A cikkek csak a közterületen élőket érintő jogszabály-módosítás hatásaival foglalkoztak, és a törvény módosításáról kialakult társadalmi vitában foglaltak állást.
„A hajléktalanok számára már az felemelő érzés, gyakran sírnak is, hogy embernek tekintjük őket.”
A #stopkilakoltatás kampány keretében összejött ünnepi kórus nem aratott nagy sikert a vásár biztonsági szolgálata körében.
Folytatódik a hajléktalanvegzálás?
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerint az életvitelszerű közterületi tartózkodás önmagában nem tevékenység és nem is mulasztás, hanem állapot.
A pécsi bírósági titkár szerint nem minden ponton egyértelmű az új, módosított jogszabály.
A férfit októberben felmentették, de valószínűleg újra kapott három figyelmeztetést a rendőrségtől közterületen való életvitelszerű tartózkodás miatt.
A férfit egy eldobott csikkért büntették meg, a budakalászi önkormányzat szerint pedig az intézmény sokat tett a városban élő hajléktalan ember biztonságáért és jólétéért.
A menekültválság és a hajléktalanüldözés is a külső és belső határok formálásáról szól és azoknak egyfajta ok-okozati viszonyáról, mintha a külső határok felállítása előbb-utóbb magával vonzaná a belső ellenségképzéseket is.
7 évvel ezelőtt azért foglalták el a Város Mindenkiéhez köthető aktivisták és hajléktalan emberek Kocsis Máté irodáját, hogy (a mára Alaptörvénybe foglalt) hajléktalanságot kriminalizáló szabálysértési törvény ellen tiltakozzanak. De mi történt azóta az aktivista szerveződésekkel?
