Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Felmentettek egy hajléktalanság miatt előállított nőt

Az Utcajogász számolt be róla, hogy miután ügyfelüket (az első Budapesten őrizetbe vett hajléktalan embert) első fokon a bíróság figyelmeztetésben részesítette (ami a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy a bíróság szerint szabálysértést követett el), az Utcajogász munkatársai fellebbeztek a döntés ellen, mivel álláspontjuk szerint az eljárás alá vont hajléktalan nő nem követett el szabálysértést.

A fellebbezésben kifejtették, hogy miért alaptörvény-ellenes az október 15-étől hatályba lépett új szabályozás, illetve kérték a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy függessze fel az eljárást, és forduljon az Alkotmánybírósághoz (ahogy azt egyébként több város bírósága is megtette).

Az Utcajogász indítványának végül nem adott helyt a Fővárosi Törvényszék, viszont megállapította, hogy mégsem történt szabálysértés.

A másodfokú bíróság szerint ugyanis az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően azt, hogy a hajléktalan nő saját bevallása szerint nem akar az utcán élni, és tervezi, hogy albérletbe vagy egy ismerőséhez költözik.

A másodfokú bíróság ezt úgy ítélte meg, hogy a hajléktalan nőnek „szándékában áll valamilyen lakó- vagy tartózkodási helyre visszatérni, ilyen szándék mellett pedig nem lehet megvalósítani az életvitelszerű közterületi tartózkodást”, mivel annak feltétele, hogy az illető nem szándékozik lakó- vagy tartózkodási helyre, szállásra visszatérni.

A másodfokú bíróság hivatkozik a korábbi hasonló szabálysértési tényállást megsemmisítő 2012-es alkotmánybírósági határozatra (amely egyébként a többek közt Kocsis Máté által indított hajléktalanellenes háború egyik fontos eleme, amit annak ellenére foglaltak Alaptörvénybe, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes), és kimondja, hogy objektív tényként az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet.

Ennek fényében az életvitelszerű közterületi tartózkodás önmagában nem tevékenység és nem is mulasztás, hanem állapot,

így a felelősség alanyi oldalát is meg kell állapítani – ebben segít például az eljárás alá vont nyilatkozata arról, hogy akar-e közterületen élni.

A Szabálysértési Munkacsoport szerint a hajláktalanság büntetése és az eljárási szabályok (pl. telekommunikációs eszköz indoklás nélküli használata, automatikus őrizetbe vétel, kényszermosdatás) alaptörvény-ellenesek és nemzetközi-jogi szabályokat sértenek, ezért további jogi lépéseket keresnek az ügyben.

Ha látod, hogy valakit hajléktalansága miatt előállítanak a rendőrök, hívjd az Utajogászt a 06 70 227 4147-es ügyvédi ügyeleti számon!

Címlapkép: A Város Mindenkié
Olvass tovább!