Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

És te melyik bántalmazónak szurkolsz? – A Depp-Heard ügy mérföldekkel visszaveti a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelmet

Az utóbbi hónapokban gyakorlatilag elöntötték a médiát Johnny Depp és Amber Heard rágalmazási ügyéről szóló cikkek és videók. A színész azért perelte be volt feleségét, mert még 2018-ban a Sun nevű brit napilapban megjelent egy véleménycikk Heard neve alatt, amelyben a nő feleségverőnek nevezte Deppet. A színész először a lapot perelte be, ezt a pert akkor elbukta, ezek után viszont volt feleségét is rágalmazással vádolta. A mostani bírósági döntés Deppnek adott igazat, az esküdtszék kijelentette, Heard valóban becsületsértést követett el volt férjével szemben. Ezt megelőzően a két híresség tárgyalását a legapróbb részletekbe menően, valóságshow-szerűen követhette végig a nyilvánosság, és egész szurkolótáborok alakultak ki Heard és Depp körül. Több szakértő és civil szervezet szerint az ügy, az ítélettől függetlenül is, katasztrofális következményekkel fog járni a párkapcsolati erőszak túlélőire nézve.

„És te kinek szurkolsz?”

– hangzott el a kérdés nem egyszer, saját ismerettségi köreimben is, mikor szóba került a két híresség pereskedése körüli bulvárvita. A jelenség nem csak mint újságírót (aki az évek során már számos bántalmazással kapcsolatos hírről számolt be), de mint magánembert is teljesen szürreális és félelmetes élményként érintett. Hogy lehet egy kapcsolati és szexuális erőszakról szóló eljárásban valakinek „szurkolni”? Pedig igenis ez történt, fiatalok tömegei követték nyomon a Depp-Heard ügy részleteit számtalan közösségimédia-felületen, amelyeken olyan káros diskurzusok is szárnyra kaptak, minthogy hogyan kell/szabad viselkednie egy áldozatnak, hogy néz ki egy bántalmazó, vagy mikor lehet valamit „tényleges” bántalmazásnak nevezni?

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy a Patent Egyesület szerint ezek a narratívák nagyon is károsak: évekkel vetik vissza a kapcsolati és szexuális erőszakkal szembeni harcot. A nőjogi szervezet úgy véli, az ítéletnek még nincsenek belátható következményei, de már az eljárás közben is felerősödtek az erőszakot lekicsinyítő, az erőszak áldozatait megkérdőjelező, sőt kigúnyoló, cinikus és kárörvendő hangok. Arra is felhívták a figyelmet, hogy

a nők elleni erőszak áldozatait eddig is sokszor tántorította vissza közvetlen környezetük, a hatóságok és a társadalom hozzáállása a jogérvényesítéstől,

ezek után pedig ez a tendencia valószínűleg csak romlani fog, az elkövetők pedig szerintük újabb megerősítést kaptak azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatás és a közvélemény az ő oldalukon áll.

A bulvár által közvetített sztárperek egyik legemlékezetesebb példája O.J. Simpson ügye volt, amely során a nyilvánosság előtt először jelent meg a rajongók fanatizmusa egy családon belüli erőszakkal vádolt férfival szemben, nemzetközi nézettséget generálva a pernek. A Depp-Heard per során ismét elárasztották a közösségi médiát az üggyel kapcsolatos felvételek, gúnyolódó videók és a rajongók által közzétett tartalmak.

Ennek köszönhetően rengeteg fiatal is, akár akaratán kívül, ki volt téve a gyakran erőszakos tartalmaknak.

Depp taktikusan használta a nyilvánosságot, óriási összegek mentek el a Heardöt lejárató és meghurcoló propagandaanyagok terjesztésére. A Ben Shapiro által létrehozott Daily Wire című konzervatív napilap 35 és 40 ezer dollár között költött Facebook-hirdetésekre, melyekben a perrel kapcsolatos félrevezető információkat terjesztettek Heardről. Depp mindemellett hatalmas rajongótáborral rendelkezik, akik az egész eljárás alatt kiálltak mellette, ajándékokkal halmozták el őt, valamint tömegek sorakoztak fel a bíróság előtt a tárgyalások napján.

„Ne legyél már ekkora Amber!”

A per a nőgyűlölő hangokat is felerősítette, erre mutat rá Dr. Jessica Taylor szexuális erőszakra szakosodott pszichológus a BBC podcastjában, melyben azt is megjegyzi, az utóbbi időben rengeteg férfi kezdte el feleségét vagy barátnőjét gunyorosan Miss Heardnek vagy Ambernek becézni. A Daily Wire által terjesztett, Johnnyt Deppet támogató cikkekben előkerül az erőszak relativizálása, a #metoo mozgalom hibáztatása, valamint a „toxikus feminizmus” fogalma is. A pszichológus kiemelte, az ügy körül zajló bulvárfelhajtás rengeteg nőt tántoríthat el attól, hogy a nyilvánossághoz forduljon, ha bántalmazás éri őket.

„Ennek az ügynek nincs győztese, a per káros a családon belüli erőszak férfi és női áldozataira nézve egyaránt, de magára az igazságszolgáltatásra is”

– fogalmazott. Taylor szerint gyakorlatilag cirkuszt csináltak a tárgyalásból, az egész egy televíziós műsorrá lényegült, ahol az emberek fizethettek azért, hogy kommentjeik elsőként jelenjenek meg a pert közvetítő YouTube-videók alatt.

Az ügy az „ideális áldozat” sztereotípiáját is megerősítette – ilyen a valóságban nem létezik.

Heardet volt, hogy azért szólták meg, mert nem sírt eleget, máskor pedig azért, mert „hisztérikusan” viselkedett tanúvallomásai alatt. Hol azzal vádolták, hogy figyelemre vágyik, hol kérdőre vonták, hogy miért nem fordult azonnal a hatóságokhoz, vagy éppen azért, hogy sérülései nem valódiak-e, mindez tovább erősítette az áldozathibáztató narratívákat. A per azt az üzenetet is közvetíti, hogy, ha nincs fotó a sérülésről, akkor nem is történt erőszak, ha pedig van, akkor a képek hamisak – tette hozzá a pszichológus.

Taylor a férfi áldozatok miatt is aggodalmát fejezte ki, ugyanis rájuk nézve is káros, ha a hímsoviniszta és erőszakos Deppel azonosítják magukat,

aki – ahogy az a vádiratokban elhangzott – üzeneteiben exfelesége hullájának megerőszakolásáról ír.

Johnny Depp még 2020-ban perelte be a Sun szerkesztőségét rágalmazás vádjával, ám azt a pert elvesztette, tehát nem tudta bizonyítani, hogy nem feleségverő. Az akkori tárgyalás zárt ajtók mögött, kamerák nélkül zajlott, ám sokminden kiderült a pár magánéletéről, például, hogy Depp lefejelte Heardöt, Heard elnyomott egy cigit Depp arcán, Depp megvágta a saját ujját, majd vérrel üzeneteket írt a falakra.

Depp akkor is tagadta a vádakat, ám a hat éve tartó ügy egy olyan toxikus kapcsolatról árulkodik, melyben mindkét fél bántalmazhatta a másikat. A nyilvánosság ugyanakkor ezekben az esetekben visszafordíthatatlan károkat tud okozni, amelyek a bírósági ítélettől függetlenül is visszavetik a küzdelmet a párkapcsolati erőszak felszámolásában, éppen ezért a második per során ismét indokolt lett volna a kamerák kivonása az ülésteremből (ahogy az ilyen jellegű ügyekben ez általában indokolt).

Ahogyan a Mércén rendszeresen beszámolunk róla, csak Magyarországon hetente esik áldozatul egy nő a családon belüli erőszaknak. A jelenségnek ugyanakkor rendkívül nagy a látenciája, többek között annak köszönhetően, hogy a társadalom előítéletei miatt rengeteg áldozat nem mer a hatóságokhoz vagy a nyilvánossághoz fordulni, ha bántalmazás éri.

A médiának kiemelt szerepe van az erőszak keretezésében és a társadalmi attitűdök formálásában, a Depp-Heard ügyben azonban a lehető legrosszabb narratívát követte a bulvársajtó. Áldozathibáztató hangnemben számolt be a történtekről, nem keretezte a kapcsolati és nők elleni erőszak rendszerszintű problémáját, valamint meg sem kísérelte tiszteletben tartani az áldozatok jogait, amivel csak további félelmet és bizonytalanságot generált a problémában érintett személyekben.

A kapcsolati erőszak egy nagyon is valódi probléma, amelyet semmiképpen sem televíziós cirkuszként kell kezelni, ízléstelen és részrehajló bulvárcikkekkel prezentálva azt. Mikor hírességek magánéletét követjük végig percről percre a közösségi médián, nem szabad elfelejtenünk, hogy Johnny Depp vagy Amber Heard valószínűleg nem fogja látni az általunk posztolt hergelő vagy rajongó hozzászólásokat, de több ezer erőszakot elszenvedett áldozat annál valószínűbb, hogy igen.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.