TGM: Bibó (3): Zsidókérdés
Magyarország az egyetlen hely, ahol a Harmadik Birodalom és a helyi állam együttműködése a zsidók elpusztítása „terén” anélkül ment végbe, hogy ez a helyi állam fasiszta lett volna. Miért volt ez lehetséges?
Magyarország az egyetlen hely, ahol a Harmadik Birodalom és a helyi állam együttműködése a zsidók elpusztítása „terén” anélkül ment végbe, hogy ez a helyi állam fasiszta lett volna. Miért volt ez lehetséges?
A mai magyar külpolitika az európai békerend ellensége, szövetségeseinek antidemokratikusnak, antiliberálisnak, antiszociálisnak kell lenniük. Sőt, Orbán – aggasztó módon – a diktatúrákat és az autokráciákat preferálja.
1867. december 21-én jött létre a Habsburg-monarchiában a jogállam, de a magyar nyelvű sajtóban nincs nyoma. A szabadelvű-alkotmányos jogállamot nemcsak fölszámolták a köztársasági jellegétől is megfosztott Magyarországon, hanem el is felejtették.
A különböző összecsapásokban több mint 1000-en haltak meg, többségük a harcokban, a Ceaușescu elleni tüntetéseknek kicsivel több mint 150 áldozata lett.
A költő-festőművész életében minden kerek évfordulón komponáltatott magáról egy portrét. Mostani ugyancsak kerek évfordulóján ezekkel emlékezünk rá.
Ha egy már megtörtént eseményt utópiának címkézünk utólag, úgy igen nehéz közelebb kerülni annak valós belső történéseihez és átéléssel, empátiával viseltetni iránta.
Ma lenne 128 éves Kéthly Anna, aki a huszadik század viharai között is mindig hű maradt a szocializmushoz és a demokráciához, miközben társai behódoltak vagy elbuktak a diktatúrák elleni küzdelemben.
99 évvel ezelőtt, ezen a napon kiáltották ki az első Magyar Köztársaságot.
Balfour brit külügyminiszter 1917-ben jelentette ki, támogatná egy „zsidó nemzeti otthon” létrehozását. Azt, hogy ez pontosan mit jelentett, máig is vitatják.
Neve a világháború és az azt kirobbantó, elnyomó úri rend szinonimájává vált, a frontról hazatérő katonák lőtték le.