A magyaroknak és a franciáknak nagyon elegük van egy új felmérés szerint

Rendkívül alacsony a politikai jövővel kapcsolatos optimizmus mértéke a magyarok körében, a nemzetközi Gallup közvéleménykutató nemrégen publikált adatai szerint. A év végi (End of the Year – EoY) felmérés az EU országaiban, valamint Észak- és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia kiválasztott országaiban készített reprezentatív kutatásokat az ott élők optimizmusáról, pesszimizmusáról és reményeiről is.

Az immár 40 éve, 50 ország felmérésben két kérdést tettek fel az embereknek. Az egyik az volt:

Jobb év lesz-e 2019, mint 2018?

a másik pedig úgy szólt:

2019 Ön szerint békés avagy problémás év lesz-e a világpolitikában?

A magyar minta reprezentatív, 1000 fős, telefonos és online kutatással készült 2018. december 10 és 20 között.

A Gallup által publikált legmeglepőbb adat azt mutatja, hogy honfitársaink mintegy 68 százaléka gondolja azt, hogy vészterhes, konfliktusokkal teli évnek nézünk elébe. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a második kérdésre a problémás évet várók száma: a magyarok 68 százaléka számít gondterhelt évre, nálunk csak az éppen a sárgamellényes tüntetések kellős közepén lévő Franciaországban gondolják többen így, ott 70% jött ki.

Michael Nitsche, a Gallup bécsi irodájának ügyvezető alelnöke a Mércének elmondta, a magyarok második kérdésre adott válasza rendkívül meglepő, nálunk mondták a világon majdnem a legtöbben azt, hogy komoly problémákra, konfliktusra számítanak az évben. Kiemelte, hogy noha a kérdés egészen általános jelleggel szerepel náluk, azt a válaszadók általában közvetlen politikai környezetükre, saját országukra vonatkoztatják.

Az eredményeket úgy értékelte, hogy jelenleg a vizsgált ötven ország közül a franciák után a magyaroknak van leginkább elege abból ami most van. Aláhúzta azt is, a szám a magyar kormánynak is komoly aggodalomra adhat okot, hiszen, miközben Nyugat-Európa szinte sohasem volt még ennyire pesszimista, addig Magyarország a kérdésre adott válaszok terén még rajtuk is túltesz.

A második kérdésre adott válaszok aránya ország szerinti bontásban a következőképpen alakult:

Ország

Optimisták

(békés év)

Pesszimisták

(problémás év)

Közömbösök

(Ugyanolyan év lesz)

nem tudja / nem válaszolt

NET Score

AFGANISZTÁN

36%

38%

23%

3%

-2

ALBÁNIA

60%

21%

18%

*

39

ARGENTÍNA

45%

22%

30%

3%

23

ÖRMÉNYORSZÁG

34%

23%

33%

9%

11

AUSZTRÁLIA

10%

38%

47%

5%

-28

AUSZTRIA

13%

50%

31%

6%

-37

BOSZNIA-HERCEGOVINA

19%

39%

41%

1%

-20

BULGÁRIA

15%

28%

38%

19%

-13

KOLUMBIA

14%

48%

36%

2%

-34

CSEHORSZÁG

15%

32%

45%

8%

-17

ECUADOR

15%

48%

32%

5%

-33

FINNORSZÁG

8%

65%

21%

6%

-57

FRANCIAORSZÁG

6%

70%

18%

7%

-64

GEORGIA

43%

15%

24%

17%

28

NÉMETORSZÁG

16%

54%

26%

5%

-38

GHÁNA

62%

9%

15%

14%

53

MAGYARORSZÁG

10%

68%

18%

4%

-58

HONG KONG

7%

67%

24%

2%

-60

INDIA

63%

8%

25%

3%

55

INDONÉZIA

33%

13%

46%

7%

20

IRAK

47%

26%

25%

2%

21

OLASZORSZÁG

13%

28%

50%

8%

-15

JORDÁNIA

11%

61%

28%

1%

-50

JAPÁN

9%

32%

37%

22%

-23

KAZAHSZTÁN

45%

17%

28%

10%

28

KOSZOVÓ

40%

14%

42%

4%

26

LETTORSZÁG

5%

52%

32%

11%

-47

LIBANON

6%

51%

42%

-45

MACEDÓNIA

43%

27%

25%

5%

16

MEXIKÓ

41%

26%

20%

14%

15

MOLDOVA

45%

22%

28%

6%

23

ÚJ ZÉLAND

10%

42%

42%

6%

-32

NIGÉRIA

58%

31%

9%

3%

27

PAKISZTÁN

54%

22%

19%

5%

32

PARAGUAY

65%

13%

20%

2%

52

FÜLÖP-SZIGETEK

37%

12%

48%

3%

25

LENGYELORSZÁG

16%

41%

34%

9%

-25

KOREAI KÖZTÁRSASÁG

15%

32%

49%

3%

-17

ROMÁNIA

45%

27%

26%

2%

18

OROSZORSZÁG

20%

28%

44%

7%

-8

SZERBIA

21%

40%

35%

4%

-19

DÉL AFRIKA

40%

28%

26%

5%

12

SPANYOLORSZÁG

6%

57%

32%

5%

-51

SVÁJC

18%

52%

30%

-34

THAIFÖLD

29%

23%

41%

7%

6

TÖRÖKORSZÁG

48%

31%

16%

4%

17

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

12%

45%

37%

7%

-33

UKRAJNA

29%

39%

25%

8%

-10

EGYESÜLT ÁLLAMOK

17%

42%

34%

7%

-25

VIETNÁM

30%

22%

40%

8%

8

Nitsche azt is közölte, míg az első kérdés általában a magánéletre, személyes vágyakra koncentrál, addig a másik a szélesebb értelemben vett világpolitika, történések szempontjából tekinti át a jövőt. A két kérdés között Nitsche szerint többféle kapcsolat is feltételezető, elképzelhető például hogy valaki személyes életében optimista, és azért válaszolja azt a második kérdésre hogy lesznek „gondok”, mert pozitív változásban reménykedik a politikában is, máshol pedig éppen ellentétes lehet az összefüggés.

Kiemelte azonban, hogy amikor a második kérdés által mutatott elégedetlenség ilyen mértékű, akkor szokásosan sokkal nagyobb az adott népesség hajlandósága a politikai tettekre is, mint azelőtt.

Magyarország tekintetében tehát ez akár komoly mozgalmak felé vezető egyféle decemberi jelzésnek is értékelhető. Főleg így van ez Nitsche szerint, ha azt is hozzávesszük, hogy mind a magánéletükben pesszimista, mind az optimista, mind pedig a neutrális válaszadók többsége egyetért abban, hogy politikailag nagy konfliktusok, harcok jönnek, tehát „a politikai stabilitás korszaka végleg véget érhet Magyarországon 2019-ben.”

A Gallup elemzője lapunknak azt is hangsúlyozta, a felmérés rendkívül jó adatokat szolgáltat az úgynevezett „érzékelt helyzetre, politikai érzületre” vonatkozóan, tehát az objektív gazdasági, társadalmi mutatók mellett arra, hogyan érzik az országban magukat az emberek. Ennek tükrében úgy vélte, minda franciaországi „sárgamellényes” tüntetések, mind pedig a magyarországi „rabszolgatörvény-ellenes” mozgalom komoly hatást gyakorolt az emberek szubjektív érzületére december folyamán.

Mindez a legújabb kutatások, és az amerikai Trump-kampány és a brit Brexit-kampány szerint is nagyon fontos tényező abban, miféle politikai irányt vesz az emberek aktivitása. Ugyancsak meglepő, hogy még az első kérdésre közömbös választ adók közül is konfliktusra számít a többség, ez jelentheti az eddig bizonytalanok nagyobb arányú bevonódását a politikába.

Általánosságban kijelenthető azonban, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb a borúlátó polgárok aránya, 28% mondta azt, hogy szerinte 2019 jobb év lesz, mint 2018 és 31% nyilatkozott úgy, hogy rosszabbra számít így a kettő közötti eltérés csupán -3 százalékpont. További 30% nem számít semmiféle változásra ebben a tekintetetben. Az eredmények ugyan csekély mértékű pesszimizmust mutatnak, például Olaszországhoz (-40) avagy Hong Konghoz (-12) képest, de a legtöbb európai országhoz viszonyítva a térség abszolút pesszimistái közé számítunk. Rajtunk és az olaszokon kívül csupán Ausztria (+3) és Lettország (+2) polgárai látják ilyen nagy arányban rossznak a jövőt az abszolút éllovas Franciaország mellett.

A politikai problémákra számító emberek aránya elég magas viszont Németországban (54%) és az Egyesült Királyságban (45%) is, utóbbi adatot az idén márciusban esedékes Brexit akár teljes mértékben is megmagyarázhatja.

A Gallup International felmérése komoly múltra tekint vissza, a két kérdést (némileg módosult formában) éppen 1969 óta teszik fel minden évben, idén már 50 ország polgárainak.

Kiemelt kép: Markoszov Szergej / Mérce
Olvass tovább!