Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A toryk terve a brexitre vonatkozóan igen egyszerű: ha többséget kapnak, karácsonyig megszavazza a Parlament Boris Johnson ősszel újratárgyalt megállapodását, és januárra kint is lesznek az EU-ból.
Az idők során a NATO az USA globális primátusát építő, és egyben szép ideológiai köntösbe öltöztető intézmény volt.
Az olyan politikus, aki nem akarja meghallani gyermekek segélykiáltását, nem méltó arra, hogy bárkit is képviseljen.
Esély nyílt arra, hogy a világrend megváltozzon.
A brit parlamenti választási kampányban a média kőkemény méltányossági szabályok közé van szorítva – vagy legalábbis volt, eddig. Azután jött Boris Johnson, és ez is megváltozott.
A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, vagy legutóbb négy Apatinnál a Duna mélyén, vállrándításra sem érdemes.
A Mérce nagy kihívás előtt áll, hiszen elengedtünk egy főszerkesztőt, aki pótolhatatlan számunkra. De folytatjuk a munkát, és új lendülettel vetjük bele magunkat az előttünk álló időszakba.
A nyugati országok kormányai hiába próbálnak erélyesebben fellépni Kínával szemben, ha saját vállalataik a kínai profit érdekében hajlandóak megfelelni a Peking által támasztott elvárásoknak, akár politikai téren is.
Bő egy hete jelentettük be, hogy a Mérce vezetését decembertől új főszerkesztő és főszerkesztő-helyettes veszik át, én pedig távozom a laptól. Ez egy búcsúcikk.
A rezsim közveszélyes ideológiai zagyvalékának már ma is van alternatívája a politikában, mégpedig nem is egy és ezt rettentően fontos lenne világossá tenni és beszélni róla.
