába öltözött tüntetőt igazoltat a rendőrség. Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce
De ha azt hittük volna, hogy ezzel vége volt az ötvenes évek katonai posztókabátjaira hajazó ruhát viselő fiatal megpróbáltatásainak, tévedtünk:
Ugyanis a budai hídfőnél ismét igazoltatták a rendőrök, kollégáink szerint át is vizsgálták ruházatát.
Budapest, Erzsébet híd• Egy résztvevő stábunk kérdésére elmondta, jelenleg nem menne tanárnak, mert nem lehet belőle megélni –
legalábbis Magyarországon. Ehelyett inkább Svájcba menne tanítani,
de azért van itt, hogy itthon is megbecsüljék, és megfizessék a pedagógusokat.
Egy másik résztvevő pedig elmondta, ő is szívesen menne pedagógusnak, de ő is súlyos problémának érzi az értéktelen béreket, ezért Magyarországon ő sem lenne tanár. Véleménye szerint nagyon kell a tisztelet a pedagógusoknak, ehhez képest alig vannak megfizetve.
„Máshol se jó a helyzet, de Magyarországon borzalmas”
Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Alföldi Dániel István
Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Alföldi Dániel István
Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Alföldi Dániel István
Palya Tamás a tüntetőkkel vonul az Erzsébe-hídon – szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce
Tüntetők az Erzsébet hídon. Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Alföldi Dániel István
Tüntetők az Erzsébet hídon. Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Alföldi Dániel István
Tüntetők az Erzsébet hídon. Szolidaritási tüntetés a sztrájkoló pedagógusok mellett – 2022. november 18. Fotó: Alföldi Dániel István
mtva• Az Egyesült Diákfront egyik tagját is elkapták kollégáink a hídon. A tüntető inkább nem mondta el, melyik iskolából jött, de azt kifejtette, hogy véleményük szerint
a reggeli élőlánc jól sikerült, külön kiemelte, hogy több mint negyven vidéki városban is tiltakoztak.
A mai tüntetéssel kapcsolatban mindenképp bizakodóak.
Elmondta, hogy miután az MTVA-nak adott ultimátumra eddig nem érkezett érdemi reakció – magyarán nem úgy tűnik, hogy kapnának öt percet főműsoridőben – ezzel kapcsolatban lesznek még fejlemények, de erről egyelőre nem tudott pontos információkkal szolgálni.
Helyszíni riporterünk interjút készített Palya Tamással, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium egykori tanárával, akit kirúgott a tankerület, amiért polgári engedetlenségben vett részt.
Az elbocsátott tanár azt mondja, félállásban továbbra is tanít. A tüntetéseknek nem szervezője, de továbbra is rendszeresen követi az eseményeket.
„Nagyon szerettem ott tanítani”, mondja az engedetlenkedő tanár volt munkahelyéről. Abban bízik, hogy a bíróság majd nekik ad igazat és visszatérhet oda tanítani. A tárgyalás jövőre várható.
A több száz fős tömeg már elindult a Clark Ádám tér felé, ahol beszédek fognak elhangzani. Alább mutatjuk képekben, hogyan nézett ki a gyülekező tömeg.
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce
A 2022. november 18-i diáktüntetés egyik szervezője. Fotó: Mérce
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Alföldi Dániel István
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Alföldi Dániel István
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Alföldi Dániel István
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Alföldi Dániel István
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Alföldi Dániel István
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Alföldi Dániel István
A tüntetők a ramaty idő ellenére is nagyjából 1000-1500-an lehetnek helyszíni tudósítóink szerint. A Március 15. térről a Váci utca érintésével vonulnak fel az Erzsébet hídra, majd a Várkert Bazár előtt elhaladva érkeznek a Clark Ádám térre a tervek szerint, ahol rövid beszédeket hallgathatunk majd meg.
A demonstráción megjelent a tüntetésekről jellemzően igen egyoldalúan beszámoló kormánypárti HírTV stábja is, akiket rögtön számon is kért viselkedésük miatt az egyik, tüntetéseket szervező diák.
Az öntudatos szervezőt sikerült elkapnunk élő videós közvetítésünkben, így elmondhatta nekünk, hogy mikor megszólította a stábot, elsősorban hiteles tájékoztatásra szólította fel őket.
„Nagyon zavarónak tartjuk, hogy minden tüntetésen megjelennek, nagyon mézes-mázasan kérnek információkat, és aztán teljesen az igazságtól függetlenül hoznak le valamit. (…) nyilván propagandamédia, de az hogy a Gyurcsánynak tulajdonítanak egy diákok által szervezett 60 ezres tüntetést, az felháborító.”
– nyilatkozta stábunknak a szervező. Hozzátette, hogy mikor a hídfoglalós tüntetésen a szervezők amnestys mellényeket viseltek, rájuk húzták, hogy Soros György támogatja őket – holott azért a szervezet mellényeit vették fel, mert nekik épp nem voltak, és az Amnestytől kaptak.
Összességében, állítása szerint alig alszanak, sok idő megszervezni hasonló megmozdulásokat, és felháborítónak tartják hogy a kormánymédia így viselkedik velük és a tanáraikkal.
Azt is elmondta, hogy a tüntetéseken kívül még nem kaptak megkeresést kormánypárti tévétől.
Március 15. tér• Helyszínen lévő kollégánk becslése szerint 300-500 ember tartózkodik jelenleg a helyszínen, a tömeg a Petőfi térig „szellősen” áll. A tüntetés még nem kezdődött el és közben érkeznek még emberek.
Tüntetők a Március 15. téren a diáktüntetésen 2022. november 18-án. Fotó: Fazekas Lázár Benjamin / Mérce
Fotó: Mérce
A tüntető diákok kérdőre vonták a kivételesen megjelenő kormánymédiát, hogy a tüntetés egészéről terveznek-e beszámolni, vagy csak bizonyos részleteiről.
A kormánypárti Hír Tv korábban a Karmelita kolostor elé szervezett diák-flashmobot sajátosan értelmezte, azt sugallva, hogy az akció nem spontán szerveződött, hanem lapunknak, a „szélsőbaloldali” Mércének szervezték. A csavaros elméletről szóló cáfolatunk és szatíránk itt olvasható.
Budapesten délután öt órakor kezdődik a tüntetés, amelyről a helyszínről is élőben közvetítünk, de nemcsak a fővárosban szerveztek megmozdulást péntek délutánra.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Facebook-posztban szedte össze a hét megmozdulásait, melyek között számos tüntetés is van, a budapestivel hellyel-közzel egyidőben.
E szerint a következő helyeken vonulnak az utcára a pedagógusok és támogatóik november 18. péntek délután:
A nap folyamán pedig negyven városban tartottak élőláncot, számos vidéki eseményről számoltunk be a nap folyamán percről percre közvetítésünkben, melyet az alább lehet visszaolvasni.
kaposvár•Kaposváron az első munkabeszüntető akcióban több mint 200 pedagógus sztrájkolt, valamint pénteken is tartottak munkabeszüntetést illetve élőláncot a somogyi megyeszékhelyen. A KPSVR.hu szerint a péntek reggelre meghirdetett esemény 7 órától 8:30-ig tartott és körülbelül 120-an vettek rajta részt.
Élőlánc Kaposváron 2022. november 18-án. Fotó: MSZP-Societas Kaposvár
„A pedagógusok folyamatos hülyének nézése szította a tüzet a kollégák között” – ezt egy helyi általános iskolai tanármondta nekünk, aki szerint a városban elkeserítő a tanárok helyzete, a vezetés pedig következetesen lehetetleníti el a tiltakozó akciókat. „A béreket össze-vissza vonták le a sztrájkért.”
A pedagógus elmondta, Kaposváron a tiltakozó tanárok iskolánkként kapcsolatban állnak egymással, így értesültek arról is, hogy egyes pedagógusoktól 2 óra sztrájkért vontak le annyi pénzt a bérükből, mint másoknak egy egész napért. Hozzátette, az ottani tanárok nem tartoznak egyik szakszervezethez sem, akcióikat függetlenül szervezik. A diákság viszont nagyon aktív, péntekre a Pala Egyesület által szervezett élőláncban vesznek majd részt közösen a tanulók és pedagógusok.
Sok tanár viszont úgy látja, már nincs értelme tovább küzdeni.
„Egyre nagyobb az elkeseredés, minden alkalommal levonnak a fizetésünkből 10 ezer forintot, és sajnos ezt anyagilag nem tudjuk megengedni minden hónapban többször.”
A tanár úgy véli, az ő iskolájuk szerencsés helyzetben van, a vezetés is pozitívan áll a sztrájkoló tanárokhoz, akik az engedetlenkedésre is készen állnának, viszont „13-ból egy iskola nem csinál nyarat”.
A pedagógus zsarolásokról is beszámolt „mikor a főigazgató meghallotta, hogy engedetlenkedni szeretnénk, kaptunk egy telefonhívást, hogy jól gondoljuk meg, mert egy tollvonással összevonhatják az iskolát egy másik iskolával”. Emellett úgy tudjuk, az önkormányzati fenntartású kaposvári óvodákban pedig bekérték azok neveit, akik részt vettek a demonstrációkon.
Körbebicikliztünk a diákok november 18-i élőlánca mellett.
A felvételen látszanak ugyan a sorfalban a foghíjak, hosszabb szakaszokon nem álltak diákok, de a főbb csomópontokon tömött sorokban skandáltak. A mellettük elhaladó autósok végig dudaszóval bátorították és biztosították szolidaritásukról a diákokat.
Az eső és ködszitálás miatt egyes szakaszokon a kameránk képe nem volt megfelelő minőségű a timelapse videóhoz, így a felvételbe a Kálvin tér – Podmaniczky utca és a Batthyányi örökmécses -Gellért tér közti részek kerültek be.
A Civil Közoktatási Platform térképre tette azokat a titlakozásokat, amelyek szigorúan sztrájk formában – azaz a munkáltató felé előre bejelentetett, a hatályos sztrájkjognak megfelelő munkabeszüntetésként – zajlottak pénteken. Hangsúlyozzák, hogy itt csak a sztrájkban résztvevőket jelenítették meg, és azok közül is csak azokat, akik a szakszervezetek vagy a Tanítanék felé adatot jelentettek.
A Civil Közoktatási Platform térképe. Forrás: CKPINFO:HU
Eszerint körülbelül mindössze 2000 dolgozó fejezte ki tiltakozását ezen a napon sztrájk formájában.
A térképen 84 település, 168 intézmény látható, ahol sztrájk volt.
Egyes helyekről intézményi, máshonnan települési szintű adatokkal rendelkezünk.
A polgári engedetlenség és a sztrájk egymáshoz való viszonyáról itt írtunk bővebben. Ismeretes, hogy az idei év elején, január 31-én a PDSZ és a PSZ adatgyűjtése alapján az akkori kétórás figyelmeztető sztrájkban 26 782 fő vett részt. Ugyanakkor egyrészt az csak egy kétórás sztrájk volt, másrészt pedig mindez még azelőtt történt, hogy törvényileg végleg kiüresítették volna a tanárok sztrájkjogát a minimumszolgáltatások drasztikus kibővítésével.
Mai közvetítésünkben is megszólalt egy zalaegerszegi tanár, aki úgy fogalmazott:
„A jelenlegi sztrájktörvénnyel, ilyen feltételek mellett nincs értelme a sztrájknak.”
Győr•Győr az a város, ahol újraválasztották Borkai Zsoltot a szexbotránya után, és a Fidesz gazdaságpolitikája is talán itt a legsikeresebb az országban – ha sikernek lehet nevezni, hogy szinte egy egész város megélhetése az Audi gyártól függ. A kormánypárti közhangulat ellenére mégis alapszervezete alakult itt az országossá növő diákmozgalomnak, az Egységes Diákfrontnak (EDF), a helyiek szkeptikus, de határozott támogatásával.
Mióta a budapesten induló, de országos hálózatépítésbe fogó diákmozgalom, a Diákok a Tanárokért (DAT) összeállt a Grunddal, megalapítva az Egységes Diákfrontot, sorban jönnek létre országszerte alapszervezeteik. Az EDF-Győr kapcsolattartójával, Kertész Mártonnal beszélgettünk.
Kertész elmondta lapunknak, hogy Győrben is égető probléma a tanárhiány, erre a győri diákok szerint a béremelés az első, kezdetleges megoldás, de önmagában ez sem fog megoldani mindent, a diákok követelik a tankönyv- és tanítási szabadságot, illetve a tananyag átalakítását is.
Győrben a DAT-nak már az Egységes Diákfront megalapítása előtt létrejött helyi szervezete, az volt az egyik első vidéki bázisa a diákmozgalomnak. Sok közéletileg aktív vagy aktivizálódó diák van a városban tehát, több tüntetést is szerveztek már. A diákokon kívül aktív még a Szívügyünk a köznevelés, a győri gyógypedagógusok aktivista közössége, akik gyertyagyújtós flashmobokat rendeztek idén ősszel. Ezekhez a diákok is csatlakoztak. Továbbá fontos megemlíteni a főképp a győri Révai Miklós Gimnázium tanárait tömörítő Szakmai demonstrációt is, ők e hét csütörtökre jelentettek be tüntetést a Vidéki városok összefogása az oktatásért nevű akció keretében.
A csütörtöki demonstráció során több mint 11 vidéki városban összehangoltan tüntettek a tanárok (többek között Pécs, Szeged, Győr, Miskolc, Zalaegerszeg, Veszprém, Kaposvár, Szekszárd, Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely vett részt a megmozdulásban). A diákok hozzájuk is csatlakoztak, épp ezért nincs élőlánc Győrben a mai országos diákmegmozdulás idején, a diákok nem akartak két akciót ennyire közel egymáshoz.
A diákokat és az oktatásügyben tüntető csoportokat a győri társadalom egyelőre inkább csendesen, szkeptikusan, de támogatja Kertész szerint.
„Szinte mindenki egyetért a követeléseinkkel, de a közhangulat az, hogy a tiltakozások értelmetlenek. Sokan ezért nem jönnek el.”
Az első megmozdulások óta azonban egyre több szkeptikus válik támogatóvá.
Az iskolák – leszámítva a Révai tanári karát – jellemzően nem állnak bele a tiltakozásokba, de magánemberként egyre több gimnáziumi és szakgimnáziumi diák jön el – inkább előbbi a jellemző, de van példa az utóbbira is Kertész elmondása szerint. A helyi fideszes vezetés egyelőre nem törődik a demonstrációkkal.
Kertész szerint ameddig nem oldódik meg az oktatás ügye, demonstrálni kell, idővel úgyis egyre többen csatlakoznak – és a győri diákok nincsenek egyedül, az EDF hálózatosodásának lényege, hogy egységessé vált a fellépés, közös a nyomásgyakorlás.
Tata•Miután a Diákok a Tanárokért és a Grund együtt megalapította az Egységes Diákfrontot (EDF) egyre több diákcsoport csatlakozik hozzájuk, és új, vidéki alapszervezetek jönnek létre. Nincs ez másképp Tatán sem, ahol újonnan alakult egyegyelőre kisebb létszámú alapszervezet.
Tatán a helyi EDF-bázis tagjainak beszámolója szerint a tanárok egyre kimerültebbek, sok tatai iskolában félnek, nem mernek kiállni. Ebben a helyzetben elengedhetetlennek látják a diákok, hogy ők mozgolódjanak.
„Nem fogunk csendben maradni, nem szabad hagyni, hogy elessen az oktatási rendszer, ameddig szükséges, ki fogunk állni.”
Egységes Diákfront – Tata
A tatai diákok szerint nem elég, hogy szinte minden hétvégén el lehet menni a fővárosba tüntetni, fontos megmutatni, hogy ez egy országos probléma – országos ellenállás kell a változáshoz.
Tatán egyelőre az Eötvös József gimnázium 8-10 diákja szervezkedik. Elmondásuk szerint szerencsés helyzetben vannak: tanáraik támogatják őket, bár a szülői hozzáállás vegyes, egyénenként változik.
Tatán nem ismeretlen a sikeres kiállás a hatalommal szemben, nyáron sikeresen akadályozta meg a Stop Avalon! Tata csoport az Öreg-tóra tervezett környezetromboló nagyberuházást. A diákok a csoporttól függetlenül működnek, és egyelőre a város közéletében is ismeretlenek, hisz az első megmozdulásuk ma lesz az országos élőlánc keretében, vasárnap pedig a tatai Kossuth térre szerveznek nagyobb demonstrációt.
A november 18-i sztrájknap előtti héten egyhetes polgári engedetlenséget és sztrájkot hirdetett a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola pedagóguskara, melynek keretében hétfőn demonstrációt is tartottak az iskola előtt. A rendezvényről élőben jelentkezett be a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, videójuk az alább nézhető vissza.
A szakszervezet beszámolója alapján a megmozduláson diákok és szülők is részt vettek a tanárok melletti kiállásként, a pedagógusok pedig egy szalaggal zárták le az iskola bejáratát, hogy így tiltakozzanak munkájuk semmibevétele ellen. Az iskola tanári kara már hónapok óta részt vesz a tiltakozások különböző formáiban.
Pap Béla, az esemény szervezője pedig elmondta, a Karinthy gimnáziummal vállalt szolidaritás jegyében tartják egész hetes tiltakozó akciójukat, melynek keretében sztrájkolnak és polgári engedetlenkednek is a pedagógusok. A Karinthyban több olyan tanár is egyhetes polgári engedetlenségbe és sztrájkba kezdett, akiket korábban már figyelmeztetett a tankerület, hogy ne tegyék.
25-26 tanár csatlakozott a tiltakozáshoz, ők a reggeli órákban szüntetik be a munkát. Pénteken pedig egésznapos tiltakozással készülnek.
A szülőket arra kérték, hogy, ennek megfelelően, aki teheti, csak 10-re hozza be a gyerekét, bár, aki behozza, annak tudnak felügyeletet biztosítani, ha másképp nem, folyosófelügyelet formájában.
Pap azt is elmondta, hogy a Közép-Budai Tankerületben 28-30 intézmény dolgozói jelezték részvételüket a tiltakozó akciókban erre a hétre. A pedagógusok találkoztak Hajnissné Anda Éva tankerületi vezetővel, aki jelezte, hogy az övék az egyik legaktívabb tanerkület, azon belül is a Kodály az egyik gócpont. A találkozón részt vett Hajnal Gabriella miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ vezetője is – akivel viszont Pap beszámolója szerint nem sokra jutottak, hiába írtak össze rengeteg kérdést. Azt viszont elmondta Hajnal, hogy véleménye szerint voltaképpen minden rendben van, és a rakoncátlankodó kollégák okozzák a problémákat. Ráadásul a kormány szerint vidéken a bérek is rendben vannak, ezért sem tiltakoznak a tanárok – ami egyébként nincs így, az elmúlt hónapokban számos vidéki sztrájkot, polgári engedetlenséget, megmozdulást is szerveztek pedagógusok és támogatóik.
Pap beszámolt brüsszeli útjukról is, ahol uniós tisztviselőkkel találkoztak. Ugyanakkor azt nem tudta megmondani, kik voltak a delegáció tagjai, sokan ugyanis – tanárok, diákok – félnek vállalni, hogy EU-s képviselőkkel és másokkal egyeztettek az oktatás helyzetéről olyan fénytörésben, ahogy a kormánytól nem lenne lehetséges. Hozzátette, külföldön is híre ment már a magyarországi tiltakozásoknak.
A pedagógus szerint noha a kormány teljesen értelmetlen dolgokat nyilatkozik, de sikerült rákényszeríteni, hogy legalább reagáljon valamit. Ugyanitt hangsúlyozta, hogy nemcsak az alacsony fizetések, de
a pocsék kerettanterv,
a kötelezően előírt, silány tankönyvek,
az iskolák állapota,
további „apróságok”, mint amilyen wcpapír-hiány miatt is tiltakoznak.
A kodályosok elénekelték az Őszi szél című dalt is, ami a Tavaszi szél házi átirata, és vélhetően még számos megmozduláson hallhatjuk majd.
Az egyik tiltakozó tanár pedig kifejtette, véleménye szerint a kormány azért nem hallgatja meg őket, mert nagyon kényelmetlen lenne foglalkozni velük – az egyébként önkényes rendszert pedig csak a kényelem érdekli. És azt is megtudhattuk, hogy az egyik tiltakozó eseményük során egy egészségügyi szakszervezeti tisztviselő azt is felvetette nekik, hogy a kormány politikáját megszenvedő szektorok dolgozóiként össze kellene fogniuk.
Újbuda• A Blikk szúrta ki, hogy László Imre, Újbuda polgármestere Facebook-oldalán bejelentette, kerülete 5 millió forinttal támogatja a kerületi pedagógusokat, a PDSZ sztrájkalapján keresztül. A sztrájkok miatt kieső béreket így könnyebben lehet majd pórtolni.
A polgármester bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy
„ma Magyarországon munkabeszüntetésben pedagógusként részt venni egzisztenciális kockázat. Pedig a pedagógusok csak azért állnak ki, ami őket megilleti: a megbecsülésükért és munkájuk felelősségéből fakadó elismerésért. Mégis, aki ma ezekért küzd – egészen konkrétan ezekben az órákban is –, az az állását veszélyezteti. Az Újbudai Önkormányzat ezt nem nézi tétlenül!”
Újbuda mellett korábban a XVIII. kerületi önkormányzat is jelentősebb összeggel, 10 millió forinttal járult hozzá a kerületi pedagógusok sztrájkalapjához: Szaniszló Sándor polgármester így kívánja megsegíteni a kerületi pedagógusokat, akik az oktatási rendszerben tapasztalható problémák megoldásáért polgári, civil kezdeményezésekben vesznek részt, és emiatt elbocsátják őket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közölt képet Facebook-oldalán a miskolci Földes Ferenc Gimnázium folyosókon ülősztrájkoló diákjairól. Mint arról nemrég a Mérce is beszámolt, a diákok így akarják kiegészíteni a közoktatás lehetetlen állapota miatt szervezett országos tiltakozásokat, illetve élőláncokat.
A diákok határozott közleménye szerint
„A Földesben 18-án nem lesz tanítás, akkor sem, ha még mindig vannak olyan tanárok, akik nem mernek, nem akarnak sztrájkolni.”
A diákok közleményükben a tanárhiányról, a forráshiányról és ezekkel kapcsolatos helyi tapasztalataikról is szót ejtettek.
„Olyan városokban is meg tudott valósulni az élőlánc, ahol eddig elképzelhetetlen volt”
– nyilatkozta a mai, országos élőláncot szervező EDF-Pala Mozgalom egyik képviselője péntek délelőtt.
A szervezők arról is beszéltek, hogy a tény, miszerint ilyen helyeken is felálltak az élőláncok jól mutatja, hogy a közoktatás rossz helyzete nem csak Budapesten komoly probléma, hanem az ország összes pontján.
A diákok arról is szót ejtettek, hogy már most is csatlakoztak hozzájuk egyetemisták is, és a továbbiakban is céljuk, hogy bevonják a felsőoktatás szereplőit a tiltakozásokba.
A szervezők szerint országosan több tízezren vettek részt az élőláncokban.
Budapest• Nem halogatható tovább a közoktatás problémáinak megoldása az ELTE BTK azon tanulói és tanárai szerint, akik pénteken szolidaritási nyilatkozatot írtak alá, és tettek közzé.
A nyilatkozat szerint „a közoktatás helyzete szorosan összefügg a felsőoktatás lehetőségeivel, a tiltakozók a felsőoktatás érdekeit is képviselik.”
NYILATKOZAT
Mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának alulírott polgárai támogatjuk a közoktatás szörnyű helyzete miatt tiltakozó kollégáinkat, jogosnak tartjuk felháborodásukat, a követeléseiket megfogalmazó pontokkal egyetértünk. A tarthatatlan helyzet megoldása nem halogatható tovább,
ezért követeljük, hogy a fenntartó megfélemlítés és fenyegetés helyett azonnal kezdjen érdemi és méltányos tárgyalásokat a szakma képviselőivel. A közoktatás helyzete szorosan összefügg a felsőoktatás lehetőségeivel, a tiltakozók a felsőoktatás érdekeit is képviselik.
Budapest• A pedagógusok körülbelül 30-40 százaléka sztrájkol a Kossuth Lajos Gimnáziumban, a XX. kerületben Budapesten. A Telex forrásai arról számoltak be, hogy az iskola 4-5 alkalmazottja két éven belül nyugdíjba megy, és az utánpótlás is csak az idősebb korosztályból tud kikerülni, a fiatal pályaelhagyók számát tekintve „nagy a baj.”
Zalaegerszeg•Pénteken országszerte folytatódnak a megmozdulások a közoktatás jövőjéért. A sztrájk mellett különböző utcai akciókkal is készülnek a diákok, szülők és pedagógusok, hogy felhívják a figyelmet a rendszer súlyos problémáira. Budapesten kívül több városban is kitartó küzdelmet folytatnak a tanárok, gyakran állásukat, vagy megélhetésüket kockáztatva. Annak jártunk utána, hogy a fideszes vezetésű Zalaegerszegen milyen nehézségekkel néznek szembe a pedagógusok a tankerület vagy a városvezetés miatt?
A Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola engedetlenkedő tanárai úgy döntöttek, ezúttal csak a diákok megmozdulásához csatlakoznak, a sztrájkban nem vesznek majd részt. „Az a helyzet, hogy a jelenlegi sztrájktörvénnyel, ilyen feltételek mellett nincs értelme” – nyilatkozta a Mércének Babati Attila, az iskola egyik pedagógusa. Elmondta, a legutóbbi sztrájk alkalmával a vezetés beosztotta őket ügyeletre, levonták bérükből a két órás munkabeszüntetést, valamint a tankerület azt is megtiltotta nekik, hogy értesítsék a szülőket az akcióról.
,,Amit most tudunk csinálni, hogy kimegyünk az utcára” –
tette hozzá.
Tüntetők a pénteki reggeli zalaegerszegi élőláncnál. Fotó: Kiss Marianna/Oktpol Café csoport
Zalaegerszegen volt már fáklyás felvonulás és élőlánc is, pénteken pedig ismét szerveztek egy megmozdulást a diákok, amelyben a tanárok is részt vesznek majd. Babati szerint azonban komoly probléma, hogy míg Budapesten a diákság nagyon aktív, ez vidéken közel sem ilyen egyszerű. A pedagógus szerint Zalaegerszegen sokkal passzívabbak a fiatalok, és kevésbé szervezik meg magukat.
A fideszes vezetésű városban az Ady már tavaly is részt vett a munkabeszüntetésben, akkor a tantestület több mint 60%-a sztrájkolt. Akkor a szülők jelentős része is támogatta az akciót, így a sztrájk napján a közel 800 fős tanulói létszámból alig 100 diák ment iskolába. A tankerület idén azonban már azt is megtiltotta, hogy bármilyen módon értesítsék a szülőket a munkabeszüntetésről, így gyakorlatilag lehetetlenné vált a tiltakozás ezen formája. A város többi iskolájában a Kölcsey Gimnázium tanárainak kirúgása után kezdődtek el a megmozdulások.
A szakszervezeti lefedettség nagyon alacsony helyben, így leginkább civilekre támaszkodnak a pedagógusok, ám megmozdulásaik és az oktatás valódi problémái gyakran láthatatlanok maradnak a helyi közösség számára, sokszor „egy-egy Facebook-posztnál nem jutnak tovább”.
,,Aminek lenne értelme, az a polgári engedetlenség” — folytatta Babati. Fel is mérték a részvételi szándékot a tanári kar körében, de nem volt meg a szükséges támogatottság.
Budapest• A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium huszonkilenc dolgozója vesz részt az országos sztrájkban, ez a státuszban lévő tanárok és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak 61 százaléka, derül ki a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményükből.
Miskolc• A miskolci Földes Ferenc Gimázium diákjai péntek reggeltől ülősztrájkba kezdtek iskolájuk folyosóin, így egészítve ki a közoktatás lehetetlen állapota miatt szervezett országos tiltakozásokat, illetve élőláncokat.
A diákok határozott közleménye szerint
„A Földesben 18-án nem lesz tanítás, akkor sem, ha még mindig vannak olyan tanárok, akik nem mernek, nem akarnak sztrájkolni.”
A diákok közleményükben a tanárhiányról, a forráshiányról és ezekkel kapcsolatos helyi tapasztalataikról is szót ejtenek:
„A jelenlegi oktatási rendszer rohad, kétségtelen. Ez országszerte egyre nyilvánvalóbbá válik, ha ezt egyesek nem is akarják bevallani maguknak.
Nemcsak a kisebb településen, de már a nagyobb városok nagyobb iskoláiban is egyre érzékelhetőbbé válik, hogy milyen irányba halad a magyar oktatás. A tanárhiány egyre növekedő probléma, az állami iskolák lepusztultak. Ha nem cselekszünk, az oktatás lenullázása romba fogja dönteni az országot.
Fiatal, szakképzett tanárok hiánya mellett, rengetegen mennek el nyugdíjba és pályaelhagyóból sincs hiány. Az így kialakult lyukakat persze mindenféle átmeneti megoldással próbálják betömni, de előbb-utóbb össze fog dőlni a rendszer, bármennyire is próbálják egyben tartani.
Néhány példa csak a mi iskolánkból:
-Matektanárunk, aki 18 évi középiskolai tanítás után lépett le idén, tavasszal még olimpikonokat nevelt, most pályakezdő informatikusként lényegesen többet keres, nem beszélve a munkahelye felszereltségéről.
-Magyartanárunk most, tanév közben hagyta el a közoktatást.
– Nyugdíjból hívnak vissza tanárokat.
– Több tanárunk különböző szakmákat tanul, hogy a fizetését ki tudja egészíteni (asztalosnak tanuló tanárunkból nem is egy van, de villanyszerelőről is tudunk).
Mindez kiegészül azzal, hogy folyamatos bizonytalanságban vagyunk, hogy a tanáraink vajon meddig fognak minket tanítani, akár azért, mert engedetlenség miatt kirúghatják őket, vagy csak szimplán elhagyják a pályát, hogy el tudják tartani a családjaikat.
Kiegészül azzal, hogy idén már megint mi visszük a fénymásoló papírt, hogy azt hallottuk tanárainktól, hogy nem fizetik a tanulmányi versenyek útiköltségeit sem, hogy a vacakablakokon behúz az őszi hideg.”
A miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai ezeken túl a pedagógusok általános követeléseihez is csatlakoznak, ezek:
1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését!
A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a
pedagógusoknak!
3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az
egyetemig!
7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!
