A két legnagyobb pedagógusokat képviselő érdekvédelmi csoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) felhívására a mai nap folyamán kétórás figyelmeztetősztrájkot tartottak az ország közoktatási intézményeiben. A szakszervezetek elmondása alapján a megmozduláshoz több mint húszezer pedagógus csatlakozott.
A mai sztrájk előzményét a PSZ és a PDSZ által a pedagógushiány, az alacsony bérek és az elviselhetetlenül magas munkaterhek miatt októberben kezdeményezett, ám eredménytelenül végződött sztrájktárgyalások adták.
Hiába kongatják évek óta a szakszervezetek a vészharangot a pedagógusok tarthatatlan helyzete miatt, 2022-ben csupán 10 százalékkal emelné a pedagógusok bérét a kormány, nagyobb béremelésre csak a választások után van lehetőség: 2023-ban „nagyarányú és átfogó” pedagógus béremelést fognak végrehajtani – ígéri a kormány. Hogy ez pontosan mit jelent, nem árulják el.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke korábban kifejtette, legalább 30%-os béremelésre lenne szüksége a pedagógusoknak ahhoz, hogy a pályakezdő fiatalok bérét felzárkóztassák, a pedagógusok elvándorlásának megakadályozására pedig 60-70%-os béremelésre lenne szükség a kormány 10%-os ajánlatával szemben.
Alapvető probléma, hogy a pedagógusok bérét a mai napig a 2014-es minimálbérhez (101 500 forint) viszonyítva számítják, és 2015-től megszűnt annak biztosítéka is, hogy a pedagógusbérek megőrizzék reálértéküket, ezért a szakszervezetek első követelése, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. Követelik továbbá, hogy – szintén szeptembertől visszamenőlegesen – emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
A terhek csökkentése érdekében a harmadik követelés, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, a negyedik pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.
A sztrájkoló pedagógusokért valóságos szakmákon átívelő összefogás jött lére, számos különböző dolgozói réteget képviselő szakszervezet fejezte ki szolidaritását a mai megmozdulással kapcsolatban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség autós felvonulást is szervezett, melynek keretein belül 200 jármű vonult végig a belvároson.
A mai napon reneszánszát élte a kockás ing, amely már a 2016-os tanártüntetések óta megkerülhetetlen szimbóluma a pedagógustársadalomnak és a velük való szolidaritásnak.
A kormányoldal és az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) igyekezett kicsinyíteni a sztrájk jelentőségét. A Fidesz szerint nem történt más, mint egy baloldali kampányakció, a kormánysajtó a tanárok által hordott kék szalagot hamisan az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek támogatásával azonosította, az EMMI pedig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a sztrájkot engedélyező pénteki bírósági ítélet ellenére a mai sztrájk illegális volt. Ezen vádat a szakszervezetek a ma délután tartott sajtótájékoztatójukon immár sokadjára utasították vissza.
A PDSZ közlése szerint több tanár arról számolt be, hogy a sztrájk ellenére munkára kötelezték őket az intézményvezetők. Beküldték őket felügyelni, annak ellenére, hogy már felvették a sztrájkot. Ezzel megsérthették a sztrájkjogot.
A mai nap folyamán a Mérce újságírói számos különböző helyről tudósítottak, megszólaltatva szakszervezeti vezetőket és pedagógusokat. A 2016-os Tanítanék Mozgalom egykori vezetője, Törley Katalin lapunknak elmondta, hogy szemben a hat évvel ezelőtti megmozdulással, idén a szakszervezetek is aktívan kivették a részüket a sztrájk megszervezésében, ráadásul félretévén a köztük lévő ellentéteket, közösen képviselték a pedagógustársadalom követeléseit az EMMI-vel folytatott tárgyalásokon.
A sztrájkra a választásokon az Egységben Magyarország szövetség színeiben induló ellenzéki pártok is sajtótájékoztatón reagáltak, ahol elhangzott, hogy a kormány leváltását vágyó pártok választási győzelmük esetén eltörölnék Klebelsberg Központot, újra lehetőséget adnának az önkormányzatoknak az iskolák vezetésére és több autonómiát adnának a pedagógusokra, akikre partnerként tekintenek. Az egykori Független Diákparlament utódszervezete, az ADOM Diákmozgalom szintén szolidaritásáról biztosította a pedagógusokat, a szervezettel a mai nap folyamán egy rövid interjút is készítettünk.
Elmondható tehát,hogy a kormányzat részéről érkező gáncsolási kísérletek ellenére összességében sikerrel zárult a pedagógusok mai figyelmeztető sztrájkra, amelyet a szakszervezetek ígérete szerint március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés követhet, ha a kormány nem hajlandó érdemben foglalkozni a pedagógusok követeléseivel.
Ha ez így lesz, akkor természetesen számíthattok rá, hogy a Mérce ismét elemzésekkel, helyszíni tudósításokkal, percről percre közvetítéssel fogja figyelemmel kísérni a pedagógusok küzdelmét az őket megillető méltóságért és az általuk végzett hivatás fontossághoz illő kormányzati megbecsülésért.
Ezzel a poszttal pedig lezárjuk mai közvetítésünket, köszönjük, hogy követtek minket és ha tetszik a munkák, akkor kérlek támogassatok bennünket!