Az értelmiség és a hatalom viszonya
A rendszer elleni fellépés hiánya nem a „bátorság” meg nem létéből fakad, hanem a viszonylagos rendszerkonformitásból.
A rendszer elleni fellépés hiánya nem a „bátorság” meg nem létéből fakad, hanem a viszonylagos rendszerkonformitásból.
Iszonyúan nehéz egyszerre erős politikai üzenetet megfogalmazni és győzelemre esélyes ellenzéket szervezni a gyakorlatban.
Mi marad az értelmiségnek, ha a „kire kell szavazni a következő választáson?” kérdésére többé senki sem tőle várja a választ?
A Fidesz korábbi csúcsértelmiségijének nem tetszik a populista fordulat.
Miközben a késő-kádári technokrácia a teljes piaci nyitáson, a kapitalizmus alapjainak lerakásán dolgozott, addig a demokratikus ellenzék és az új reformer értelmiség valójában a létező sajátos magyar harmadik út kiteljesítésén munkálkodott.
Nyers Rezső és az általa megszervezett „reformközgazdász” világ a magyarországi balliberális gondolkodásmód egyik legfontosabb előzménye volt.
V18 (Válasszunk! 2018) néven 11 többé-kevésbé csúcsértelmiségi állt elő, hogy megoldanák az ellenzék baját. Nem a jóindulatát szeretném megkérdőjelezni ezeknek az embereknek, de egy számot szeretnék a figyelmükbe ajánlani: 96 nap.
Sokszor vagy úgy, hogy a körülötted lévők nem értik meg honnan jöttél, min mentél keresztül, hogy a végén bekerülj egyetemre? Sokszor érezted, hogy az egyetemen kívülálló vagy? Akkor kérlek olvasd el ezt a cikket.