Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sokan felélték a nyugdíjukat a koronavírus miatt, segítséget kérnek a kormánytól a nyugdíjas szervezetek

Nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET), ugyanis a koronavírus okozta veszélyhelyzetben a nyugdíjasok nagy része nemcsak egészségügyi, hanem anyagi szempontból is kiszolgáltatott helyzetbe került.

A járvány kezdete óta a nyugdíjasok havi nyugdíjukat felélték, illetve – részben kényszerből – elköltötték élelmiszerre, tartós cikkekre, amelyek ára megemelkedett.

Juhász László, a NYUSZET elnöke a Népszavának adott nyilatkozatában elmondta, a legidősebb korosztályban vagy személyes élményként, vagy a szülők elmondása alapján élénken él a világháború, vagy az 56-os forradalom környékén jellemző élelmiszerhiány, többségük ezért eleve megpróbál lisztből, cukorból, olajból tartalékolni.

A nyugdíjas szervezetek kiemelik: különösen nehéz helyzetben vannak az átlag nyugdíjösszeg alatti nyugdíjban részesülők.

Elsősorban az ő érdekükben kérik azt a miniszterelnöktől, hogy azokat, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a havi 150 ezer forintot, részesítse a kormány egyszeri, 50 ezer forint összegű rendkívüli juttatásban, azok pedig, akiknek a 100 ezer forintot sem haladja meg a nyugdíja, kiemelt összeget kapjanak.

Mint az a szervezet mai közleményében olvasható, „ezzel az érintett nyugdíjasok lényegesen nyugodtabban várják a januári nyugdíjemelés mértékének nyugdíjtörvény szerinti őszi korrekcióját.”

Juhász László leszögezi: ez egy rendkívüli kérelem, amivel nem a helyzet miatt egyelőre „jegelt” rendszerszintű – a nyugdíjreformról szóló – követelésüket akarják kiváltani.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára januárban közölte: a 2020-as költségvetésben 2,8 százalékos inflációval számoltak, ezért januártól ennyivel magasabb ellátást kapnak az idősek, ami havonta átlagosan csaknem 4500 forintot jelent.

A NYUSZET szerint azonban jóval az infláció feletti, 3,5 százalékos nyugdíjemelésre, illetve annak igazságosabb számítására lenne szükség. A nyugdíjakat az eddigi évekhez hasonlóan idén is novemberben igazítják majd utólag az inflációhoz, ezzel viszont az a probléma, hogy legalább tíz hónapig éppen a legszegényebbek, a létminimumon vagy az alig felette élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.

Ugyanis ha beigazolódik a Magyar Nemzeti Bank becslése, és valóban több mint 3,4 százalékos pénzromlással kell számolni, az azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak novemberig hitelezni kell az államnak, mert csak akkor kapják meg a január-augusztusi inflációs jelentés alapján az elmaradt emelést, egyben, egész évre.

Juhász László szerint a nyugdíjemelés novemberi kiegészítése és a nyugdíjprémium pillanatnyi megkönnyebbülést jelent csaknem másfél millió idős embernek, tévedés azt gondolni, hogy ez a módszer lehet a végleges megoldás az idősek súlyos megélhetési problémáira.

Bár Rétvári Bence 4500 forintos átlagos emelkedésről beszélt, érdemes megjegyezni, hogy az idei 2,8 százalékos nyugdíjemelés a 28 500 forintos minimálnyugdíjnál alig több mint havi 800 forint pluszt jelent, egy átlagnyugdíjasnak pedig kicsivel több mint havi 3800 forint lesz az emelés.

A nyugdíjas érdekvédelem korábbi követelései közt szerepel még a vegyes indexálás, vagyis a béremelkedést figyelembe vevő nyugdíjemelés is, ugyanis a  jelenlegi nyugdíjemelési rendszer rendkívül igazságtalan, hiszen a béremelés általában 10 százalék, míg a nyugdíjemelés csak 3 százalék körül van.

A fizetésemelések és a nyugdíjemelések közötti szakadék miatt az idősek relatív elszegényedése tapasztalható, és mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez alkalmazkodnak, a nyugdíjasok abszolút elszegényedése sem kizárható.

Ahogy arról tavaly év végén beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tovább növekedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya, ami azt jelenti, hogy

közel negyedmillió nyugdíjas él 93 ezer forintnál kevesebből. 2010 óta így gyakorlatilag duplájára emelkedett a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma.

És a koronavírus-járványt követő válsággal még nem számoltunk.

Címlapkép: MTI / Kovács Attila