Mit várhat Trudeau és Kanada az előrehozott választásoktól?
Utoljára 2019-ben tartottak országgyűlési választásokat Kanadában, azóta a politikai erőviszonyok nem változtak sokat. Az idei választásnak mégis nagy tétjei vannak.
Utoljára 2019-ben tartottak országgyűlési választásokat Kanadában, azóta a politikai erőviszonyok nem változtak sokat. Az idei választásnak mégis nagy tétjei vannak.
Orbán barátjára még vár egy második forduló.
A rezsim közveszélyes ideológiai zagyvalékának már ma is van alternatívája a politikában, mégpedig nem is egy és ezt rettentően fontos lenne világossá tenni és beszélni róla.
A szavazatok 96 százalékának feldolgozottsága után Justin Trudeau pártja nyerte a kanadai választásokat. Trudeau pártja több mint 30 helyett vesztett, és minden valószínűség szerint nem szerzi meg a kanadai alsóházi többséghez szükséges 170 mandátumot.
Verhofstadtot frusztrált öregembernek, Webert ektoplazmának, Merkelt pedig lassúnak nevezte. Az EP liberális frakcióját szerinte alapjaitól kell újjáépíteni, hogy ne féljen attól, ha megnő.
A moralizálás a populista jobboldali politika részeként az altatás és a kritika leszerelésének egyre gyakrabban használt eszköze. Úgyhogy jó lesz vele vigyázni!
A Beszélő. A demokratikus ellenzék és az SZDSZ. A Magyar Helsinki Bizottság. Talán nem tévedek nagyot, ha mindjárt a felütésben jelzem: Kőszeg Ferenc életének és pályájának ezek lehetnek a pillérei.
A jobboldal követeli a saját „safe space-ét”, csak éppen a történelmileg elnyomott kisebbségek elleni harc, a különböző csoportok megalázásának folytatásaként.
A Sargentini-jelentés nem egy ok, ami majd a NER összeomlásához vezet, az a feladat továbbra is a magyar polgárok többségének demokratikus döntésétől fog függni. A Sargentini-jelentés egy tünet, az uniós erőviszonyok átrendeződésének tünete.