Mi a teendő? /Képzeletbeli olvasókör/
Három elméleti alapszöveget ajánlok a formálódó magyar újbaloldal figyelmébe.
Három elméleti alapszöveget ajánlok a formálódó magyar újbaloldal figyelmébe.
A baloldali politika iránti fogadókészséget immár nem kell bizonygatni. A kérdés az, hogy létrejön-e egy olyan hiteles politikai szereplő, amelyhez csatlakozhatnak az emberek.
A magyarok 68 százaléka mondta azt, komoly politikai bajra számít az idei évben, a franciák közül 70 százalék nyilatkozott így.
A hódmezővásárhelyi polgármester arra kér mindenkit, csatlakozzon a Kossuth Körökhöz, az MMM mozgalmához, hogy az őszi önkormányzati választásokon mindenhol egy ellenzéki jelölt álljon szembe a Fidesz jelöltjeivel.
A Baloldali Párt boråsi ifjúsági szervezetének tagjai sokkal inkább aktív állampolgároknak tartják magukat, mint politikusoknak. Álmodozás helyett „fontolva haladás”, türelmes, alulról szerveződés, mely leginkább jellemzi a fiatal svéd baloldaliak építkezését.
Ma egyetlen szervezett dolgozói közösség sem képviselheti elégségesen saját érdekeit, ha nem fog össze a többi, hasonló érdekekért küzdő csoporttal és aktív egyénekkel.
Magukévá tették a bukott oligarcha politikai krédóját.
A parlamenti törvénykezés és a képviseleti demokrácia intézményei immár nem a társadalom eszközei, hogy a maga számára törvényt alkosson, hanem a tőke eszközei, hogy a munkával szemben a hatalmát növelje.
Nem a diákok mentek a gyárakba, hogy osztályharcot tanuljanak a munkásoktól, hanem a munkások léptek ki a városokba, hogy részt vegyenek, immár a termelésen kívül az ellenállás milliónyi formájában.
Ideje feltenni a kérdést: ki mit ért szolidaritás alatt?