Miért emlékezzünk és miért felejtsünk?
Az emlékezet a múlt újra- és újra elmesélésének folyamatában születik meg és él, és hatalmi kérdés, hogy a közvetlenül érintetteken kívül más is meghall-e bizonyos elbeszéléseket.
Az emlékezet a múlt újra- és újra elmesélésének folyamatában születik meg és él, és hatalmi kérdés, hogy a közvetlenül érintetteken kívül más is meghall-e bizonyos elbeszéléseket.
A múlt körüli társadalmi viták jellemző dinamikája az áldozati versengés, amely során az áldozatok nevében fellépő társadalmi szereplők két táborra oszlanak, és saját szenvedésük elismertetését követelik a másiktól, és ezen elismerés hiányát az elnyomás egy formájának (az elismerés megtagadásának) tekintik.
Egy hős volt, egy igazi humanista, aki hatalmas elköteleződéssel küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen, másokért; és ugyanazzal az elszántsággal tanult, olvasott és művelte magát.
A budai vár és a Városliget után újabb területet talált magának a kormány, hogy kiélje várostervezési vágyait.
Eljött az igazság pillanata, na jó, majdnem eljött az igazság pillanata.
A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti intézmény, nem lehet ellenzékben, ahogy ezt a frissen megválasztott elnök igen helyesen megjegyezte.
A Paks II. projekt több év csúszás után ismét egyenesbe került, de a hír nem szólt nagyot, nem indult be vita róla, a Facebook nem tőle hangos. Ha nem beszélünk róla, akkor nem is történt meg, akkor nincs is?
A kormány tízéves stratégia keretében fejleszti a magyarországi öntözéses mezőgazdaságot, csak sajnos nem a társadalmi érdek az elsődleges.
Az elmúlt háromnegyed év két szempontból is különleges helyzetet teremtett a magyar belpolitikában.
Kis elit, túlnyomó többségű középosztály és csekély legalsó réteg – ezt jelentené, ha a magyar társadalom babapiskóta formában létezne. A jelenlegi Magyarország azonban határozottan nem ilyen – és ennek az Orbán-rendszer fennmaradásához köthetően is fontos implikációi vannak.