Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A nyugati országok csak rubelért vehetnek orosz földgázt, Belarusz ukrán diplomatákat utasít ki, hatalmas orosz veszteségek – háborús összefoglaló

A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 23-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

Holnap lesz egy hónapja, hogy Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin Ukrajna lerohanása mellett döntött. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb európai háborúja alig egy hónap alatt is hatalmas pusztítást végzett, milliókat üldözött el otthonukból és emberek ezreinek életét követelte. Az elmúlt napok reménykeltőnek is felfogható fejleményei ellenére továbbra sem látszik, hogy érdemi közeledés történt volna a hadviselő felek között, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a konfliktus még hosszú ideig velünk marad.

Lelassuló orosz előrenyomulás, fokozódó pusztítás az ukrán városokban

Mint ismeretes, a moszkvai hadvezetés eredeti tervei szerint az Ukrajna elleni invázió kimerült volna egy néhány napos villámháborúban, melynek során az orosz csapatok érdemi ellenállás és komoly veszteségek nélkül elfoglalták volna a fontosabb ukrajnai városokat – köztük a fővárost, Kijevet – majd egy Putyinhoz hű bábkormányra váltották volna le a jelenlegi vezetést. Mint ahogy azt az első világháború óta tudjuk, ezek a blitzkriegről szőtt tervek általában elhúzódó, pusztító háborúkban végződnek.

Ez történik most Ukrajnában is, ahol egyre inkább lelassulni látszik az orosz előrenyomulás.

A hadihelyzet alakulásáról szerda reggel tette közzé legfrissebb, napi elemzését a brit védelmi minisztérium (Ministry of Defence, MoD). Az MoD szakértői úgy látják, hogy az ország északi részén nem történt érdemi orosz előrelépés és megfagytak a hadállások.

A brit védelmi minisztérium ebből arra következtet, hogy a megszálló erők jelenleg csapataik újraszervezésével vannak elfoglalva, mielőtt újabb nagyívű offenzívát indítanának az ukránok ellen. Az MoD szerint az orosz hadvezetés elsődleges célja az ukrán csapatok körbekerítése, melyet indokol az is, hogy egyszerre két fronton –délen Mariupolál, keleten pedig Harkovnál – vívják a háborút.

Az oroszok továbbra sem tettek le a Fekete-tenger partján fekvő, kiemelt stratégiai fontosságú kikötőváros, Ogyessza bevételéről. Azonban tervüket jelentősen hátráltatja, hogy az Ogyesszától 130 kilométerre keletre, az általuk néhány hete elfoglalt Herszontól nem messze fekvő Mikolajivnál a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek, így a britek szerint az orosz csapatok inkább a 470 ezres város megkerülésével folytatnák előrenyomulást.

A lelassuló háború ellenére az orosz csapatok jelenleg is számos ukrajnai várost bombáznak országszerte.

Kijevben ma reggel hétkor épphogy csak véget ért a 35 órás kijárási tilalom, máris puskaropogást és nehéztüzérségek hangját lehetett hallani – írta meg a BBC értesülései alapján a Telex. A Guardian értesülései szerint az ország fővárosában a mai egy ember az életét vesztette az újrakezdődő bombázásokban, ketten pedig megsérültek. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint Kijevben eddig már legalább 264-en estek áldozatául az ostromnak. A folytatódó támadások hírére az ukrán főváros önkormányzata újabb kijárási tilalom bevezetése mellett döntött, ami ma este nyolctól csütörtök reggel hétig óráig fog tartani.

Az Ukrajna keleti felén lévő Luhanszk-régióban –melynek egy részéből oroszpárti szeparatisták létrehozták a Luhanszki Népköztársaság nevű szakadárállamot 2014-ben – fekvő Rubizsne városát szintén orosz támadások érte a mai nap, melyben a The Kyviv Independent nevű ukrajnai hírportál értesülései szerint hárman vesztették életüket. Az áldozatok közül ketten gyermekek voltak.

Továbbra is drámai a helyzet a Fekete-tenger partján fekvő Mariupolban, amelyet az ostromlók szinte teljesen elpusztítottak és elzártak a külvilágtól. Az orosz hadsereg két napja felajánlotta a békeidőben 450 ezres Mariupol védőinek, hogy szabadon távozhatnak, ha feladják a várost, ám ők ezt visszautasították, így tovább folytatódott a stratégiailag kiemelt fontosságú, az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félsziget és az oroszbarát szakadárállamok, a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság között potenciális összeköttetést biztosítani képes település bombázása.

A Sky News értesülései szerint Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko nemrég elhagyta az ostrom alatt álló várost de továbbra is azon dolgozik, hogy az eddigieknél több civilt lehessen kimenekíteni.

A megszálló hadsereg eközben szinte teljes egészében körbekerítette az Oroszország határától alig 20 kilométerre fekvő Szumi városát, ahol már az invázió kezdete óta komoly harcok dúlnak. A 260 ezres város polgármestere azonban kijelentette, hogy az orvosi felszerelésekből és az üzemanyagokból fennálló akut hiány ellenére a várost még körülbelül 3-4 hétig tudják tartani a védői. Ukrajna számára bizakodásra adhat okot az a tény, hogy Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester elmondása szerint a hadsereg visszafoglalta Irpin városának nagy részét. A fővárostól északnyugatra 20 kilométerre fekvő városban a február 24-e óta zajló háború kezdete óta komoly küzdelmek zajlanak.

Az orosz hadsereg egyetlen hónap alatt közel annyi embert veszthetett Ukrajnában, mint Afganisztánban 10 év alatt

Nyilvános közleményeiben a Kreml váltig állítja, hogy az általuk csak „különleges katonai akciónak” hívott háború a tervek szerint alakul és viszonylag alacsony emberveszteségek mellett viszik véghez fő céljukat, Ukrajna „nácítlanítását”. A moszkvai kormány nem is tesz közzé rendszeres statisztikákat a veszteségeikről, legutóbb március másodikán csak annyit közöltek, hogy 498 orosz katona vesztette életét a háborúban.

Az ukrajnai kormány ezzel szemben nem megerősíthető információkra hivatkozva, hatalmas, 15 ezret is meghaladó orosz veszteségekről számol be.

Miközben az áldozatok pontos számát meghatározni majdhogynem lehetetlen feladat, minden jel arra mutat, hogy az eredetileg sétagalopp-szerű villámháborúra számító Oroszország hatalmas veszteségeket szenvedett el.

A NATO 7 és 15 ezer közé becsüli a halálos áldozatokat, egy Putyin-párti bulvárlap, a Komsomolskaia Pravda oldalán pedig rövid időre feltűnt egy olyan cikk, ami a védelmi minisztérium forrásaira hivatkozva 9861 elhunyt és 16153 megsérült orosz katonáról adott hírt. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon 6 és 7 ezer közé teszi az orosz áldozatok számát.

Összehasonlításképp érdemes megjegyezni, hogy Oroszország az 1979 és 1989 között zajló afganisztáni invázió közel 10 éve alatt valamivel több mint 14 ezer katonát vesztett –ehhez viszonylag közelítő számokat egyetlen hónapnyi ukrajnai jelenlét alatt produkált.

Mint ismert, Leonyid Brezsnyev vezetésével a Szovjetunió Vörös hadserege 1979 december 24-én azért vonult be Afganisztánba, hogy rendet tegyen a Moszkvához hű Afgán Demokratikus Néppárt két egymással szemben álló frakciója, a sztálinista nézeteket valló Khalq és a mérsékeltebb Parcham között, valamint hogy leverje az 1978-ban puccsal hatalomra került szovjetbarát rezsimmel szemben szerveződő állampolgári ellenállást.

Hadifölénye ellenére a Vörös Hadsereg végül mégis alumaradt a gerilla-hadviselést folytató, az USA és más nyugati országok által rengeteg pénzzel és fegyverekkel támogatott iszlamista mudzsahed harcosokkal szemben (akik közül sokan alig egy évtizeddel később a tálibokhoz csatlakozván az amerikai megszállók ellen harcoltak).

A nyugati országok mostantól csak rubelben vehetnek olajat és földgázt Oroszországtól

Az orosz gazdaság jelentősen megsínylette az ukrajnai háborút és az azzal kapcsolatban számos ország által bevezetett szankciókat. Ez igencsak érzékelhető volt az ország fizetőeszközének, a rubelnek az értékén is, melyhez egy hónapja, február 23-án még 3,9 forintért juthattunk hozzá, míg két héttel később, március 7-én már csak 2,4 forintot ért egy rubel.

Azóta igen jelentős napi ugrások figyelhetők meg a valuta értékében, ám a moszkvai kormány mai bejelentése feltehetőleg jelentős mértékben hozzá fog járulni a valuta megerősödéséhez.

Az ország elnöke, Vlagyimir Putyin ugyanis bejelentette, hogy a „barátságtalan”, vagyis az ukrajnai agressziót elítélő országok innentől csak rubelben vehetnek olajat és földgázt Oroszországtól.

Ez a döntés nem is annyira az orosz fosszilis energiahordozók importálását betiltó Egyesült Államok számára jelent kellemetlenséget, mintsem az Európai Uniónak, hiszen az uniós földgáz-fogyasztás több mint 40 százalékát orosz forrásokból fedezik a tagállamok.

Ha az Unió nem követi az USA példáját, és nem vezet be importtilalmat, akkor abban a kínos helyzetben találhatja magát, hogy miközben a keményebbnél keményebb szankciókkal az oroz gazdaságra kíván csapást mérni és ezzel a háború befejezésére sarkalni Putyint –addig a földgáz-és olajvásárlásával a rubelt erősíti. Putyin döntésének hatására egyébként rögtön megemelkedett az orosz valuta értéke.

Zelenszkij a párizsi törvényhozás előtti beszédében azokat a francia nagyvállalatokat bírálta, akik nem vonultak ki Oroszországból

Ma délután a francia törvényhozás két háza, a Szenátus és a Nemzetgyűlés tagjaihoz intézett videóüzenetet Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij. A médiával kapcsolatos tehetségét az elmúlt hetekben rendre bizonyító, korábban komikusként tevékenykedő politikus mai felszólalásában is megőrizte azon jó szokását, hogy beszédébe belefűz valamit annak az országnak a történelméből, melynek vezetőit hazája támogatásáról kívánja meggyőzni. Míg korábban a brit parlamentnek Churchillt idézve szónokolt az ukrán ellenállásról, addig

Zelenszkij mai beszédében arra kérte Franciaországot,hogy  az 1789-es forradalom óta a nyugat-európai ország mottójának számító „szabadság, egyenlőség,testvériség nevében” járuljon hozzá  az ukrajnai háború lezárásához.

Az ukrán államfő emellett háláját fejezte ki francia kollégája, Emmanuel Macron felé, aki az április 10-én esedékes elnökválasztás kampányhajrája ellenére is aktívan részt vesz a háború lezárását célzó diplomáciai törekvésekben.

Zelenszkij azonban nemcsak dicséretet, de némi kritikát is megfogalmazott Franciaország felé. Az ukrán elnök ugyanis felszólította a még mindig Oroszországban tevékenykedő franciaországi cégeket, hogy vonuljanak ki az országból és „hagyjanak fel az orosz háborús gépezet finanszírozásával”.

Bírálatában Zelenszkij név szerint említette a francia autóipari óriást, a Renault-t (amely az emblematikus orosz autógyártót, a Ladát is birtokolja) és a vagyonát az egykoron világhírű észak-francia textiliparból megszerző, de később a kereskedelmi szektorba átnyargaló Mulliez-család érdekeltségébe tartozó Auchant és a Leroy Merlin nevű kertészeti üzletláncot. A Leroy Merlint vezető Adeo-holding úgy kommentálta az ukrán elnök beszédét, hogy a kivonulásuk esetén az üzleteikre váró esetleg államosítástól tartván továbbra is folytatni kívánja tevékenységét Oroszországban.

Belarusz három napot adott az ukrán diplomatáknak az ország elhagyására

Számos elemző úgy véli, hogy a Putyinnal szövetséges diktátor, Alekszandr Lukasenka vezette Belarusz hamarosan Oroszország mellett lépne hadba a vele szomszédos Ukrajna ellen. Ezt az elképzelést erősítik azok a felvételek, melyeken az látható, hogy a háború kezdetén az országban korábban óriási hadgyakorlatot végző orosz seregek Belaruszból léptek be Ukrajna területére, valamint

a minszki kormány azon döntése, melynek értelmében arra kérik Ukrajnát, hogy szüntesse meg a diplomáciai jelenlétét az országban.

A belarusz külügyminisztérium mindezt azzal indokolja, hogy Ukrajna „barátságtalanul cselekszik és nemzetközi ügyekbe avatkozik bele”. A döntés értelmében csak az ukrán nagykövet és négy másik diplomata maradhat az országban, a külképviselet többi tagjának azonban három napon el kell hagynia Belaruszt.

Címlapkép: Unian/Marienko Andrii