Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ukrajna a vírus mellett oligarcháival és az IMF-fel is kénytelen megküzdeni

Az elmúlt hónapokban az európai közvélemény figyelme a járvány kiindulópontjának számító Kína és a mára a legtöbb fertőzöttnek otthont adó Egyesült Államok mellett elsősorban az Európai Unió országaira terelődött, amelyek nem csak gazdaságilag és politikailag vannak rendkívül összefonódva, de sok tekintetben egymásra is vannak utalva a járvány egészségügyi és gazdasági következményeinek kezelésében. Azonban az EU külső határait elhagyva számos olyan európai ország van, amelyeknek legalább akkora gondot jelent a vírus, amivel ráadásul a legtöbb esetben nemzetközi segítség nélkül, nehéz gazdasági körülményektől sújtva kell szembenézniük. Az egyik ilyen ország Ukrajna, ahol az elmúlt hetekben oligarchák egy csoportja sikeresen buktatott kormányt, miközben az IMF által kikényszerített törvény, mely szerint a földek külföldiek által is megvásárolhatóvá válnak, hosszú távon áshatja alá az ország talpra állását.

forrás: Zelenszkij facebook-oldala

Északkeleti szomszédunk területén a vírusnak már több mint kétezer megerősített- és több mint nyolcezer feltételezett fertőzöttje van, közel 70 embert vitt el a koronavírus. Március 3-án erősítették meg az első esetet az országban, ami után rohamosan nőtt a fertőzöttek száma, ennek hatására március 25-én harminc napos szükségállapotot hirdetett a kormány, számos korlátozást vezettek be, többek között megtiltották a két főnél nagyobb nyilvános rendezvényeket, arcmaszk viseléséhez kötöttek a lakhelyelhagyást.

A máshol is látott korlátozások bevezetése ellenére sok helyről éri kritika az ukrán kormányt, hogy nem tesz eleget a járvány megfékezéséért. A kórházakat orvosi eszközökkel ellátó állami vállalatnál márciusban például maszkok, fertőtlenítőszerek vagy lélegeztetőgépek vásárlása helyett azzal volt elfoglalva a vállalatot felügyelő egészségügyi miniszter, hogy kinevezze igazgatóhelyettesnek egy bizalmasát, akit egyébként tavaly jogerősen elítélték, miután édességet és kaviárt tulajdonított el egy szupermarketből. A kinevezés ellen tiltakozó igazgató ellen az azóta menesztett egészségügyi miniszter nyomására rendőrségi eljárás indult, emellett felmerült, hogy a miniszter bosszúból megakadályozta, hogy a vállalat gyógyszereket vásároljon. Ám az ilyen korrupciógyanús ügyeknél is sokkal komolyabb problémákat okoznak Ukrajnának a járvánnyal szembeni küzdelemben azok az anyagi nehézségek, amelyek tavaly óta még inkább sújtják Európa egyik legszegényebb országát.

Ráadásul ezekkel a problémákkal Ukrajnának nagyrészt önállóan kell szembenéznie és EU- és NATO-tagság hiányában nemcsak a folyamatos orosz fenyegetettségnek van kitéve, de az uniós országok számára elérhető anyagi segítségnyújtás hiányában azoknak a nemzetközi hitelezőknek is, amelyek csak népszerűtlen – és megkérdőjelezhető hasznosságú – intézkedések meghozatala esetén hajlandóak segítségét nyújtani a gazsasági összeomlás szélén álló kelet-európai országnak.

Keleti szomszédunk nehéz helyzetben van, hiszen miközben továbbra is háborús állapotok uralkodnak az ország keleti részén, egyre inkább úgy tűnik, hogy külső segítség nélkül gazdasági összeomlásba sodorhatja Ukrajnát a koronavírus-járvány. Bár az elmúlt négy évben a GDP-hez viszonyított államadósság 81 százalékról 60 százalékra csökkent, de az adósság nagy része dollár alapú, amivel szemben az ukrán hrivnya az elmúlt időszakban sokat veszített az értékéből. Ez pedig a járvány megfékezése miatt felmerülő megnövekedett állami kiadásokkal együtt romló gazdasági környezetet vetít előre.

Ilyen körülmények között különösen érdekes, hogy a tavaly nagy többséggel megválasztott elnök, Volodomir Zelenszkij március 4-én menesztette Olekszij Honcsaruk miniszterelnököt és kormányát. Őt a kormány élén a Rinat Ametov oligarcha érdekeltségébe tartozó DTEK energetikai cég korábbi igazgatója, Denisz Smihal követte.

A hirtelen kormányváltást az elnök romló népszerűségi mutatói mellett az is indokolhatta, hogy a Honcsaruk-kormány az elmúlt hónapokban több olyan döntést is hozott, amelyek ellentétesek a Zelenszkij legfőbb támogatójának számító Ihor Kolomojszkij nagyvállalkozó érdekeivel. A lemondása előtt csupán néhány nappal Honcsaruk menesztette egy állami energetikai cég vezetőjét, aki közeli kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokban pénzmosással vádolt Kolomojszkijvel. Az előző ukrán kormány lemondása előtt több fontos reformon dolgozott, ezek véghezvitelét az IMF szabta a már több hónapja kérvényezett több milliárd dolláros hitel biztosításának. Az egyik ilyen tervezet egy olyan törvény, amely megtiltja az államosított bankok reprivatizációját, ez pedig elsősorban pont Kolomojszkijt érinti negatívan, mivel a törvény meggátolja őt abban, hogy visszaszerezze tulajdonrészét a 2016-ban államosított PrivatBankban.

A hirtelen kormányváltást sokan a nyugati integrációhoz elengedhetetlennek tartott reformokból való kifarolásaként, sőt az oligarchák ukrajnai uralmának visszatéréseként értékelték. Néhány nappal ezelőtt azonban az ukrán parlament, a Rada elfogadta az új banktörvényt, ezzel pedig közelebb kerültek ahhoz az IMF-megállapodáshoz, ami végül az eredeti öt és fél milliárd dollárnál jelentősen többet, nyolcmilliárd dollárt biztosítana az országnak.

Azonban mielőtt kifejeznénk abbéli örömünket, hogy a globalizáció iránt elkötelezett nemzetközi szervezetek nyomására Ukrajna nemet mondott az oligarchák uralmának, érdemes megvizsgálni az IMF-megállapodás egy másik feltételét, ami jól példázza, hogy miért nem szokás dicshimnuszokat zengeni a Nemzetközi Valutaalap tevékenységéről. A banktörvény mellet ugyanis egy olyan szabályozást is elfogadtak, ami lehetővé teszi a termőföldvásárlást, ami hosszú évekig tiltott volt. 

A 2001-ben bevezetett moratórium célja – amely megtiltotta a termőföld bárminemű adásvételét – azoknak a gazdáknak a megvédését szolgálta, akik a kilencvenes években 2-3 hektáros földbirtokhoz jutottak az állami termelőszövetkezetek felbomlása után. Az új törvény értelmében a tiltás fokozatosan fog lazításra kerülni, kezdetben csak száz hektár föld vásárlását engedélyezve – kizárólag ukrán állampolgároknak -, ám 2024-ben ez a limit már tízezer hektár/ főre fog emelkedni. Az új törvény értelmében külföldiek pedig közvetlenül csak akkor vehetnek majd földet, ha népszavazást tartanak a potenciális vásárlásról. Így néhány éven belül kialakulhat egy olyan nagybirtokosi rendszer, ahol az oligarchák (és némi ügyeskedéssel akár nyugati befektetők) kezében óriási földterületek koncentrálódnak,

miközben a tőkeszegény ukrán gazdák és – a nem oligarchákhoz kötődő – mezőgazdasági vállalkozók képtelenek lesznek felvenni velük a versenyt.

Egy eleve rettentő szegény országnak semmiképpen sem tesz jót, ha liberalizálja az egyik legfontosabb gazdasági ágazatát, az pedig különösen elítélendő, hogy az IMF azután is ragaszkodott az új földtörvény elfogadásához, miután kitört a koronavírus-járvány, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi az ukrán gazdaságot a külföldi tőkének. Ennek fényében nem csoda, hogy a lakosság több, mint 70 százaléka ellenzi a reformot.

Egyébként semmi meglepő nincs az IMF feltételeiben, hiszen a hitelintézet már a nyolcvanas évek óta ugyanazt a „washingtoni konszenzusként” emlegetett, megszorításokra, kamatemelésre, privatizációra és deregularizációra épülő gazdasági elképzelést erőlteti a bajbajutott országokra, az anyagi gondok okaitól függetlenül – ennek a „konszenzusnak” a társadalomra gyakorolt pozitív hatásairól sokat tudnának mesélni az olyan országok, mint Indonézia vagy Argentína, ahol az IMF által bevezetett reformok nyomán milliók vesztették el a munkájukat és szenvedtek hosszú évekig, amíg helyreállt a gazdaság. Az elviekben nemesebb célokért küzdő Európai Uniónak éppen ezért kellene a néhány napja megítélt 190 millió eurónál jóval nagyobb összegekkel támogatnia a nyugati integráció iránt egyébként kifejezetten elkötelezett Ukrajnát, hogy kevésbé legyen kiszolgáltatva olyan nemzetközi szervezeteknek, amelyeknek többet ér a saját pénzük bebiztosítása az emberek jóléténél.

Címlapkép: Zelenszkij facebook-oldala