Éppen 25 éve történt, hogy egy radikális iszlamista harci szervezet összehangolt terrortámadásokat hajtott végre az Egyesült Államokban. A World Trade Center összeomlása – a támadók elképzeléseinek megfelelően – a nyugati világ több generációjának lett meghatározó politikai élménye, és egy új korszak nyitányát jelentette. Legfrissebb adásunkban ennek az új korszaknak a sajátosságairól beszélgettünk Vincze Csabával, a Forráspont szerkesztőjével és Tóth Csabával, a Mérce újságírójával. 

A 2001. szeptember 11-i támadásokban nagyjából 3000 amerikai civil halt meg, a nyugati szövetség által indított válaszcsapások áldozatait pedig megbecsülni is nehéz, de az iraki és az afganisztáni háborúkban biztosan több százezer civil vesztette életét. A terror elleni háború nem csak újabb és újabb háborúkat hozott létre, de a veszélyesnek ítélt embercsoportok kontrollálásának új mechanizmusait is. Ennek köszönhetjük a digitális megfigyelési rendszerek elterjedését, az illegális megfigyelések és kínzások normalizálását, és azt is, hogy a politika a migrációt egyre inkább biztonságpolitikai kockázatként kezeli. Az új eszközöket a nyugati államok a belbiztonság területén is egyre kevesebb korláttal használják, egyúttal a nyugati társadalmakat is formálva.

Az USA mindeközben kudarcot vallott saját stratégiai céljai tekintetében. Afganisztánban 2021 óta ismét a Talibán kormányoz, és az iraki háború is visszafelé sült el. Ahogy Vincze Csaba szerint

„[a] Közel-Kelet átalakulásának abszolút nyertese nem az Egyesült Államok, amely megdöntötte a Szaddám-rezsimet, hanem furcsa módon Irán lett.”

A közel-keleti társadalmak összemorzsolásának a helyrehozhatatlan társadalmi romboláson túl van egy további, a nemzetközi politikát átható következménye. A „Nyugat” és az iszlamista erők egymásnak feszülése a Közel-Kelet politikájának iszlamizálódását hozta magával. A palesztin-izraeli konfliktus politikai térképének változása jól szemlélteti ezt az eltolódást.

„Gyerekkoromban még teljesen egyértelmű volt, hogy az izraeli-palesztin konfliktus egy területi kérdés. (…) Később az egész konfliktus vallásháborús keretezést kapott.”

A szeptember 11-i támadás nemcsak a Közel-Keletet, hanem a nyugati politikai térképet is átrendezte. 2001 másik nagy világpolitikai eseménye a Porto Alegre-i Szociális Világfórum volt, melynek mottója így szólt: „Lehet más a világ”. Az alterglobalizációs világmozgalom egy demokratikusabb világrend érdekében szállt síkra: sérelmezte a Globális Észak által a periférián okozott környezeti és társadalmi károkat, és ebben támogatta  az USA és Európa antikapitalista baloldala is. 9.11. átírta a világpolitika napirendjét: noha a terrortámadásokat követően létrejött a „másik világ”, de egészen másképpen. Ahogyan Tóth Csaba összefoglalta:

„Porto Alegrében elmondták, hogy lehet más a világ… aztán Oszama bin Laden a pszichopata vigyorával ezt megismételte: lehet más a világ. Csak ő nem ugyanarra gondolt.”

Az adásban arról is szó esett, miképpen veszti el az USA hegemón szerepét a világban, hogyan járult hozzá Oroszország ukrajnai inváziójához az iraki háború, hogyan váltak 9.11. értelmezésében meghatározóvá az összeesküvés-elméletek, miképp válnak a „nyugati” társadalmak egyre közönyösebbé a „külvilág” társadalmaival szemben, és miképp válik egyre inkább a tudatlanság bástyájává a nyugati média. Arról sem felejtkeztünk meg, hogy egyes baloldali csoportokat tévútra visz az USA-ellenesség, amikor elnézőek a Washingtonnal szemben álló diktatúrákkal, és olvasmány- és filmtippeket is megosztottunk!