Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mit követel meg a roma emancipáció ügye a pártoktól?

A hatalomhoz való viszonyunk az, amin megmérettetünk.
Azon, hogy ki mire használta. És hogyan.”
Göncz Árpád

Csak találgatni lehet, de olybá tűnik, hogy az előválasztás eredménye és folyamata teljesen megdermesztette az ellenzéki pártokat. Nem tudni, a háttérben mi történik, a pártok egy része a sebeit nyalogatja, mások pedig a győzelmet szeretnék maximálisan kiaknázni, és megint mások teljes vezetőváltásban próbálnak megújulni. Az elmúlt egy hónap csendben és várakozással telt, pedig jó lenne látni, merre tart az ellenzék szekere.

Az ellenzéki összefogás Közös Alap programja az egyetlen támpontunk, ezen túl nem tudjuk, hogy hol tart most a közös programozás, és a pártok megegyeztek-e már abban, hogy kiket indítanak a jövő évi választásokon. Az 1Magyarország Kezdeményezés közvetlenül szólította meg a pártokat és jelölteket az előválasztás során és azt követően. A konkrét közösségi és civil javaslatainkkal – melyet Jakab Péter kivételével, minden miniszterelnök jelölt aláírt – formálni-alakítani kívánjuk a romákat érintő programot és a lehetséges roma politikai képviselet minőségét. Ezeket a javaslatokat  természetesen a kormányzati pártok számára is relevánsnak gondoljuk, felhívásainkban ezért őket is megszólítjuk.

Emellett, az Ide Tartozunk Egyesület is kihirdette minimum programját 2022-re, melyet neves közéleti személyiségek és szakértők prezentáltak a napokban. Jelen pillanatban ez a három roma civil követelés kapott nyilvánosságot, melyekre mindannyian várjuk az ellenzéki- és kormánypártok egyéni és közös állásfoglalásait a nyilvánosságban.

Fontosnak gondoljuk, hogy érdemi válaszokat kapjunk a roma és szegény közösségeket érintő legfontosabb javaslatok megvalósítása és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések kapcsán, amilyen például a 18 éves tankötelezettség visszaállítása, a minimálbér drasztikus emelése, a szegregátumok infrastrukturális fejlesztése vagy az egészségügyi alap- és szakellátásokhoz történő hozzáférés biztosítása.

Ezeken túl a megfelelő minőségű roma politikai képviselet adhat valódi megújulást a törvényhozásban és a közéletben. Hol és mennyi roma képviselőnek lesz helye a Fidesz és az ellenzék jövő évi listáján? Erre Orbán Viktor könnyebben válaszolhat, Márki-Zay Péternek már nehezebb dolga van.

Mindeközben a Fidesz kormánybiztosi szintre emelte a roma kapcsolatok kiterjesztését, melynek állami megbízottja Sztojka Attila, aki a párt legutóbbi kongresszusán is felszólalhatott. Ez a gesztus mindenképpen szimbolikus, hiszen először fordult elő, hogy egy roma származású ember beszélhetett a Fidesz kongresszusán! Noha a miniszterelnök megnyilatkozása, hogy „segélyből tengetett élethelyzetükből és életfelfogásukból” kívánják kihozni a magyarországi romákat, árnyalja ezt a tényt. Orbán Viktor stratégikusan úgy nyitott a romák felé, hogy közben kijelölte a romák helyét – megnyugtatva nem roma szavazóit.

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelõs kormánybiztos beszédet mond a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A kormánybiztos az országban futó kormányzati roma programokat és szervezeteket látogatja végig, melyek révén az állam és így a Fidesz is kapcsolatot épít és tart fenn a roma közösségekkel. A roma és pro-roma szervezetek nagy számban vesznek részt kormányzati programokban, mely egyrészről pozitívum, hiszen a partnerségben fejleszthetik a helyi közösségeket, ugyanakkor láthatatlan béklyó is, hiszen állami-pártpolitikai függőséget teremt. De nem volt ez másképpen baloldali kormányzás idején sem.

De hol van az ellenzék közös roma biztosa? Hol vannak a hiteles, szakmailag felkészült roma politikusai? Kik járják végig a roma közösséget? Kik az alternatívái Farkas Flóriánnak, amely alapján a korrupció elleni fellépés és az új és hiteles politikai kultúra gyökeret verhet?

Márki-Zay Péter miniszterelnök jelölt legutóbbi megnyilatkozásaiban emelve a tétet, önálló roma minisztériumról beszélt, viszont hasonlóan a jelenlegi kormányzáshoz, ő is felzárkóztatási retorikát használja. Úgy tűnik egy politikai erő sem tudja vagy akarja meghaladni ezt a megközelítést.

Nézzük meg, hogy hangzana egy határon túli magyar közösségről kifejtett, valamelyik szomszédos ország többségi politikusától elhangzó nyilatkozat: Dűlőre jutunk a magyar kisebbséggel! Kihozzuk őket a reménytelen, beszorult segélyből tengetett élethelyzetükből és életfelfogásukból! – Ugye, hogy problémás ez a retorika, ha a magyar kisebbségről van szó? És ugyanilyen problémás lenne, ha felzárkóztatási minisztériumról vagy programokról beszélnénk, mert ezzel kijelölnék a magyar kisebbség pozícióját, egy egyértelműen alárendelt viszonyrendszerben.

A magyar kormány a napokban fogadta el és hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021-2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervét. Ennek fókuszában olyan programok állnak, mint

  • I. Biztos Kezdet Gyerekház;
  • II. Köznevelési, szakképzési, felsőoktatási rendszer – óvodától egyetemig, Ifjúsági ügyek, gyermekvállalás, családalapítás, életmód;
  • III. Foglalkoztatás, munkavállalás, felnőttképzés, szociális gazdaság;
  • IV. Területi egyenlőtlenségek, településfejlesztés – lakhatási és energiaszegénység – környezettudatosság, környezetvédelem;
  • V. Testi-lelki egészség, egészségügyi ellátás;
  • VI. Roma identitás, közösségépítés, szemléletformálás, jogérvényesítés.

Ez a stratégia csupa olyan programot tartalmaz, melyek ugyan pozitív eredményeket is hozhatnak, de alapvető változást nem. Így pl. a szakkolégiumok támogatása és a pedagógusok módszertani képzése hozzájárul a roma gyerekek iskolai sikerességéhez, de ehhez szakpolitikai szinten nem társul  a tankötelezettségi korhatár 18 évre történő emelése,  a szegregált oktatási intézmények felszámolása, vagy legalább fejlesztése. Erről pedig máris kijelenthetjük, hogy hiába eszközölnek projekt szinten beavatkozásokat, ha az oktatási hátrányokat kiváltó, alapvető rendszerszintű akadályokat nem kezelik szakpolitikai szinten.

De ilyen a szegregátumokat célzó lakhatási program elem is. Úgy tűnik, végérvényesen felhagytak a szegregált lakókörnyezetben élők lakhatási  integrációjával, inkább az ingatlanok fejlesztését és a szolgáltatások kiépítését tartják fókuszban a Leszakadó Települések körében, melyek nagy része kistelepülés és nem város. Nem szerepelnek olyan intézkedések módosított változatai sem, mint pl. a otthonteremtési-, vagy az otthonfelújítási támogatások, amelyek a szegényebb, önerővel nem rendelkező rétegeket is elérnék.

A sokszereplős ellenzéki feladványban és a kormányzati gépezetben ez talán csak egy pici szegmensnek tűnik, de mi konkrét vállalásokat és garanciákat szeretnénk látni, ami szavatolja a roma emancipáció kapcsán tett kijelentéseket. Ez pedig megfelelő szakpolitikákba ágyazott koherens és nyilvánosságban is vállalt programot, retorikát és politikai képviseletet feltételez. Bátorítjuk az ellenzéket és a kormánypártokat is: ne féljenek egyenlőségben felvállalni a roma közösséget és olyan programot alkotni, melynek nem csak egyszeri projekt elemei vannak, hanem rendszerszinten, szakágazati beavatkozásokra is építenek.

jelenlegi mérések alapján pár százalékon fog múlni a választások eredménye. A Covid-válság, a gazdasági és társadalmi problémák egyaránt alakítják a politikai környezetet, de  következményeik ma még beláthatatlanok. Értjük és látjuk, hogy a kiéleződő és több szintű hatalmi harcban a pártok egyensúlyoznak a retorika és a programvállalások között. Magyarán, úgy tennének valódi vagy annak látszó vállalásokat a romák felé is, hogy azzal egyidejűleg ne sérüljön a szavazó táboruk támogatói köre és azok vélelmezett érdeke, még nem látszik tisztán az ellenzéki oldalon. A kormányzati kommunikáció és programvállalás ezt megfelelő rétegcélzással és intézményes struktúrákkal tökélyre fejlesztette és egyensúlyban tartja: lásd. kormányzati programok és roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos helyzetbe hozása versus „segélyből tengetett életfelfogás” retorika a kormányfő részéről. Csakhogy a valódi szakpolitikai programok és az újraelosztás nem éri el a szegényeket.

Olybá tűnhet, hogy elismerem a Fidesz politikáját, vagy arra biztatom az ellenzéket, hogy tegyen hamis vállalásokat. Éppen ellenkezőleg:

teremtsen az ellenzék és a Fidesz is olyan helyzetet, melyben a romák számára tett vállalások érdemi párbeszédre és legitimációra épülnek, és ágazati, illetve állami szintre emelve Magyarország fejlődését mozdítják elő. Ennek kulcsa az igazságosabb újraelosztás rendszerének kialakítása.

Az 1Magyarország Kezdeményezést a roma közösségek és a szegény emberek által megfogalmazott ügyek vezérlik, de ezek az ügyek nagyrészt nem csak a roma embereket érintik. Az intézményi és társadalmi kirekesztés kezelése állami feladat. Ezért is gyűjtjük össze az érintettek véleményét és elvárásait, és közvetítjük őket a pártok felé, akiknek a felelőssége abban óriási, hogy akarják-e hallani az emberek szavát, és azt leképezik-e programjaikban és megnyilatkozásaikban.

Mi tehát látjuk a helyünket, és ebből a pozícióból nyilvánvaló, hogy pártsemleges, de a politikát alakító szervezetként nyitottak vagyunk mind az ellenzékkel, mind a kormányzati pártokkal történő érdemi párbeszédre. Emellett igenis számon tartjuk és a roma közösség számára is megjelenítjük az antidemokratikus és elfogadhatatlan retorikát, programot és politikát is. És mint minden szavazó Magyarországon, a roma ember is elvárja, hogy őszinte vállalással, következetes munkával szólítsák meg és dolgozzanak meg szavazatáért! A manipuláció egyszer úgy is kiderül, a béklyó pedig egyszer úgyis elszakad.