Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Mivel a közéleti nyilvánosság buborékokká alakult át, az eltemetett rétegeket vizuálisan felszínre hozó helyek hatékonyabban vezethetnek ki az erőszaktól való félelemből, akárcsak a részvételből adódó szorongásból, mint a nyilvános beszéd.
Az egyéves türelmi idő lejártával újból nekilendül a kormány az MTA-ról tavaly leválasztott kutatóhálózat átalakításának. Bár a kutatók ellenállása megbukott, fontos, hogy ne vesszenek el teljesen az MTA-átalakítás történetének tanulságai.
A Terror Háza megnyitása és Kertész Imre Nobel-díja sok tanteremben vert visszhangot, azonban utólag látszik csak igazán, mennyire ez a két esemény alakította a történelmi emlékezetről szóló közbeszédet és azon vitákat, amelyekkel felnőttünk.
A holokauszt az európai birodalmi és gyarmatosító eszmék következménye, a náci rezsim pedig nem az európai civilizáció bukása, hanem szégyenteljes terméke.
Az új finanszírozási megoldással a 27 tagország igen szorosra fűzte nemcsak a közeli, hanem a távoli jövőjét is. Hozzátehetjük: Nagy-Britanniával a klubban ez aligha lett volna lehetséges.
Az indexesek, túl azon, hogy emberileg tisztességesen jártak el, s részben függetlenül attól, hogy mindez hová vezet majd, igenis racionálisan viselkedtek.
Ahhoz, hogy a szociáldemokrácia fel tudja venni a neoliberalizmussal a harcot, kitartó kampányt kell folytatni egy gyökeresen eltérő technológiai infrastruktúráért, elhagyva a szabályozás melletti felszólalások jelentette kényelmi zónát.
Hosszú agonizálás után egy rendkívül látványos és brutális végjátékban lefejezték az Indexet, hogy aztán a szerkesztőség emberi tartásból példát mutatva egyként felálljon. A tegnapi nap erről, róluk, egy több mint két évtizedes lapról kellett volna, hogy szóljon.
Ezek a fiatalemberek – az Index szerkesztői, munkatársai – bebizonyították, hogy különösebb hangoskodás és hencegés és színfalhasogatás nélkül lehet gyakorolni a szabadságpárti ellenállás egyszerű, elemi gesztusait.
A tudós legfontosabb feladata, hogy az embereket felvilágosítsa az általa a homályból feltárt társadalmi viszonyok természetéről, főként azok a cselekedeteiket gúzsba kötő sajátosságairól.
