Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kiderült, mit kezd a kormány a forint szabadesésével – kormányinfó percről percre a Mércén

Ez a cikk több mint 1 éves.

Szerdán megtartották a szokásos kormányülést az Orbán Viktor miniszterelnök főhadiszállásaként szolgáló egykori Karmelita kolostorban, így Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfót celebrálnak a meg.

A nap slágertémája kétségkívül a forint hosszú ideje tartó ereszkedése, illetve mindinkább zuhanása volt, miután az elmúlt héten leoldotta az ejtőernyőt. A kormány szerint – miután szemszögéből leginkább külső erők okozzák a jelenlegi helyzetet – nincs nagyon dolga.

De szó volt még számos más kérdésről is, ami a kormányt, az országgyűlést, és nem utolsó sorban a népet foglalkoztatta az elmúlt héten. Többek között

Számos más témát is érintettek kérdéseikkel az újságírók, de a kormány képviselői is szolgálhattak újdonságokkal.

A kormányinfót az alább lehet visszanézni:

A fontosabb kérdésekről pedig az alábbi percről percre közvetítésünkben számoltunk be.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Véget ért a kormányinfó, így percről percre tudósításunk is búcsúzik.

A mai etapban leginkább azt tudhattuk meg, hogy az országot sújtó gazdasági nehézségek, az infláció, a rohamosan romló euróárfolyam, miegymás, gyakorlatilag kizárólag külső tényezőkre vezethetők vissza.

Épp ezért nem is nagyon szándékozik tenni semmi számottevőt, mossa kezeit, tegye a dolgát a jegybank. Mindazonáltal majd ha lesz rá pénz, persze a kormány is emelné a béreket a közszférában, meg máshol – de hát ha a kormány felől nézzük a helyzetet, annyira nem is tragikus, mint mondjuk az élelmiszerboltokban. (Gulyás egyébként kikerülte a kérdést, hogy mennyibe kerül most egy félkilós Ráma margarin).

A kormányközeli média pedig szokásához híven adott alkalmat bőven, hogy a miniszter kormánya intézkedéseit dicsérje, de jócskán jutott tér az immár két órában megszabott kormányinfó során a migránsozásra és a baloldal szidalmazására is.

Köszönjük tehát a figyelmet, mi itt búcsúzunk. Ha pedig tetszett ez a közvetítés, kérjük, hogy aki teheti támogasson minket, hogy legközelebb is megcsinálhassuk.


A 444 arra kérdezett rá, hogy olyan időkben, amikor a miniszterelnök szerint „nem lehet előrelépni, hanem azt kell megvédeni, amink van”, hogyan lehet indokolt Orbán Viktor fizetésének megemelése. Gulyás Gergely a már ismert kormányzati reakciókat ismételte el: szerinte „nem normális állapot”, hogy a miniszterelnök kevesebbet keres, mint a kormánytagok, ráadásul Orbánt „utolsónak” hagyták, kivárta a sorát. Hozzátette azt is, hogy Orbán Viktor még így is a a térség egyik legkevesebbet kereső miniszterelnöke.

A kormányzati kommunikációra szánt tétel idei emelését Gulyás szerint az indokolja, hogy „egy háborús helyzet vitán felül áll, hogy megfelelően kell tájékoztatni az állampolgárokat”.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a térségben viszonylagosan alacsony magyarországi általános infláció mellett egyes élelmiszerek árának növekedése már a harmadik legnagyobb az egész EU-ban, Gulyás azt felelte:

ma nincs olyan állam, amely annyira meg tudná védeni annyira a saját állampolgárait a háború hatásaitól – és itt hosszan sorolta, hogy a családtámogatástól a rezsicsökkentésig mi mindent sikerült megvédeni -, mint amennyire a magyar kormány meg tudja.

„Teljes egészében nem tudjuk elszigetelni magunkat egy szomszédos háború hatásai alól”

– mondta.

A Magyarországra belépő ukrán menekültek közül, a Gulyás Gergely által ismert becslések alapján, százezernél kevesebben maradnak az országban. Ennek két része van, a kárpátaljai magyarok 50 ezernél is többen lehetnek, az Ukrajna területéről érkező ukránok ennél jóval kevesebben, pár tízezres nagyságrendben lehetnek most Magyarországon. A kormány adatai szerint eddig 1,3 milliónál is több, az ukrajnai háború elől menekülő lépett be az országba (közvetlenül, vagy Románián keresztül), így a százezres szám ennek jóval kevesebb mint az egytizede.

A HVG kérdésére Gulyás Gergely elmondta, szerinte az energiafüggetlenség mint stratégiai cél nem jelenti azt, hogy az orosz Roszatom cég mint beruházó ennek ellentmondana. A miniszter szerint „mindegy, hogy ki a kivitelező”, az a lényeg, hogy „itt termeljünk magunknak áramot”.

Természetesen az erősebb forint jobb lenne, de az is igaz, hogy 2010-ben 1,1 millió családnak volt devizahitel tartozása, ami most társadalmi katasztrófát jelentene. Most az infláció jelent terhet a lakosságnak. A gyengülő forintról évtizedes viták folynak, a hektikus árfolyamváltozások sohasem jók – mondta el a miniszter.

A kormány a monetáris politikába nem szól bele, annak az eldöntése nem feladata – mondta arra a felvetésre Gulyás, hogy úgy tűnik, hogy már nem működik a Nemzeti Bank kamatemelése az infláció ellen. A magyar gazdaságnak a talapzata stabil – ismételte magát Gulyás, hozzátéve, a beszerzési láncok a Covid után még nem álltak helyre. A költségvetés hiányát csökkentik, a hiánycélt el fogják érni.

„Aki beruházott Magyarországon, termelőipart hozott ide, azokat még ilyen nehéz helyzetben is megóvja a kormány attól, hogy többlet terhet kelljen vállalniuk, amire a beruházásnál nem számítottak.”

A kormány Nagy Márton korábbi kijelentésével szemben úgy gondolja, hogy az inflációval egyenlő mértékben kell emelni a béreket, meg kell tartani az értéküket – mondta el Gulyás. A béremelkedések szerinte magasabbak lesznek, mint az infláció. Arról, hogy a gazdasági miniszter a kormány álláspontjával ellentétes kijelentéseket tesz, azt mondta, hogy ez nem így van, csak tart attól, hogy ár-bér spirál alakul ki.

A miniszterek fizetésével kapcsolatban elmondta, hogy ketten vannak, akik 5 millió forintot keresnek, a többiek mind a tavalyi átlagbér hatszorosát keresik.

Örül a kormány annak a tegnapi európai parlamenti döntésnek, amely támogatta az Európai Bizottság azon javaslatát, miszerint a földgáz- és atomerőművekbe való beruházások klímabarátnak minősülnek. Gulyás Gergely szerint ami az elmúlt fél évben történt, azt mutatja, hogy előrelátó volt a kormány „önellátásra” törekvő energiapolitikája, amelyhez szerinte „alig van jobb eszköz”, mint a Paks 2-es atomerőmű-bővítés.

A 24.hu munkatársa emlékeztetett, a napokban derült ki, hogy Áder János volt sajtótitkára lesz a Duna Média vezetője – ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a kommunikációs főosztályt vezette a köztársasági elnöki hivatalban, akinek a tevékenysége pártok felett áll, így ez nem vet fel semmilyen aggályt Gulyás szerint, ráadásul komoly televíziós tapasztalata és háttere van.

A kormány tagjai egy elhúzódó háború lehetőségéről beszélnek, ezek szerint a kormány ezt a trendet nem fogja tudni megváltoztatni, így elindulhat az árfolyam akár a 450 forint felé is.

Arra a kérdésre, hogy a kormánynak van-e terve a 430 forintos euróra, úgy felelt: abban ma nincs vita, hogy az árfolyam és az infláció mind a háború következménye.

„Hogy ez milyen mértékű, és mik az eltérések okai, arról beszélhetünk. Bármilyen magas is az infláció, itt alacsonyabb, mint a környező országokban az árstoppokkal. Az árfolyamnál ez a kilengés éppen a másik irányban van, a másik két nem eurós visegrádi ország”

– mondta a miniszter, hozzátéve, az energiaimportja Magyarországnak lényegesen magasabb mint Európa legtöbb országában. Az államadósság mértéke a másik diverzifikáló ok.

Ha a gázár nem lesz magasabb, akkor megnyugszik az árfolyam a miniszter szerint. Véleménye szerint a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság alapjai stabilak, így ha mindenki felelősen cselekszik, akkor helyreállhat az árfolyam.

Arról, hogy most magyar családok tömegei indulnak külföldre, akiknek akár 10-100 ezer forinttal is többe kerülhetnek a nyaralások a zuhanó forint miatt, úgy felelt, ha lehetne, akkor a 24.hu újságírójának demagógia-díjat adna a kérdésért.

Európa rendkívüli helyzetben van, a magyar kormány pedig ott segít, ahol tud – tette hozzá.

A kérdésre, hogy mennyibe kerül egy fél kilós Ráma margarin Gulyás kitérő választ adott, de elmondta, tudja, hogy drágult.

Arról, hogy a kereskedők az árstop miatti kieséseket más termékeken szedik vissza, úgy fogalmazott, hogy az árstop a leginkább rászorulóknak jó, akik azokat a termékeket vásárolják.

Gulyás azzal kapcsolatban, hogy a háromszor 10%-os pedagógus béremelés elegendő lesz-e arra, hogy megállítsák a pályaelhagyást, elmondta, hogy a pedagógusok és a fegyveresek körében a legfontosabb a béremelés, ezen a két területen még meglátják, hogy lesz-e lehetőség ilyesmire.

A Telex újságírója afelől érdeklődött, hogy ferbuár 24-hez (azaz a háború kitöréséhez) képest a térségbeli valutákhoz képest is rosszabbul teljesít a forint.

Gulyás Gergely azzal válaszolt, hogy míg az árfolyam valóban a forint esetében zuhant a legnagyobbat, az infláció a visegrádi országok között még így is Magyarországon a legkedvezőbb. Elsimételte, hogy az árfolyamzuhanás két tényező, az energiakitettség és az államadósság miatt történik. Az államadósság kapcsán azt mondta, hogy habár a lengyeleknél és a cseheknél nőtt az utóbbi időszakban, nálunk azért magasabb még az övéknél is, mert a Fidesz a korábbi kormányoktól nagy hiányt örökölt.

A szankciókról Gulyás Gergely elmondta, Európának be lehetett vezetni szankciókat, de az energetika területére nem szabadott volna, szerinte ezzel hibát követtünk el. Kitért az elől a kérdés elől, hogy a magyar kormány szerint a béke kulcsa az lenne, hogy Ukrajnának adott esetben meg kellene adnia magát.

A Rogán Antal miniszter alá tartozó titkosszolgálatok költségvetésének látványos megemelését Gulyás a háborús helyzettel és a határok védelmének a korábbinál nagyobb szükségességével indokolta.

Gulyás Gergely a közszférákban dolgozók 20%-os béremelési követelésével kapcsolatban azt mondta, itt van egy félreértés. Most azt próbálják meg „megvédeni”, amit eddig a bérekben elértek, „ha jobb idők jönnek”, akkor  ugyanazt a fizetésemelési ütemet akarják folytatni, ami korábban, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a háború és rendeződik a helyzet – mondta el a miniszter.

A Kúria döntésével kapcsolatban, ami szerint a tanárok januári figyelmeztető sztrájkja jogszerű volt, Gulyás úgy fogalmazott, volt egy pedagógussztrájk, amit elsőfokon a bíróság jogerősnek talált, másodfokon nem. A kormány Kúria döntését tiszteletben tartja.

Arról, hogy ellensúlyozza-e az árfolyamváltozásokat az egészségügyben a kormány, ahol sok anyagot, gyógyítási felszerelést valutáért kell megvásárolni, Gulyás elmondta, hogy mindenhol elősegítik a gyógyítás jó minőségét.

Az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban a pedagógusok bérét hozta fel, aminek egyévi terheit a helyreállítási alap részeként az EU megtéríti. Vannak azzal kapcsolatos viták, hogy hogyan kéne elosztani az Európai Unió által folyósított összegeket, mondta. Ha a béremelés jobb módjáról születik megállapodás az orvosi kamarával, akkor annak örülnek.

A szakdolgozók bérével kapcsolatban elmondta, az előző négy évben 72%-kal emelték az ápolói béreket, ezzel Gulyás szerint a korábbi méltatlan helyzet már nem áll fenn.

„Az az évtized, ami a legnagyobb béremelést hozta Magyarországnak a rendszerváltás óta, az folytatódik, de amíg háború van és naponta változik az energia ára, és kilencszer annyit fizetünk a gázért, mint 1,5 évvel ezelőtt, addig emelésről beszélni tévedés, addig az ország jelenlegi helyzetét kell megvédeni.”

Az ápolók a mainál is magasabb béreket érdemelnének, de Kásler Miklós és Balog Zoltán is jelentős béremeléseket vitt véghez miniszterként – mondta el a szakdolgozók helyzetéről Gulyás Gergely.

A forint bezuhanása kapcsán Gulyás Gergely megismételte, hogy szerinte a gázár az oka az árfolyamingadozásnak, valamint az európai gazdasági helyzet, ami a háborúra adott szankcióknak köszönhetően előállt. Ezt Magyarország a forinton, Európa pedig az eurón keresztül érez a bőrén. A kormány a tervezett költségvetési hiányt tartja, és az energiafüggetlenség megvalósítására törekszik.

Gulyás szerint csoda akkor sem fog történni, ha a kormány megállapodik az EU-val a helyeállítási alapról (RFF). Arra a kérdésre nem válaszolt egyértelműen, hogy az RFF-ről való tárgyalás során feltételként szerepelt volna a „gyermekvédelmi” homofób propagandatörvény, annyit mondott csupán, hogy annak idején eleve ezért nem írta alá a bizottság.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy állítása szerint a kormány nem készít törvényjavaslatot az önkormányzati vízszolgáltatók államosítására, szerinte „kérések” jönnek az önkormányzatok részéről, akik „nem akarják csődbe vinni” a szerinte a háborús energiaárak miatt nehéz helyzetbe jutott cégeket.

Gulyás határozottan tagadta, hogy a rezsicsökkentésre fordított források miatt nem jutott volna pénz az önkormányzati cégek infrastruktúrájának fejlesztésére, karbantartására.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta, idén augusztus 20-án nemcsak tűzijáték lesz, de grandiózus, négynapos programsorozat is.

Az Európai Bizottsággal készen állnak a megállapodásra, technikai megegyezés ősszel várható, mondta el Gulyás Gergely. Hozzátette, elfogadták a Bizottság javaslatait, „most ott pattog a labda”. A megállapodást szerinte „magyar baloldali képviselők és nyugati társaik akadályozzák” az Európai Parlamentben. Lábbal tiprása az EU-s szerződéseknek, hogy amíg nem fogadják el a globális minimumadót, addig nem kap forrásokat Magyarország Gulyás szerint.

Úgy számolnak, hogy ősszel megkaphatják a forrásokat, és utána véghez vihetik a pedagógus-, és egészségügyi béremeléseket.

Az emelkedő koronavírus-fertőzésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az emelkedés olyan minimális, hogy nincs szükség óvintézkedésekre.

A határvadászokról úgy fogalmazott, még jogszabályt kell alkotni a működéséről. Gyorskiképzéssel lehet majd csatlakozni, de a vezetők ma is szolgálatot teljesítő rendőrök lesznek. A bérezésük ügyében még nem született végleges döntés.

Míg a rendőröknél elvárás az érettségi, addig itt nem lesz ilyen elvárás – erre a fizetéseknél tekintettel kell lenni.

Elmondta azt is, hogy a kormány nem tervezi a vízművek támogatását a rezsivédelmi alapból. Ha nem tud működni egy ilyen cég, akkor az állam átveszi.

A közmédia kérdésére Gulyás miniszter először az új határvadász egységek fontosságát bizonyítandó migránsozott, majd a háború miatti gabonahiány okozta éhínségről beszélt, ami további menekülteket indíthat útnak.

Ezután kifejtette, hogy a kormány szerint a Velencei Bizottság ajánlását  miszerint az Országos Bírósági Tanácsban ne csak bírák üljenek megvizsgálják, egyelőre nincs komoly ellenérvük, és a kérdés nem fog semmilyen megállapodás útjába állni.

A Magyar Nemzet kérdése nyomán pedig elmondta, változhat még a határvadász álláshelyek jelenlegi négyezres száma.

A forint árfolyamáról pedig elmondta, a kormány véleménye szerint a háború és szankciók mellett felmerül a spekuláció veszélye, de erre egyelőre nincsenek komoly bizonyítékok.

Gulyás szerint az energiakitettség is jelentős mértékben rontja a forintot, ahogy az államadósság is magas. Az extraprofitadókról pedig elmondta hogy bevezették őket.

Végül a Magyar Nemzet munkatársa alig burkoltan felszólította a minisztert hogy baloldalozzon, aki ennek eleget is tett.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány döntéseit ismeretető sajtótájékoztatón elmondta, 10 órás maratoni ülésen vannak túl. Több témában is született döntés.

Elsőként a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetéről azt állapították meg, hogy minden pillanatnyi nehézség ellenére a magyar gazdaság fundamentumai „stabilak és erősek”. A 2022 májusi, legfrissebb adatok alapján két hónappal ezelőtt az ipari termelés mértéke 9,4 százalékkal haladta meg a korábbit, 4,7 millióan dolgoznak, ami a miniszter szerint közel teljes foglalkoztatottságot jelent. Az idei költségvetésben a bevételek alul lettek becsülve, a költségvetés stabilizálásáért mindent megtettek, mondta el Gulyás hozzátéve:

elkötelezettek amellett, hogy idén és jövőre is tartsák a költségvetési hiánycélt.

„Az árfolyamot elsősorban a gázár mozgatja, az euró gyengül a dollárral szemben, és ezért a forint árfolyama is romlik. Ennek oka a háború, és az amiatt bevezetett szankciók, amiknek következménye, hogy Amerika nem gyengül, Kína és Ázsia erősödik, amíg Európa a saját szankciói miatt szenved”

– mondta a miniszter, hozzátéve, nem gondolták volna, hogy az „export-világbajnok” Németországban a külkereskedelmi mérleg negatív legyen. Az euró bevezetése óta nem volt olyan, hogy nagyjából egy árfolyamon legyenek a dollárral – tette hozzá.

„Amíg infláció tekintetében Magyarország jobban áll, addig árfolyam tekintetében rosszabbul, mint a térség országai.”

Gulyás elmondta, az Európai Bizottság javaslataiból négyet tudtak elfogadni, ezek:

  • Magyarország nem csak az EU-s de a nemzeti közbeszerezéseknél is 15% alá csökkenti az egyajánlatosak arányát.
  • A korrupciós büntetőügyekben legyen helye bírósági jogorvoslatnak, a végső döntést a megszüntetésről és a vádemelésről a bíróság mondja ki. Bárki bíróhoz fordulhat, ha az ügyészség a nyomozást lezárja, vagy nem emelne vádat.
  • A kormány által kezdeményezett jogalkotásra, a társadalmi konzultációra időt kell biztosítani, a speciális és gyors jogalkotási lehetőségek arányát csökkenti a kormány.
  • Magyarországnak az EU-s források egy jelentős részét az energiafüggetlenségre kell fordítania, ez igaz a helyreállítási alap támogatási forrásaira is. Ha erről megegyeznek, akkor jövő augusztusban lesz a hitelfelvételre is lehetőség.

Ezzel összefügg, hogy Magyarország megvizsgálja, hogy az energiafüggetlenség miként csökkenthető, hogy miként legyünk kevésbé kitéve az energiaimportnak.

A Mátrai Erőmű nem üzemelő három erőművének mielőbbi beindítását, Paks 1 üzemidejének hosszabbítását tervezi a kormány, a hazai gázkiteremlés növelését kezdeményezik.  A 3 gigawatt naperőműkapacitás növelését felgyorsítják,

jövőre el akarják érni a 6 gigawattos kapacitást.

Cél a magyar költségvetés kiegyensúlyozottsága, az elmúlt 10 évhez hasonlóan – mondta el Gulyás.

Gulyás Gergely megerősítette azt az Orbán Viktore által már emlegetett lépést, hogy a kormány határvadászatot hoz létre a Belügyminisztériumon belül. A miniszter a rendőrségen belüli”speciális alakulatnak” nevezte az új szervezeti egységet, amely első lépés 2200, majd teljes „üzemméretben” 4000 főből fog állni, és a rendőrökkel közösen fogják ellátni a határvédelmet. Az új alakulatot a honvédelmi alapból fogják finanszírozni. Gulyás szerint azért van szükség a lépésre, mert míg tavaly összesen 47 ezer határsértőt fogtak el a déli határon, az idei év első félévében már 110 ezret.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}