Kicsoda a brazil választások első fordulójában győzelmet arató Flavio Bolsonaro, és mi magyarázza a jobboldal előretörését, az egykor népszerű baloldal kárára? Mennyiben tekinthető a Bolsonaro-klán a nemzetközi szélsőjobboldal élcsapatának, és miért boldog most rettenetesen a Latin-Amerikát hátsó kertjének tekintő amerikai nagytőke, és politikai végrehajtójuk, Donald Trump? A Forráspont legújabb adásának vendége Nagy Gergő Máté, a Mérce rendszeres szerzője volt.

Az október 4-én tartott brazíliai elnök, parlamenti és kormányzóválasztások fő kérdése az volt, nyeregben maradhat-e a Brazília politikai és gazdasági mozgásterét előmozdító baloldal, vagy az a jobboldal térhet vissza, amelyik az országot – a térséggel együtt – maga  is az USA „hátsó kertjének” tekinti. A kampány nagyrészt ennek jegyében is telt: Trump és az amerikai tőkésosztály számos eszközzel próbálta befolyásolni a választásokat, ez azonban többnyire visszaütött a kampányban.

„Miközben Washington a világ más térségeiből igyekszik visszahúzódni, illetve a hegemón szerep költségeit helyi szereplőkre áthárítani, Latin-Amerikában megpróbálja ismét szorosabbra fogni a gyeplőt. Ennek elsősorban közvetlen gazdasági és biztonsági okai vannak”

– értékelt vendégünk.

A jobboldal fő jelöltje mindennek ellenére két százalékpontos győzelmet aratott az első fordulóban. Amennyiben Bolsonaro az október 25-én tartott második fordulóban is sikerrel jár, az amerikaiakkal szembeni ellenállás utolsó bástyája is megdőlne.

De mit várhatunk a Bolsonarók visszatérésétől? A Flavio Bolsonaro, illetve puccs előkészítése miatt börtönben ülő apja, Jair által képviselt szélsőjobboldal Nagy Gergő Máté szerint lényegesen eltér az elmúlt évtizedekben látott jobboldaltól. Ultrakonzervatív társadalomképe élesen szembefordul a nőjogokkal, a szexuális kisebbségekkel, az őslakosokkal, és ezek a nézetek a brazil lakosság egyre nagyobb részében válnak elfogadottá. Gazdaságilag vadkapitalizmust hirdet: adócsökkentései az elitnek kedveznek, az állam intézményeit leépítené, az ökológiai szabályozást pedig teljesen eltörölné. A rendvédelemben militarista eszközöket sürget, és hatalmas börtönök építését tervezi.

Jair Bolsonaro e három témában előfutár volt, fia, Flávio pedig már az erősen jobbra tolódott politikai rendszerben konszolidálná a Bolsonaro-klán hatalmát.

A beszélgetés során szó esett az elnökválasztás második fordulóját meghatározó kérdésekről is: az első fordulóban a kötelező szavazás ellenére sem voksolókról, a brazil társadalom rasszok mentén húzódó törésvonalairól, az ország észak-déli kettészakadottságáról, és a legfelsőbb bíróság szerepéről.

Az adásban arról is szó esett, miért fulladhatott ki a brazil centrista-baloldali politikai stratégia. Gergő úgy látja, hogy Lula és köre 2022-ben egy már kiépült intézményrendszerbe ült vissza, amelyet az egyenlőtlenségek csökkentésére használt, strukturális változásokat azonban nem hajtott végre. Így azonban, a 2000-es évek elejéhez mérhető gazdasági fejlődés hiányában a baloldal nehezen tud pozitív jövőképet adni: hiába használja ki az intézményeket a céljaira, előbb-utóbb szembe jönnek a globális strukturális akadályok. A jelenség nem egyedülálló, Latin-Amerika meghatározó progresszív erői mind hasonló sorsa jutottak az elmúlt években.

Szó esett arról is, hogy a korrupció kérdése nagyban meghatározta az elnökválasztási kampányt: a politikai színtér szinte minden szereplője érintett kisebb-nagyobb korrupciógyanús ügyekben. Vendégünk érdekes nézőpontot kínál a témáról: szerinte az ország fejlődését részben éppen a korrupció elleni harc újabb és újabb meghirdetése bénítja meg. Ez a vita ugyanis lehetőséget ad arra, hogy elodázzák arról a politikai irányvonalról szóló társadalmi vitát, amely Brazília perifériás helyzetéből való kitörését – és ezzel a félperifériára jellemző korrupciós mintázatok meghaladását – segíthetné.