Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A túlterhelt hajléktalanellátásba kényszerülnek a munkásszállókról kirúgottak tömegei

Ahogy a koronavírus-járvány jelentette veszélyhelyzet miatt egymás után állnak le a különböző gazdasági tevékenységek, iparágak az országban úgy válik egyre bizonytalanabbá emberek tíz- és százezreinek a helyzete, ezt pedig már a budapesti hajléktalanellátás területén is érezni – írja a 24.hu.

A lap szerint ezres nagyságrendben jelentkeznek a hajléktalanellátó intézményeknél olyan emberek, akiknek korábban a munkájukból fakadóan volt lakhatásuk, de a leállások miatt egyik napról a másikra elvesztették.

Sokan dolgoznak – vagy jelen helyzetben dolgoztak – Magyarországon olyan munkahelyen, ahol a juttatások közé tartozik a munkásszálló, és ezen emberek között tömegével akadnak olyanok, akiknek nincs is máshova menniük, így munkájuk megszűnésével a szó szoros értelmében kerültek az utcára.

De vannak olyanok is, többek között a vendéglátás területén, akik eddig munkahelyükön tudtak aludni, azonban a járványhelyzet miatt súlyosan érintett ágazatban immár nem tartanak igényt munkájukra, így mégoly alacsony színvonalú lakhatásuk is megszűnt, vagyis nincs számukra más irány, mint az utca.

Egyaránt jönnek emberek Budapestről és vidékről, egy részük pedig Magyarországon dolgozó, külföldi vendégmunkás, elsősorban román és ukrán állampolgárok, akiknek a száma már most meghaladhatja az ezret. Mindazonáltal az egész jelenség tekintetében egyelőre nehéz pontosabb becsléseket adni, tekintve hogy a folyamat nagyon friss, jelenleg is zajlik, és nem lehet egyelőre tudni, hogy hányan kerülhetnek munkájuk elvesztése miatt rövid vagy hosszabb távon az utcákra, illetve milyen szociális segítségre számíthatnak a későbbiekben ezek az emberek.

A 24-nek nyilatkozó egyik forrás szerint

„ha további tömegek kerülnek az utcára, az tragédia lesz.”

Jellemzően a legkiszolgáltatottabb helyzetű munkások kerülnek az utcára elsőként, akik a kölcsönzött munkaerőhöz tartoznak. Olyan munkásokról van szó, akik nem közvetlenül állnak egy-egy üzem alkalmazásában, hanem munkaerő-közvetítő cégeken keresztül, vagyis egy olyan céggel állnak munkaviszonyban, ami más cégekhez közvetít ki kölcsönzött munkaerőt.

Mikor ugyanis prosperál a gazdaság, az egyes üzemek saját munkásai nem elegendőek a piac által diktált igények kielégítéséhez, így a cégek több munkást kell hogy alkalmazzanak, hogy a lehető legmagasabb profitot tudják kisajtolni a rendszerből. Azonban tudják, hogy a sok megrendeléssel járó állapot nem fog örökké fennállni, ezért csupán egy bizonyos időszakra kölcsönöznek plusz munkaerőt, akik jellemzően az alacsonyabb képzettséget igénylő munkafolyamatokban dolgoznak, amíg szükség van rájuk.

Sokszor ezen embereket olyan területekről verbuválják a cégek, ahol nagyon korlátozottak a munkalehetőségek, és lakhelyüktől messze dolgoznak, amennyiben egyáltalán van bárhol fix lakhatásuk, így számukra létfontosságú a munkáltató által biztosított szállás.

Azonban jóval kevésbé védik őket a szabályozások, mint a közvetlenül a cégeknek dolgozó munkásokat. Múlthéten az esztergomi Suzuki háza tájáról röppentek fel a kölcsönzött munkaerő elbocsátásáról szóló hírek, László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, mikor az ilyen formában foglalkoztatott munkásokat kirúgják, egy hónap végkielégítést kapnak, ami nem sokra elég. Ezen túl a munkáltatónak semmilyen más kötelezettsége nincs, törvényesen szélnek ereszthetik őket.

Ahogy egyre bizonyosabb, hogy a koronavírus-járvány miatti üzemleállások hosszabb ideig fognak tartani, sőt, akár nagyobb ívű gazdasági átrendeződés is következhet a válságból, egyre több hasonló helyzetben lévő ember fog az utcára kerülni.

Ezeknek az embereknek szükségük lesz valamilyen segítségre, különben nem tudni, hogyan fogják átvészelni a koronavírus miatti válságot, mely gazdasági szempontból vélhetően jóval tovább fog húzódni, mint maga a járvány. Ahogy László mondta, mivel a cégekre nem lehet számítani és jogi lehetőségek nem állnak rendelkezésre,

„itt vagy a kormány segít, vagy a szolidaritás, a társadalom segít, vagy senki.”

A fővárosi hajléktalanellátásban eközben szintén a járvány miatt, a korábbiaktól eltérő szabályokat vezettek be, hogy csökkentsék a zsúfoltságból fakadó fertőzésveszélyt. Emiatt ugyanazon szállókon jelenleg kevesebb ember fér el, mint korábban, azonban Budapest jelenleg is dolgozik a probléma megoldásán, a 24 szerint a városban hamarosan megnyílik egy olyan, a járvány idejére kialakított hajléktalanszálló, amelynek kezdeti kapacitása később bővíthető lesz. Ez az intézmény próbálja meg egyrészt kezelni a növekvő igényeket, amelyek a leépítésekből fakadnak, valamint abból, hogy az eddig szállók nem tudnak az eredeti kapacitásukkal működni, miután szellősebben kell elhelyezniük az ágyakat.

Mindazonáltal Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány vezetője elmondta a lapnak, igyekeznek a munkásszállók tulajdonosaira és a munkáltatókra is hatással lenni,

„Nagyon kérünk mindenkit, ne rakjanak utcára embereket, legyenek fenntartóként és tulajdonosként szolidárisak ebben a rendkívüli helyzetben”.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton