Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A turistaszezon diadala: a bedugult M7-es a legújabb magyar siker

Vasárnap – mint a nyári hétvégék alatt számos alkalommal – ismét óriási dugó állt elő az M7-es autópályán a főváros irányába: a hírek szerint különösen Zamárdi és Székesfehérvár között voltak telítettek a sávok, a sok helyen megtorpant kocsisor hosszas várakozásra kényszerült. Velencénél 3-4 km-es volt a torlódás, Tárnok és Érd térségében szintén lépésben lehetett haladni.

A kormányközeli KESMA-ernyő alá tartozó Mandiner az idei balatoni turistaszezon sikerének tulajdonította az M7-es autópályán tapasztalt súlyos torlódást:

„A balatoni turizmus idén is rengeteg embert vonzott, melynek mi sem ékesebb bizonyítéka, mint a vasárnapi torlódások mértéke”

– áll a lap vonatkozó cikkében.

Mielőtt feltennénk azt a kérdést, hogy valóban ennyire közvetlen-e a kapcsolat a Balaton eltöltött vendégéjszakák száma és az M7-es sztráda nettó járhatatlansága között, érdemes kitekinteni kicsit a COVID-járvány alatti balatoni szezon és a kormánypárti média viszonyára.

A Mandiner cikke részletes fejtegetésbe nem bonyolódik ugyan a Balaton idei népszerűségével kapcsolatban, de az jól látható tendencia volt a nyár folyamán, hogy a NER-közeli médiumok messze nemcsak szemlélői és bemutatói voltak a járvány miatt érthető módon finoman szólva is köhögve induló turistaszezonnak, hanem aktív részesei is a kormány egyébként is nagy felületet kapó Balaton-kampányának.

Láthatóan prioritás volt a KESMA-felületeken és a közmédiában a balatoni turizmus jelentőségének hangsúlyozása, gyakorlatilag országimázs folyt a csapból is a tavaszi leállás után.

Hiszen mi is az a világkép, amelybe illeszkednie kell az általuk közvetített Balaton-reprezentációnak? A kormány a járvány alatt megvédte a munkahelyeket, az embereknek még a válság ellenére is maradt pénzük arra, hogy megszálljanak és fogyasszanak a természetesen mindenki számára elérhető és megfizethető Balaton-parton.

Elolvashattuk például, hogy a járvány idején nincs jobb hely a Balatonnál, sőt Európa legbiztonságosabb taváról van szó, de a Magyar Nemzet nemes egyszerűséggel azt is deklarálta, hogy van elég szabadstrand a Balatonon (mellékelve hozzá egy infografikát, amelyen jól láthatóan három, azaz 3 szabadstrand látszik a mintegy 80 kilométer hosszú északi parton, szót sem ejtve a tóparton jellemző privatizációs tendenciáról).

A M1 riportere még az M7-es autópálya egyik felüljárójára is kiállt élőben közvetíteni, ahogyan a nyaralni induló tömeg megindult a Balaton felé. Más kérdés, hogy aki utazott már az M7-esen, az tudja, hogy ezen a felvételen épp nem egy valódi dugó látszik, hanem ahhoz képest egy laza teadélután:

Torlódás az M7-es autópályán

A hosszú hétvége második napján nagyon sokan indultak el a fővárosból a Balaton felé. Az M7-es autópályán torlódik a forgalom.

Közzétette: M1 – 2020. augusztus 21., péntek

 

Visszatérve a dugó és a belföldi (balatoni) turizmus kapcsolatára: a torlódás ténye vitathatalan, ahogyan az is, hogy – a propagandában állítottaknál valamivel mérsékeltebb sikerrel ugyan, de – az utóbbi évek tükrében átlagosnak tekinthető szintre sikerült feltornászni a júliusi (és valószínűleg az augusztusi) számokat, így a megelőző évekhez hasonlóan idén sem maradhatott el a brutális hosszú hétvégi dugó az autópályán.

A turizmus nekilendülésében persze benne van az is, hogy a kormány láthatóan a lehető legnagyobb mozgásteret biztosította a turisztikai ágazatnak, a zenés-táncos rendezvények korlátozásának kivételével, a meglehetősen laza védelmi intézkedésektől egészen a legfelsőbb szintről jövő Balaton-kampányig. Ezzel együtt az is igaz azonban, hogy – noha a végleges számokat még nem ismerhetjük –  a turistaszezon egészét az erős hajrá aligha menti majd meg.

A körülmények ismeretében persze a balatoni turizmus állami „megtolása” indokolt és kevésbé visszatetsző is lehetne, ha nem tudnánk a komplett Balaton NER-közeli kezekre játszásáról, na meg persze az állam vezetőinek képmutatásáról a „Több Balaton, kevesebb Adria” kérdésében.

Azonban az eldugult autópálya képét a magyar gazdaság és turizmus ütésállóságának és sikerességének szimbólumává emelni finoman szólva is visszás.

Mert mit is látunk akkor, amikor a lépésben araszoló autók végtelen sorát nézzük? Szijjártó Péter külügyminiszter éppen a minap büszkélkedett el azzal, hogy 2010 óta félezer kilométer autópálya, illetve gyorsforgalmi út készült el az országban, és hatezer kilométer főbb út lett korszerűsítve.

Az M7-es autópálya szakaszainak túlnyomó többsége – így a balatoni közlekedés szempontjából kritikus Székesfehérvár és Siófok közti táv is –  azonban még mindig kétszer kétsávos, ami a gyakori balesetek miatt turistaszezonon kívül is megbízhatóan idézi elő a rendszeres torlódásokat – nemcsak a hosszú vagy ünnepi hétvégéken, hanem egy átlagos péntek délutánon és vasárnap estén is.

Íme néhány véletlenszerűen kiválasztott, dugóról szóló hír az M7-esről, szigorúan nem nyári napokról csak az elmúlt egy évből:

A nyári szezonon kívüli gyakori torlódások egyik tanulsága egyebek mellett az is, hogy – talán nem meglepő módon –  az M7-esen korántsem csak a Balatonra igyekvő turisták közlekednek, hanem a kereskedelmi forgalmon kívül (Dél-)nyugat-Dunántúl lakosságának egy jelentős része is.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a torlódásokon várhatóan nem fog segíteni a zalai buszjáratok kinyírása után, a megfelelő színvonalú vasúti szolgáltatások hiányában, leginkább saját vagy telekocsiba pattanó ingázók számának növekedése sem.

A nyári szezonban ehhez még hozzájönnek a Horvátország felé igyekvők is, ami bár, mint a miniszterelnöktől tudjuk, nem ajánlott járvány idején, de azért az elvi lehetőségét tartsuk fenn, hogy vannak olyanok, akik az iránymutatás ellenére is éltek a külföldi nyaralás lehetőségével.

Az M7-es szélesítése egyébként legutóbb 2016-ban merült fel, ám nem sokkal később lekerült a napirendről. Palkovics miniszter 2018-ban így nyilatkozott a hamvába holt fejlesztésről:

„Egyelőre a Balaton felé vezető autópályaszakaszon nem tervezi a kormány harmadik sáv építését, ugyanis a Balaton felé menő forgalom időben sokkal jobban eloszlik a tapasztalatok szerint. Általában csütörtök estétől szombat délutánig utaznak arrafelé a legtöbben, a főváros irányába azonban szinte egy időben, vasárnap délután kelnek útra az emberek. Budapest felé pedig már megvan a harmadik sáv Székesfehérvártól.”

A vasárnap látott közlekedési katasztrófa mögött tehát sokkal inkább egy régóta akut infrastrukturális hiányosság áll, mintsem a Balaton régi-új népszerűsége vagy a magyar emberek pénztárcáinak és a turizmusnak az állítólagos megvédése. A róla szóló hírek képein pedig valójában nem azt látjuk, hogy sokan voltak a Balatonon a hétvégén, hanem azt, hogy az ország egyik legfontosabb közlekedési útvonala bizonyos időközönként kiszámíthatóan járhatatlan.

Kiemelt kép: MTI/Varga György