Alig telt el egy hét a Médiatanács legutóbbi, az M1 „meleggyógyító” műsorát megvédő döntése óta, most újabb döntés született, amely a Ripost és a Magyar Idők cikkei ellen induló vizsgálatot zárta le. A két szóban forgó cikk („Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével?”, „Fagyhalál”) a tavaly októberben életbe lépő hajléktalanüldöző törvény létjogosultsága mellett, illetve az utcán élő hajléktalanok ellen állt ki.
A Ripost azt írja például,
„Elképesztő állapotokat találtunk a budapesti Andrássy úton, a világörökségi helyszínen, és Budapest több parkjában is: szabályos hajléktalantábor jött létre, tönkretéve a szép környezetet. Október 15., a szigorítás óta a legtöbb aluljáróból eltűntek a fedél nélküliek. Egy részük bement a szállókra, amelyeknek, mint megtudtuk, jelentősen megnőtt a forgalma, de sok hajléktalan még most sem él a lehetőséggel, így maradt a kosz az utcán…”
A Magyar Idők véleménycikke szerint pedig:
„A rendszerbe integrálódott nagyjából hétezer hajléktalannal szemben van körülbelül háromszáz ember, aki nem hajlandó ezeket a bizonyos szabályokat betartani. Ők háromszázan élnek az utcán. Őket látjuk nap, mint nap, ahogy a tereinkre, az utcáinkra és megállóinkba piszkolnak. Ők vizelik le az Operaházat és az Erkel Színházat. Őket kerülgetjük, őket lépjük át, ők koldulnak tőlünk, ahelyett, hogy munkával keresnék meg a napi betevőt, sokszor rendkívül agresszívan és teljesen részegen.”
A két lap ellen Kemény Gergely, az Utcajogász Egyesület egyik önkéntes ügyvédjének bejelentése nyomán indult vizsgálat. A két cikk az Smtv. 14. § (2) bekezdésében és a 17. § (1) és (2) bekezdésben foglaltakat sérthetik – vagyis, hogy:
- A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása.
- A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére.
- A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség kirekesztésére.
A Médiatanács egyébként első körben még úgy ítélte meg a Ripost cikkét, hogy a jogszabályt megsértve kirekesztő, gyűlöletkeltő, öncélú, sértő és az emberi méltóságot tiszteletben nem tartó volt, ezért a testület felszólította a Ripostot, hogy indokolja meg, szerinte miért volt mégis rendben a cikk.
Úgy tűnik, ez sikerült is, a legfrissebb döntés szerint ugyanis a fent idézett cikkek nem alkalmasak kirekesztésre.
A Ripost cikkével kapcsolatban azt írják,
„a közterületen élőket érintő jogszabály-módosítás hatásaival foglalkozott, de a hajléktalanok összességét nem ábrázolta sematikusan és egyoldalúan, hanem azokat az embereket emelte ki, akik nem rendeltetésszerűen használják a közterületeket, „és éppen a kirekesztésükkel ellentétes üzenetet fogalmazott meg.”
A Magyar Idők publicisztikája pedig – a Médiatanács szerint – a szabálysértési törvény módosításáról kialakult társadalmi vitában foglalt állást, és a szerző nem lépte túl az elfogadható kritika határait.
A Február Harmadika Munkacsoport tavaly 20. alaklommal végezte el országos felmérését, ami a hajléktalanok helyzetét, problémáit igyekszik láthatóvá tenni. A felmérésből kiderült, egy átlagos téli napon körülbelül 14 ezer ember él hajléktalanul, közülük 10 ezren valamilyen hajléktalanszálláson, 4 ezren pedig az utcán alszanak. Ebből a 14 ezerből 4 ezer hajléktalan lenne képes az önálló lakhatásra lakhatási támogatással, 7 ezer pedig lakhatási és szociális támogatás kombinációjával. A szociális szállásnyújtás egy évvel ezelőtti állapota szerint 4 hajléktalanból 3 lakásban is élhetne.
