Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába az összefogás és erőt adás, ha a cégek és a hatalmasok érdekét szolgálja

Ez a cikk több mint 3 éves.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, a puhára esett volt főpolgármester-helyettes kedden állt ki a nyilvánosság elé, hogy az augusztus huszadikai állami ünnepség elő-sajtótájékoztatóján többek között különböző pék- és édesipari termékeket bemutatóját vezesse fel az Országházban – írja a Pesti Srácok.

A nemzeti termékbemutató és az államalapítás évfordulójával marketingelt péktermékek mellett némi nemzeti marketingnek is jutott hely, a járványhelyzetre és a válságra utalva a kormányszóvivő elmondta azt is,

„a koronavírus-járvány során mi magyarok bebizonyítottuk, hogy bármikor képesek vagyunk összefogni, erőt meríteni mások kitartásából, és erőt adni azoknak, akik a leginkább rászorulnak.”

Itt most egy kis kitérőt tennék, mert ezt a mi magyarok kitételt kissé problematikusnak érzem abból a szempontból, hogy én is magyar vagyok, Szentkirályi is magyar, magyarok a kollégáim a szerkesztőségben és magyar Orbán Viktor is, azonban nekem mégis úgy tűnik, hogy – legyünk bármennyire is mindahányan magyarok – ezeknek a bizonyos „leginkább rászorulóknak” a körét radikálisan másképp látjuk.

Mert az biztos, hogy Magyarországon sokan kerültek szorult helyzetbe a járvány miatt, és sokan voltak szorult helyzetben korábban is, azonban a kormány intézkedései viszont jobbára a szegényektől elvesznek, és a gazdagoknak adnak.

A kormány se a mostani válság alatt, se korábban, az elmúlt tíz évben nem törődött egy percig sem azzal, hogy a rászorulók bármiféle segítséget kapjanak, sőt, folyamatosan építi le az intézményeket és programokat, melyek lehetővé tennék a segítségnyújtást.

Sőt, azért sem kell messzire mennünk, hogy a legelesettebbek és leginkább rászorulók ellen hergelő propagandára leljünk a kormány kommunikációjában, legyen szó a hajléktalan emberekről, a szegényekről, a romákról, a menekültekről vagy tulajdonképpen gyakorlatilag bárkiről, aki van olyan rossz helyzetben, hogy ne tudjon visszaütni, és a társadalom többsége nem veszi magára. Sőt, legjobb, ha szegényeket lehet a szegényebbek felé fordítani, inkább arra fújjon az aki még a felszínen van, aki uborkát lop a kertjéből, mint arra aki miatt csak a kiskertje van, hogy gazdálkodjon.

Na, de nézzük csak meg, a teljesség igénye nélkül ez alatt a válság alatt kiket is tartott a kormány a legrászorulóbbnak?

  • A multinacionális cégek eléggé rászorultak a támogatásra úgy tűnik, hisz nem keveset kaptak a kormánytól.
  • De a NER tőkésosztálya is kapott a nagy osztogatásban, hisz kiemelt ágazatok lettek a turizmus, egészségipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, film- és kreatív ipar, az építőipar és a logisztika – mind mind kedvelt befektetési területei a nemzeti tőkésosztálynak.
  • A tehetős középosztály sem maradt ki. A mezőgazdaságban a közepes gazdák kezét sem engedték el, de a kisebb szállások üzemeltetői (például Simicska Lajos egykori csúcsoligarcha) is kaptak mentőövet, reméljük hálásak lesznek a kormánynak.

És hogy kik maradtak ki?

  • Rengetegen veszítették el a munkájukat, és hiába a kormány ígéretei, nem fognak egyhamar annyi munkahelyet teremteni, amennyi elveszett, mégsem vezet be hosszabb álláskeresési járadék folyósítási időszakot. Az meg, hogy majd a hadsereg meg a közmunkaprogram fogja felszívni a munka nélkül maradtakat – közepes viccnek is rossz.
  • Voltak, akik még a lakhatásukat is elveszítették, miután munkásszállón éltek, ahonnan menniük kellett. Nem attól volt hangos a média, mennyi segítséget kaptak lakhatás terén.
  • Voltaképpen a magyar lakosság szegénységben élő harmadának a kezét is elengedte a kormány, jó hárommillió embert fenyeget a létbizonytalanság, mégsem döntött úgy a kormány, hogy ideje emberszámba venni Magyarország érintett polgárait.
  • És hogy is feledkezhetnénk el a nyugdíjasok egy jelentős hányadáról, akik oly keveset kapnak kézhez havonta, hogy a járvány miatt megnövekedett kiadásaikat képtelenek fedezni.

Persze, mindkét kategóriában lehetne még felsorolni különböző csoportokat, például ott vannak a rettenetesen rászoruló látványsportok, melyekkel szemben a kormány úgy gondolta, hogy a szociális dolgozók és a tanárok például nem szorulnak rá arra, hogy erőt adjanak nekik.

Sőt, inkább úgy látszik, hogy az állami szféra dolgozóira gondolhatott Szentkirályi, mikor azokról beszélt, akiknek kitartásából erőt meríthettek (gondolom a kormány), hisz ki ne emlékezne az orvosoknak, tanároknak, társaiknak mondott ezernyi köszönő szóra, és arra, hogy valóban milyen felemelő volt látni heroikus kitartásukat ezeknek az embereknek az embert próbáló időkben.

Ennek fényében különösen is sajnálatos, hogy közülük csak az egészségügyi dolgozóknak sikerült kialkudni egyszeri állami bérkiegészítést, és azt is úgy fizette ki a kormány, mintha a fogát húznák legalábbis Káslernek, de talán az összes miniszternek egyszerre.

Mindazonáltal kár lenne meglepődni. A kormány eddig is bizonyította az elmúlt tíz évben, hogy a lehető legkevésbé sem érdekli, hogy a társadalom mely csoportjai szorulnak rá az állami szolgáltatásokra, segítségnyújtásra. Meglátszik ez a magasabb jövedelműeknek kedvező adópolitikákban, legyen szó az egykulcsos jövedelemadóról, az adókedvezményekről, vagy a rekordmagas ÁFA-ról, melyet viszont a szegényebbek szenvednek meg.

De erről szól az is, hogy egy évtizednyi regnálás alatt sem sikerült emelni a családi pótlékot vagy az öregségi nyugdíjat: aki szegény, az ne kapjon sokat, a gazdag családoknak meg ott van a fent említett adókedvezmény, és az egyik legrégebbi slágerről, a rezsicsökkentésről még nem is beszéltünk – hisz valóban fontos lehet az a néhány száz forint, amit egy kisebb fogyasztású család megspórol. De igazán nagyot mégiscsak azon lehet spórolni, ha az ember a kacsalábon forgó palotája kültéri kocsibeállóját fűti. Ha meg nincs rá kocsi, akkor azt is segít venni annak, akinek van eleve egy pár milliója, a vidéki szegények meg járjanak a napi egy pár vonattal vagy a pótlóbusszal.

Felsorolni is hosszú lenne, mi más módokon bizonyította Orbán rendszere az elmúlt tíz évben a szélsőséges szociális vakságát, szegényellenességét.

Abban pedig végtére is igaza volt a kormányszóvivőnek, hogy Magyarország népe összefogott, és együtt segítette meg azokat, akik a kormány szerint a leginkább rászorulnak – csak épp nem feltétlenül saját jó szándékunkból tettünk így.

Ahogy az Országházban azt is bemutatták ma, milyen péktermékeket fognak enni azok, akiket a kormány támogat, mert valami különös oknál fogva úgy látja, „rászorulnak”, vagy akár csak emberszámba vesz.

Azt meg, hogy a milliónyi többiek mit fognak enni, nem kell bemutatni. A vizes zsemlén nincs mit nézni.

A nemzeti termékbemutatón kiemelt termékek a PS szerint a következők:

„Az idei Szent István-napi kenyér a Balmaz Sütöde Kft. által készített – Fülep Zsolt és Fülep Ádám által bemutatott – Hajdúsági házi kenyér lett. 2020 leginnovatívabb kenyerének pedig a Hel Pékség Kft. – Szász Krisztián és Horváth Zoltán által bemutatott – Rozmaringos burgonyás cipót választották.

Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének társelnöke az eseményen bejelentette: a tizennegyedik alkalommal meghirdetett Magyarország tortája versenyt idén a tápiószecsői Hisztéria Cukrászda Curiositas – magyarul kíváncsiság, különleges – tortája nyerte, amelyet Füredi Krisztián készített. A torta fő összetevője a mogyoró, a mandula és a csokoládé, valamint a birsalma. Nándori László, a Magyarország cukormentes tortája verseny zsűrijének elnöke elmondta: az Egy Csepp Figyelem Alapítvány közreműködésével meghirdetett versenyen a Szentivánéji Álom nyerte el a Magyarország cukormentes tortája címet. A pilisszentiváni JÓkenyér Cukrászat csapata által, Dienes Andrea cukrászmester vezetésével elkészített alkotás nem tartalmaz hozzáadott cukrot, ízvilágát a kellemesen savanykás, fahéjas meggylekvár és a könnyű meggyes habkrém adja, amelyet a tejszínes-zabpelyhes angolkrém tesz teljessé. A tortát cukormentes fehércsokoládé fedi. A Szentivánéji Álom – a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége számításai szerint – szeletenként 13,3 gramm szénhidrátot és 252,5 kalóriát tartalmaz. A két győztes tortát augusztus 19-étől az ország számos cukrászdájában árusítják. Nándori László azt is elmondta, hogy az Egy Csepp Figyelem Alapítvány idén két különdíjat is kiosztott a legjobb gyógyhatású alapanyagú tortáért és a leginnovatívabb cukormentes tortáért. A legjobb gyógyhatású alapanyaggal készült torta a szegedi Virág Cukrászda berkenyét tartalmazó Mogyorócskája lett. A leginnovatívabb cukormentes torta különdíját pedig a monori Ami Süti Ami Pisztácia elnevezésű alkotása kapta.”

 

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd