Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A leg­kiszolgáltatottabbak a rendkívüli ítélkezési szünet alatt is a rövidebbet húzzák

2020. március 14-én „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet” 1. §-ában

rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el a kormány a „Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára”.

Az iskolabezáráshoz hasonlóan szintén elkésett intézkedés a kapkodás, a fejetlenség jegyeit mutatja, a szabályozás felületessége és – remélhetőleg csak pár napig a végrehajtások meg nem állítása miatt – az embertelensége is kirívó, pedig a 2018. január 1-je óta drákói kötelező megjelenési szabályok miatt a jogi és társadalmi jelentősége és vírusfertőzési vonatkozásai egyáltalán nem elhanyagolhatóak.

Az ítélkezési szünetben a peres határidők megszakadnak, a tárgyalások elmaradnak –

jelenleg azonban nem lehet tudni, hogy a 2018. január 1-je előtt indult ügyekben meg kell-e jelenniük a feleknek és ügyvédeiknek a tárgyalásokon, kötik-e őket hétfőtől a határidők, mert ezen ügyekben törvénykezési és nem ítélkezési szünetnek hívják a korábbi, de az ilyen perekben hatályos megszakadást, erről azonban nem szól a kormányrendelet idézett 1. §-a. Bizonyára ez dekázás közben nem jutott eszébe a miniszterasszonynak. Így szó szerinti értelmezésben a régi ügyekben bátran fertőzhet a tárgyalótermekben a koronavírus, az újakban már vigyázni kell a felekre, a bíróra és a jogi képviselőre, elmarad a tárgyalás.

De arról is elfeledkezett a kormány és az operatív törzs, de még Gulyás Gergely akciócsoportja is, hogy a 2018-tól kezdeményezett perekben az ítélkezési szünet alól kivételt jelentő részeljárásoknál és pertípusokban (ezek a nyári melegben is folynak vírusmentes időszakokban) sem biztos, hogy jó dolog a bíróság épületébe kényszeríteni a felperest és az alperest, a bírósági dolgozót és a bírót, valamint az ügyvédet. Nagyon nehéz megindokolni, hogy pl. egy sajtóhelyreigazítási perben erre mi szükség van, talán túl sok az ellenzéki politikus felperes a propagandasajtó ismert lejáratási akciói miatt az ilyen ügyeknél.

S talán az is igényel némi magyarázatot, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által kötött 2015. évi, a bankok és az ingatlancápa követeléskezelők érdekében a végrehajtások további megnehezítését akadályozó EBRD-paktumot miért kell koronavírus idején is annyira komolyan venni,

hogy a végrehajtási eljárásoknak és pereknek a rendkívüli ítélkezési szünet idején is folytatódniuk kell.

Bár pártunk és kormányunk szociális szadizmusa fényében ez azért nem meglepő és cseppet sem mulatságos.

A kilakoltatásoknál a végrehajtót elkísérő rendőrök is imádni fogják a testi kontaktust az ellenálló adóssal, hát még a COVID-19. S persze a koronavírussal a kilakoltatás előtt, illetve után megfertőződő és másokat is veszélyeztető devizahitelkárosult és családja, gyermekei további sorsa is érdekel néhányunkat, de a Csalá(r)dok Kormánya nem tartozik ezek közé. Olaszországban felfüggesztették a jelzáloghitel-törlesztési kötelezettséget, nálunk a moratórium április végi lejárta után még a kilakoltatás sem várhat…

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán