Határkonfliktusok – Megjegyzések az irodalmi szociográfia elméletéhez
Hogyan olvassuk az irodalomban „elszaporodott” társadalomról szóló szövegeket?
Hogyan olvassuk az irodalomban „elszaporodott” társadalomról szóló szövegeket?
Ernaux könyvei megadhatják annak az első felismerésnek a döbbenetes élményét, amikor a struktúrákba való ágyazottságunk mélyebb tudása alapján képesek leszünk átértékelni egy-egy személyes emléket, politikai vagy történelmi eseményt.
„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint több száz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.
Hogyan viszonyulhatunk a baloldal kitörölt kulturális örökségéhez?
A sötét idők liberalizmusától az erdélyi feketemunkások világáig ajánlunk könyveket.
Ezek a könyveket szerettük idén, örökzöld műveket ajánlunk.
A 85 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án elhunyt József Attilára emlékezünk, bár a halálozási évfordulók – különösen az ilyen tragikus eseményé − nem éppen ünneplésre alkalmas napok. Mit üzen nekünk ma József Attila?
120 éve született Illyés Gyula. A francia forradalom nagy hármas jelszavából alighanem a testvériség és az egyenlőség ragadta meg igazán őt, s paradox módon az Egy mondat a zsarnokságról miatt a szabadságot kötné hozzá a csonka és pontatlan emlékezet.
Mást elbeszélni, másképp.
Egyszer megkérdezném Nádas Pétert, hogy nem érezte-e néha árulásnak, hogy ennyire artikulált szöveget teremtett a megjeleníthetetlenből…