Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az észak-írországi zavargások jelzik a határok fokozatos visszatérését Európában

1989-ben a berlini fal lebontása egy új korszak szimbolikus pillanata volt. Eljött a nagybetűs Történelem vége: a horizontot végleg betöltötte a kapitalizmus, amitől azt vártuk, hogy végleg ledönti a falakat, és elhozza majd az emberiség számára a liberális demokrácia és a határok nélküli világ korszakát.

Az, hogy a világ jelenleg ennek az illúziónak a szertefoszlásán megy keresztül, egyáltalán nem lehet újdonság hazánkban, az illiberalizmus előőrseinek országában. De talán kevés figyelmet szentelünk arra, hogy nem csak a tőke általi demokratizáció mondott csődöt világszerte, de a szabadkereskedelem általi határnyitás is múlandónak és törékenynek bizonyult.

Pedig ennek a folyamatnak az európai nyitánya is szemünk előtt zajlott, a 2016-os menekültválság során. De akkor még a problémát el lehetett hessegetni annyival, hogy a határ „csak” Európa és a külvilág között húzódik.

A napokban viszont Észak-Írországban lángolt fel egy két évtizedig lezártnak hitt határkonfliktus. Zavargások törtek ki, benzinbombákat dobtak, több mint 70 rendőrtiszt megsebesült.

A zavargások mögött elsősorban azok a lojalisták (köztük paramilitáris csoportok) állnak, akik sérelmezik, hogy London fontosabbnak tartotta a Brexit végrehajtását, mint az unió egységét. A Brexit-megállapodásnak része az Észak-Írországi Protokoll, amelynek keretében határellenőrzéseket végeznek az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódó Ír-tengeren, hogy az EU közös piacába érkező javakat ellenőrizhessék. A protokoll célja elkerülni, hogy határ húzódjon Észak-Írország és Írország között; előbbi ugyanis Nagy-Britanniával együtt elhagyta az EU-t, az utóbbi viszont tagja maradt.

A protokoll bár megőrzi a Nagypénteki Békeszerződésben (1998) foglalt határbékét Írország és Észak-Írország között, viszont éket ver Észak-Írország és Nagy-Britannia közé, amihez az észak-írországi lojalisták tartozni szeretnének. További csavar, hogy a lojalista-unionista DUP párt korábban a konzervatívokkal állt koalícióban, és a koalíció érdekében a korábbi miniszterelnök, Theresa May nagyszabású ígéreteket tett nekik. Boris Johnson viszont abszolút cserbenhagyta a DUP-ot, amikor olyan megállapodást kötött az EU-val, amivel Észak-Írország gyakorlatilag Írországhoz került közelebb, és messzebb került Nagy-Britanniától.

A közelmúltban az észak-írországi kikötőknél az ott dolgozókat erőszakkal fenyegető graffitik jelentek meg. A fenyegetések hatására, a személyzet biztonságának megőrzése érdekében februárban ideiglenesen fel is függesztették a határon átmenő javak ellenőrzését.

A konfliktust az is fűti, hogy múlt héten temették az IRA-terrorszervezet volt hírszerző egységének vezetőjét, Bobby Storey-t. A temetésen résztvett az Írország egységét hirdető Sinn Fein párt elnökhelyettese, Michelle O’Neill is. A lojalisták kifogásolták, hogy az észak-ír rendőrség nem csapott le a temetésre, amin több mint 2000-en voltak jelen és ami covid-szabályozásokba ütközött.

Az észak-írországi konfliktus annak a globális ellentmondásnak a beszűrődése Európán belülre, hogy miközben a Föld legutolsó szeglete is bekapcsolódott a globális tőkeáramlásba, addig több határfal épült  az elmúlt harminc évben, mint előtte az emberiség történetében valaha. A világon jelenleg 10-ből 6 ember él olyan országban, amit fallal határoltak. 63 határfal van jelenleg a világon, ezeknek a száma 1989-ben mindössze 6 volt. Csak 2015-ben 14 falat építettek.

Címlapkép: Raimond Spekking