Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány kiárusítja az egyetemistákat a nagyvállalatoknak

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Heteknek adott interjúban nyilatkozott a Corvinust érintő átalakításokról.

Az államtitkár elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy „az egyetemeink olyan kutatási és innovációs központokká alakuljanak, ahová a multinacionális vállalatok és a kis- és középvállalatok egyaránt szívesen fordulnak problémáikkal, mert azokra megoldást találnak”.

Ahhoz pedig, hogy az egyetemek a vállalatok jó utánpótlásképzői legyenek, az alapítványi működés biztosítja a garanciáját, mert ez az a modell, ami lehetővé teszi, „hogy az egyetem rendelkezzen annyi anyagi forrással, amellyel a világ legnépszerűbb oktatóit, vállalati szakembereit Magyarországra csábítsa”.

György László szerint az alapítványi konstrukcióban lehetséges azt is elérni, hogy „a Corvinus belátható időn belül a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön”. A kijelentést azonban árnyalja, hogy a BCE HÖK által rendezett hallgatói fórumon Lánczi András rektor azt mondta, csupán egy-egy szak esetében tartja reálisnak azt, hogy feltornásszák az egyetemet a top 200-ba, az egyetemek közötti, globális rangsorban nem.

Az egyetem 2019 júliusától kerül alapítványi tulajdonba, a privatizáció azonban ebben az esetben is a sajátos, Orbán-féle, kelet-európai autoriter kapitalista módon zajlik: közpénzből felpumpálva alakul át a piacon helytálló magánegyetemmé.

Az egyetemi átalakításról egyébként az egyetem vezetése nem kérdezte meg az egyetemi polgárokat, az oktatókat, és az egyetemi diákszervezeteket, szakkollégiumokat sem. A döntés közlését követően összehívott oktatói fórumon Lánczi András rektor az egyik, kritikát megfogalmazó tanárba belefojtotta a szót, a később meghirdetett hallgatói fórum pedig szintén botrányba fulladt: a külföldi hallgatók számára a fórum feléig nem biztosítottak fordítást, majd miután sikerült elintézniük, a tolmács a kellemetlen kérdések és válaszok egy részét egyszerűen nem fordította le.

A Corvinus privatizációja kapcsán a leggyakrabban felmerült kritikák arra vonatkoztak, hogy a változtatások után jelentősen kevesebb hallgató tanulhat térítésmentesen az egyetemen, illetve kiszolgáltatottabbá válnak az oktatók és egyetemi dolgozók is. A Corvinusos fórumon a hozzáférhetőség csökkenésére rá is kérdezett egy hallgató, az egyetemi vezetés pedig performatív módon mutatta be, hogy mennyire nyitott az erről szóló párbeszédre:

„Kérdező: Mi garantálja, hogy normális egyetemi képzés fog folyni, hogy nem gazdagok elit egyeteme lesz?
Lánczi: Most megvan elégedve vele – a képzéssel?
Kérdező: Nem ez volt kérdésem!
Lánczi: De ez volt, a kérdése!
Kérdező: Bocsánat, akkor rosszul tettem fel, arra vagyok kiváncsi, hogy mi fogja garantálni, hogy nem a gazdagok elit egyeteme lesz a Corvinus?
Lánczi: Ki a gazdag? Most úgy néz rám, mintha értelmetlen kérdést tennék fel, pedig nem az. Na most vagy vitaképes, vagy nem vitaképes, mert amit kérdést feltett az egy provokatív kérdés volt, ez teljesen rendben van, de akkor álljon bele!
Látja, akkor lesz egy hallgató, hogy is mondjam, világszínvonalhoz közelítő is, ha beleáll egy ilyen vitába, állítani én is tudok. Mondjak valamit én is a hallgatókról? Ne sértődjön meg…  Mi a garancia, mi lenne a garancia – teljesítménnyel lehet bejutni erre az egyetemre.”

Egy másik hallgató később még próbálkozott afelől érdeklődni, hogy esetleg várható-e tandíjemelés a nemzetközi babérokra törő egyetemnél, de közelebb a megoldáshoz Pavlik Lívia kancelláron keresztül sem jutott, aki így válaszolt a kérdésre:

„A jövőheti lottószámokat nem szeretné hallani?”

György László szavai most úgy tűnik, tisztázzák minden érdeklődő számára: az általuk elképzelt felsőoktatás célja, hogy kiszolgálja a piac igényeit, a világszínvonal ára pedig az, hogy lemondanak a rossz anyagi helyzetben lévő fiatalokról. Ez pedig nem egy egyetem elszigetelt problémája, hanem a jövőnk: világszerte ismert jelenség – huszonegyedik századba, vagy versenyképességbe csomagolva –, Magyarországon most úgy hívják, hogy a Corvinus-modell.

Címlapkép: Tüntetés az oktatás szabadságáért, 2018. november 24. (Fotó: Markoszov Szergej / Mérce)
Olvass tovább!