A 24.hu kérdésére a miniszterelnök azt válaszolta, kizárható, hogy a következő években az infláció és a háború okozta szankciók miatt megszorításokra lenne szükség.

Továbbá Tölgyessy Péter álláspontja is szóba került, miszerint hideg polgárháború van Magyarországon. Orbán szerint ilyenről szó sincsen, és a „békés egyet nem értés” politikáját javasolja mindenkinek. A politikai ellentétnek nem kell polgárháborúba torkollania.

Azoknak, akik nem a Fideszre szavaztak, egy Churchill idézetet szegezett a miniszterelnök, miszerint „egyetlen győzelem sem végleges, és egyetlen vereség sem végzetes”.

Ha van újszerű a választási eredményben, akkor az a Mi Hazánk bejutása – magyarázta Orbán. „A Jobbik helyén csak kinőtt valami” – értékelt a miniszterelnök.

Hogy ez pontosan milyen erő, mit fog képviselni, jelent-e veszélyt a kisebbségekre, annak kapcsán meg kell várni az első parlamenti felszólalásokat, de zéró tolerancia van az antiszemitizmus terén – mondta Orbán.

Az orosz gáz áráról a miniszterelnök elmondta, hogy

„nem az a legfontosabb, hogy mennyibe kerül, hanem hogy van-e”

– és egyébként az idén kötött friss hosszú távú szerződés jobb áron biztosítja, mint a korábbi.

A kormány korábbi kommunikációjától eltérően ezúttal a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy nem is a hosszú távú szerződésben foglalt ár a fontos, hanem hogy biztosítsa az ellátást.

Véleménye szerint az előttünk álló időszakban a piacon nem lesz elérhető gáz, ezért nagyon előnyös a hosszú távú gázszerződés.

A választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a Fidesz jelentősen megerősödött 2018-hoz képest még Budapesten is.

A „gyermekvédelminek” nevezett népszavazás érvénytelenségét Orbán úgy értékelte, szerinte „nagyszerű eredményt” ért el a kormány, mert soha egyetlen népszavazáson sem szavaztak ennyien egy irányba. Ebből az következik Orbán szerint, hogy „politikai kötelezettség áll fönn”, amit a kormánynak végre kell hajtania. Bár megérti a civilek homofób propagandatörvény eltörlésére irányuló követelését, de a saját álláspontja szerint a törvénynek maradnia kell.

A pedagógusok esetleg bérrendezésére vonatkozóan arról beszélt a miniszterelnök, hogy „elvi alapon nem ért egyet” az olyan közgazdasági megoldásokkal, ahol a minimálbérhez vannak kötve a bérek. Szerinte szükséges elválasztani a minimálbért a bérektől. Szerinte nem attól kell remélni a pedagógusok bérrendezését, hogy az össze van kötve a minimálbérrel, hanem attól, hogy a kormány belátja, hogy alul vannak fizetve a tanárok, és mindent megtesz a fizetésük emeléséért.

A Lengyel Hírügynökség újságírója azt kérdezte, hogy Magyarország és Lengyelország szövetségére miként hat az orosz-ukrán háború?

Nehezíti a lengyel-magyar kapcsolatokat, hogy számos pontban nem egyezik a két ország véleménye, ilyen például a légtérzár kérdése is: a lengyelek mellette, a magyarok ellene voksolnak.

„A légtérzár az légi háború.”

Ugyanilyen kérdés a szankciók kiterjesztése a gázra és az olajra.

„A lengyeleknek van tengere, nekünk nincs, mi csak a csövekből tudunk energiát szerezni. Így nem az a kérdés, hogy olcsóbb lesz-e, vagy sem az energia, hanem az, hogy lesz-e, vagy sem”.

Vannak olyan problémák, amik nem teszik lehetővé, hogy ezekben a kérdésekben egyetértsünk.

De azt hangsúlyozta, hogy a V4-ek és a lengyel kapcsolat nem egy geopolitikai szövetség, hanem az EU-val szembeni érdekeik megvédésének szövetsége.

A miniszterelnök szerint Paks 2 és a napenergia kiépítésének segítségével 2030-ra 10%-ra csökken az orosz energiahordozóktól való függőségünk.

A Telex kérdésére a miniszterelnök elmondta, hogy a gazdasági növekedés mértékétől függ, hogy megmarad-e a rezsicsökkentés, és utalt az ETS-rendszer, valamint a bioüzemanyagok használatának felfüggesztésére is.

Orbán Viktor kifejtette azt is, hogy a 2021-27-es költségvetési időszakban a megállapodásoknak megfelelően érkeznek az uniós összegek.

Ami jelenleg nem érkezik, az az RFF helyreállítási alapból származó források, amiket a költségvetés egyelőre előfinanszírozott a pénzek megérkezésének reményében.

Véleménye szerint torzítja a versenyt, hogy más országok Magyarországgal ellentétben megkapták, ami egy közös piacon elfogadhatatlan.

A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy Magyarország gazdasági szempontból jó állapotban van, ezért pénzpiacokról hozzá tud férni forrásokhoz, amíg máshonnan nem érkeznek.

A Népszava kérdezett rá arra, hogy van-e esély már az idén rendezni a pedagógusbéreket. Orbán úgy felelt: „amit vállaltunk, azt meg kell csinálni, azt vállaltuk, hogy idén, jövőre és azután is 10 százalékos emelés lesz”.

A miniszterelnök azt mondta, a tanárok ezt keveslik, és szerinte igazuk is van, és ő maga is szeretné, ha tudnának többet adni, de ez a gazdaság teljesítményének függvénye lesz.

Ezt a kérdést megelőzően Orbán reflektált arra, hogy vasárnapi beszédében politikai ellenfelének állította be Zelenszkij ukrán elnököt. „Van egy rossz szokása: meg akarja mondani mindenkinek, hogy mit csináljon. Jobb, ha erről leszokik, főleg, ha segítséget kér” – mondta Orbán.

Arról is kérdezték Orbán Viktort, hogy terveznek-e orosz diplomatákat kiutasítani az országból kémkedés vádjával, mint ahogy azt számos országban tapasztalni lehetett.

A miniszterelnök szerint ha lesz rá ok, akkor kiutasítják ezeket a diplomatákat, de ezt nem lehet eltervezni, politikai fogást csinálni ebből. Ez nem tekinti „túl okos döntésnek”.

Ha úgy látjuk, hogy a megengedett határon kívül lépnek az orosz diplomaták, akkor cselekedni fogunk, de amíg ez nem történik meg, addig maradnak az országban.

A TV2 kérdésére, hogy Orbán tervez-e leváltani minisztereket, a miniszterelnök úgy felelt, hogy eddig minden választás után jelentős változás történt a kormány szerkezetében is. Meg kell érteni, hogy mik a nagy kérdések előttünk, és ebből kell levonni a következtetést, hogy hol, milyen munkát kell elvégezni.

Ezért nem is lesz gyors a kormányalakítás, májusnál hamarabb ez nem várható – tette hozzá Orbán.

Az RTL kérdésére már érdemi választ adott Orbán az árkorlátozásokkal kapcsolatban: mint mondta,

fenntarthatónak látja a benzinárstopot a kijelölt határidőig, sőt Orbán szeretné fenntartani azt később is, de erről szerinte tárgyalni kell a kereskedőkkel és a cégekkel. A miniszterelnök azt próbálja elérni, hogy minél hosszabb ideig próbálja fenntartani az árstopot, legalábbis amíg az infláció az egekben van, és ugyanez a helyzet szerinte a rezsicsökkentéssel is.

Orbán azt is elmondta: hogy Szijjártó marad-e külügyminiszter, az csak tőle függ, ugyanis a miniszterelnök újra neki adná a tárcát.

A BBC újságírója arról kérdezte a miniszterelnököt, a „szavak háborúja” Zelenszkij és Orbán között mennyire lehet veszélyes a közel 50 ezer kárpátaljai magyarra, akik még nem menekültek el Ukrajnából?

„A magyarokat sokat bántották Ukrajnában az elmúlt években”

– kezdte Orbán Viktor, aki szerint ez be is árnyékolta a múltban a két ország viszonyát, de most nem erről kell beszélni. Ugyanis egy „keresztény és lelkiismeretes” ország ezt nem hozza fel, amikor a szomszédunkat egy atomhatalom támadta meg.

„Mindegy mi volt korábban, segíteni kell! A rossz bánásmód és a háború sok magyart áttol Magyarországra az ősi földjéről, ez nagy veszteség a magyaroknak, az ukránoknak és az európai kultúrának egyaránt.”

A New York Times újságírója azt kérdezte, hogy ha az ukrajnai háború egy elhúzódó konfliktus lesz, és Ukrajna összeomlik, majd Oroszország esetleg megkéri Budapestet, hogy segítsen megvédeni Kárpátalját, akkor a kormány megteszi?

„NATO-tagok vagyunk, és a NATO nélkül nem mozdulunk semerre.”

– válaszolt a miniszterelnök.

„Azt üzenem, hogy Magyarország a legjobb hely Európában. 16 évet voltam ellenzékben, és én is maradtam.”

– üzente kérdésre az ellenzéki fiataloknak. Orbán azt is hozzátette, hogy a nemzeti egység megteremtésén fog fáradozni. Ehhez azonban szerinte kell a békés egyet nem értés kultúrája. Ő egy „normális vérnyomású” országban szeretne élni.

A Financial Times újságírója, Dunai Márton az EU-s viszonyrendszer kapcsán kérdezte a miniszterelnököt, miszerint hogyan reagál majd Magyarország az ellene elindított jogállamisági eljárásra?

Orbán Viktor szerint a legfontosabb, hogy a Lengyelországgal ápolt szövetséget meg kell erősíteni, az együttműködést folytatni kell, mert egy „ilyen viharban nem maradhatunk egyedül”, és „nem hagyhatjuk, hogy kizárjanak minket az EU-s döntéshozásból”.

Továbbá Orbán Viktor nem teljesen érti az Unió levelét az eljárásról, ami arról szól, hogy a szabálytalanul elköltött pénzt vissza lehet venni, de elmondása szerint ezt a támogatást „meg sem kapta még a kormány”.

Továbbá megerősítette, hogy Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, az orosz olajra és gázra kiszabott szankciókat nem fogja támogatni az ország, ahogy a gender-ügyben sem enged a kormány.

Ezeken kívül nincsenek más, levegőben lógó kérdések, az EU-val minden más téren megállapodtak.

A háború kapcsán azt nyilatkozta, hogy a háborús bűnöket elkövető Oroszországgal nem bizalmi kapcsolata van az országnak, hanem „korrektségi”.

„Ez korrektség, nem bizalom, az elmúlt 12 évben nem csaptuk be egymást, és jó lenne, ha ez így is maradna”.

Orbán Viktor szerint a háborús bűnösség megállapítására független vizsgálatok kellenek, amíg ez nem történik meg, az ezzel kapcsolatos kijelentések csak „zsurnalisztikának” minősülnek.

A választások eldöntötték, a szüneteltetett Liget-projekt eredeti formájában valósul meg – válaszolt Orbán a főváros és a kormány viszonyát firtató kérdésre. A miniszterelnök ezt megelőzően azt is mondta: tervezik ugyan bővíteni a családtámogatások körét, de az emelkedő infláció és az EU-s szankciók miatt ez bizonytalan egyelőre.

Az áremelkedésekkel szemben ameddig tudják, megvédik a családokat, de az európai energiaválság hatással lesz ránk, ami ugyan nem biztos, hogy kivédhetetlen lesz, de lesz – ezt válaszolta a miniszterelnök arra a viszonylag konkrét, az ATV által feltett kérdésre, hogy fenntartja-e a kormány a kamatstopot és a rezsicsökkentést.

Orbán eggyel korábbi válaszában arról beszélt, hogy az oroszokkal előzetesen kiépített jó kapcsolatból próbálja menteni a menthetőt, de jelenleg – mivel Magyarország NATO-tag – szemben állunk Oroszországgal. Arra a kérdésre, hogy Putyin telefonon kérte-e Orbánt, hogy vétózza meg a gáz- és olajszállításokra vonatkozó következő uniós szankciókat, Orbán azt válaszolta: „Az oroszok nem fognak kérni tőlem semmit.”

Kárpáti András, a MediaWorks újságírója a „baloldali” Datadat-botrányról kérdezte a miniszterelnököt, aki azt válaszolta, hogy ez nem az ő szakterülete, de azt hozzátette, hogy

„az embernek vannak saját adatai, ha azt nem adják oda valakinek, akkor azt nem lehet használni”.

Azt is hangsúlyozta, hogy az emberek adatainak privátnak kell maradniuk, és nem lehet eladni őket se határon túli cégeknek, sem pedig pártoknak.

A második kérdés Paks 2-vel volt kapcsolatos, ami kapcsán a miniszterelnök azt mondta, hogy az EU-oldaláról lehet gond a Paks 2 kapcsán.

„Nem értünk egyet a szankciókkal, de ott, ahol nem sért saját érdeket, ott elfogadjuk, akkor is ha más a meggyőződésünk”.

Azt is megerősítette, hogy a nukleáris erő kérdésköre nincsen egy EU-s szankcióban sem, korábbi szerződések alapján folytatódhat az erőmű megépítése.

Sok belpolitikai és geopolitikai támadás érte Paks 2-t, és „ha nem jöttek volna ezek a támadások, akkor 2023-ra megépült volna” az erőmű, és akkor az energiaválság sem fenyegetne. Akkor az orosz olajról, „ha a gázról nem is” le tudott volna mondani a kormány.

Orbán Viktor szerint viszont, ha most elmegy valaki Paksra, akkor láthatja, hogy ebből „2023-ra nem lesz erőmű”, mert még a munkálatok sem vették kezdetét.

Arra  kérdésre, hogy meg lehet-e az orosz oldalt egyértelműen jelölni agresszorként, Orbán úgy válaszolt:

„Oroszország megtámadta Ukrajnát, tehát agresszor. Ez az EU közös álláspontja, Magyarország ennek a részese”.

A civileket ért atrocitásokat mindenképpen el kell ítélni, az ilyen eseteket pedig ki kell vizsgálni – utalt Orbán a bucsai tömeggyilkosságokra. A miniszterelnök független vizsgálatot szorgalmaz, ezzel közös véleményen vannak Erdoğan török elnökkel – tette hozzá.

„Megvárjuk a  francia választást. Ha ismerjük az eredményét, akkor fogunk leülni azokkal a pártokkal, akikkel már korábban megkezdtük az együttműködést”

– válaszolta az AFP újságírójának kérdésére Orbán, ami azt firtatta, mire számít a francia választásokon.

A további kérdésre, miszerint mit gondol arról, hogy mi az oka annak, hogy  nagyon kevés EU-s kormányfő gratulált az újraválasztásához, így felelt:

„Az Európai Bizottság elnöke és a NATO-főtitkár gratulált, ennyi nekem elég.”

„Megvannak nekünk a barátaink”

– tette hozzá később.

Orbán Viktor szerint a kormány víziója Európáról és a jövőről változatlan:

„A Fidesz hisz a nemzetállamban, nemcsak abban, hogy ez jó és elkerülhetetlen, hanem reneszánsza lesz, egész Európában”.

A kormány világértelmezése úgy hangzik, hogy a „sorscsapások” – válságok, járványok – globális természetűek, de a reakciókat lokálisan kell adni ezekre, ezért tartják jónak a nemzetállam modelljét.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Unióval megerősítik szövetségüket.

„Az Európai Unión belül képzeljük el Magyarország jövőjét.”

A NATO megerősítését hangsúlyozta: ha „Magyarország erősödik, azzal a szövetségesei is”.

Magyarországon béke van, a béke pártján áll, kicsi az ország, de mindent megtesznek azért, hogy tűzszünet legyen.

A háború kapcsán az nyilatkozta, hogy egyre brutálisabb a háború, és ha nem lesz tűzszünet, akkor még több szenvedésre számíthatunk, ami közeledni fog az „EU belsejéhez”.

A családok védelme most a legfontosabb a kormány számára, ugyanis gazdasági válság fog következni, amelynek a miniszterelnök szerint elsősorban az a szankciórendszer az oka, amit az oroszokra szabott ki az Unió. Ezt kezelnünk kell, és erre képes lesz Magyarország.

A magas energiaárak miatt brüsszeli beavatkozásra lesz szükség. Amíg háború van, minden adminisztratív előírást, mint például az adókat, meg kell szüntetni.

Orbán Viktor követeli az ETS-rendszer felfüggesztését, szerinte fel kell függeszteni a villamosenergia árának összekapcsolását a gázárral, végül pedig el kell törölni a  bioüzemanyag bekeverésének kötelezettségét az üzemanyagba. Ez véleménye szerint csökkenteni fogja az energia árát.

A közeledő EU-csúcson ezeket a javasolni is fogja Orbán Viktor.

Azzal kapcsolatban, hogy választási győzelme után Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal beszélt hosszan, Orbán azt mondta: azt javasolta Putyinnak, hogy azonnal hirdessen tűzszünetet. Bár tudja, hogy ez nem megy magától, de felajánlotta, hogy a francia elnök, a német kancellár, az ukrán elnök és az orosz elnök találkozzanak Budapesten. Szerinte azért is lenne ez testhezálló, mert a kilencvenes években a magyar fővárosban kötött megállapodásra vezetik vissza az orosz-ukrán konfliktust. Orbán azt is hozzátette: van „200 ezer magyarunk Kárpátalján”, ők pedig akkor tudják elkerülni a háborút, ha minél előbb megköttetik a tűzszünet.

Orbán a választási eredmény értékelésével indította mondandóját. Minden idők legjobb választási eredményének nevezte a vasárnapi Fidesz-KDNP-győzelmet, miután a rendszerváltás óta senki sem kapott ennyi szavazatot országgyűlési választáson.

Ez a miniszterelnök szerint három tényezőre vezethető vissza:

• A szavazók békét akartak. Miután a szomszédban háború van, a választók arra szavaztak, aki nagyobb garanciát jelent a békére.
• Magyarország Orbán szerint sikeres ország, méghozzá Lengyelországgal karöltve Európa két legsikeresebb országának egyike. Ezt arra alapozta, hogy  magas a gazdasági növekedés, alacsony a munkanélküliség, nagy mértékű az adócsökkentés.
• Az ellenzék Orbán szerint „csak a hatalomért koalíciót” alkotott. Előre bejelenteni, hogy nem érdeklik őket az eszmék, a múlt, csak a hatalom, tiszteletlenség a választókkal szemben – magyarázta Orbán.

A választás az emberekről szól, és aki ezt elfelejti, az elbukik a választáson – magyarázta a kormányfő.