Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének egyezményes évfordulóját ünnepeljük ma, amikor a párt- és civil politikusok hagyományosan megemlékezésekbe csomagolva fejtik ki nézeteiket az aktuális politikai helyzetről.
175 éve március 15-én a pesti fiatalok és a polgárság felkelésével kezdődtek el a forradalmi események – melyekről Tóth Csaba Tibor kollégánk reggeli, évfordulós történelmi cikkéből lehet többet megtudni.
Ebben a percről percre közvetítésben viszont elsősorban a 2023-as eseményekre fogunk koncentrálni.
Elsősorban az Andrássy úton tartott pedagógus-tiltakozásra fókuszáló, ámde számos civilt és Karácsony Gergely főpolgármestert is felvonultató tüntetésre koncentrálva. De beszámolunk az ellenzéki pártok ezúttal külön szervezett rendezvényeiről valamint Orbán Viktor miniszterelnök beszédéről, melyet Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházánál celebrál kormánytagok és egy narancsos pizza társaságában.
A civil tüntetésről élő videós formában is beszámolunk, amit az alább lehet követni. Lejjebb görgetve pedig szöveges beszámolónk olvasható az eseményekről.
Itt a vége, Horgas hazaküldte az embereket – azzal, hogy legyen harag a szívükben, mikor szükséges, legyen akár újabb sztrájk, akár újabb tüntetés. Egyszersmind emlékeztetett, hogy egy év múlva önkormányzati és EP választások lesznek.
Mi is köszönjük mára a figyelmet mindazoknak, akik követték akár videós, akár szöveges beszámolónkat.
Úgyhogy nincs más hátra, mint…
A beszédek véget értek, legjobb fotóinkkal búcsúzunk.
Budapest • Horgas Péter szervező, konferanszié magát citálta a színpadra, majd felolvasta a civilek 12 pontját, ami a szervezők szándéka szerint a jelenlegi magyarországi állapotokra reflektál. Ezután felkonferálta a Kossuth Lajos Reggae Bandje formációt, amiről részletesebben nem fogunk beszámolni.
Pirint Gergő és Strbka Anna, az Egyesült Diákfront tagjai elmondták, az ősszel sok tízezer embert sikerült megmozgatniuk: „voltunk hangosak, csendesek, mérgesek, komolyak, szolidarítottunk, ülősztrájkoltunk […] ellenálltunk”.
„Ebben az évben egy új generáció ébredt politikai öntudatra” – hangsúlyozták.
Strbka Anna szerint hatalmas energia, tenniakarás és remény van bennük, amit a kormányzat megpróbál letörni, de mint fogalmazott, „mi ebben nőttünk fel, megszoktuk, nem lehet minket elijeszteni”.
Pirint Gergő szerint az elnyomás arca ugyan változott az elmúlt 175 évben, de ma is létezik, csupán hibrid rendszerben, különböző területeket leuralva.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy míg a Fidesz arról beszél, hogy megvédik a családokat és a nemzetet, valójában mesterséges törésvonalakat teremtenek, és egyre többeket zárnak ki a magyarság definíciójából, lezüllesztik az oktatást, és növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket.
„A rendszer nem megvédett minket, hanem védtelenül cserbenhagyott” – fogalmaztak.
Eközben viszont azt sem tudják, hogyan kell fellépni egy ilyen rendszer ellen. Szerintük akiknek ellenpólust kellene képezniük, egymást marcangolják, hiteltelenné váltak. „Nem csoda, hogy a korosztályom kiábrándult a magyar politikából. De megígérem, már csak idő kérdése, és rátalálunk erre az útra mi magunk” – mondták zárásként.
Budapest • Szilágyi Kitty óvodapedagógus és Köves Ferenc szakszervezeti vezető léptek a színpadra, miután a szervezők videón lejátszották a nemrégiben elhunyt Tamás Gáspár Miklós gondolatait a szegénységről.
Szilágyi budaörsi óvodapedagógusként kifejtette, hogy mikor a pedagógusok elkezdtek felszólalni, még diák volt, és bízott abban, hogy javulni fog a hivatás megbecsülése, és nem szerette volna elképzelni hogy lesz rosszabb is – de tévedett.
Emlékeztetett a sztrájkokra, kirúgásokra, és az érdemi párbeszédnek nem nevezhető eligazításra.
Valamint arra, hogy a státusztörvény minden eddiginél rosszabb helyzetet teremt nemcsak a pedagógusoknak, de az egész országnak – egyszersmind a szakszervezetbe való belépésre buzdította hallgatóságát.
Szilágyi felszólította a közönséget, ne hagyják, hogy megalázza őket a rendszer, valamint elmondta, hogy közösen kell egy olyan utat választanunk, amely egy élhetőbb ország felé viszi a társadalmat.
Köves emlékeztetett, hogy nemcsak az oktatásért, de a szociális szféráért is Pintér „Rendőrminiszter” Sándor felel.
Azt is közölte, hogy 1848-ban ezt a kormányt elüldözték volna.
Kifejtette, hogy csak akkor lehet változást elérni, ha mindenki szolidaritást vállal az üldözöttekkel és az elnyomottakkal. Elmondta, hogy egy társadalom minőségének fokmérője, hogy hogyan viszonyul az elesettekhez – a kormány pedig ebből a szempontból megbukott.
Fodor Tamás és Duda Éva a kulturális szektort képviselve felolvasták a Független Előadó-Művészeti Szövetség (FESZ) kiáltványát. Felhívták rá a figyelmet, hogy a kormány a független kulturális szektort sújtja a legjobban a válság alatt, miközben „a kormánynak kedves aktorok számolatlanul kapják a pénzt, és senki nem kéri számon” a minőségüket.
Hozzátették: a független szektor a „tavaly is nevetséges” 800 millió helyett idén 500 milliót kap, miközben a Nemzeti Színház költségvetése több mint 2 milliárd, a színházi olimpiáé pedig több mint 4 milliárd idén.
„Mi nem egy költségvetési sor vagyunk” – hangsúlyozták a felszólalók.
Végül elmondták, hogy a FESZ tagjai összefogásra és közös cselekvésre hívnak mindenkit: „tanárokat, óvónőket, filmeseket, újságírókat, postásokat, orvosokat, diákokat, mindenkit”.
A beszédre „általános sztrájk” skandálással válaszoltak az ott lévők.
Egyetem tér • Habár a Demokratikus Koalíció előzetesen azzal csábította az érdeklődőket a március 15-i rendezvényére a budapesti Egyetem térre, hogy hosszú idő után először fog egy színpadon beszélni Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, ebbe az ígéretbe csúszott némi retorikai túlzás. Való igaz ugyanis, hogy ugyanazon a pódiumon beszélt a párt emblematikus házaspárja, de olyan pillanat nem volt, amikor egyszerre, kettesben álltak volna az emelvényen, ehelyett egymást váltották a mikrofon mögött.
Ez ugyanakkor nem lombozta le a teret megtöltő, körülbelül négyszáz, többnyire középkorú és idős DK-szimpatizánst, akik a kellemetlenül hideg szélben is lelkesen állták végig a párt ünnepi műsorát.
A rendezvény egy időben kezdődött a civilek, tanárok és diákok szabadságmenetével, ami abból a szempontból volt talán érdekes, hogy a tavalyi október 23-ai ünnepséget megelőzően Dobrev Klára is inkább a pedagógustüntetésen való részvételre buzdított. A helyszínen erről egy DK-s aktivista lapunknak azt mondta, volt koordináció a szervezők között: aki akar, a másik rendezvény érdemi részére – a vonulást követő színpadi beszédekre – még odaérhet.
Több DK-s szimpatizáns egyébként azt mondta kérdésünkre, ők szurkolnak a civileknek és a pedagógusoknak, és örülnek, hogy nekik is van ma rendezvényük, mert a sokszínűség szerintük a legfontosabb. Azt is megkérdeztük tőlük, átvonulnak-e a sokak mellett pedagógus- és diákfelszólalókat, Karácsony Gergelyt és Iványi Gábort is felvonultató párhuzamos ünnepségre, ám erre kevés pozitív választ kaptunk. Igaz, a vidékről is szép számmal érkező résztvevők közül többen arra hivatkoztak, hogy indul a buszuk, s nem tudnak maradni. Küldtünk kérdést a párt sajtóosztályának is azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi nemzeti ünnephez képest nem lehet-e esetleg zavaró a két rendezvény közötti interferencia. Amennyiben kapunk választ, frissíteni fogjuk cikkünket.
A pedagógusok ugyanakkor nem maradtak említés nélkül a DK-s színpadon sem. Dobrev Klára, a párt árnyék-miniszterelnöke – bár ezúttal nem buzdított úgy a tanárokért is szervezett kiálláson való részvételre, mint legutóbb – több más jogfosztott csoport mellett beszélt a pedagógusokról is, mint akiknek nem volt beleszólásuk a róluk hozott döntésekbe, ezzel illusztrálva azt, hogy mennyire leépült Magyarországon a képviseleti demokrácia. Szücs Balázs, a DK-ba a Párbeszédből nemrég megérkezett erzsébetvárosi alpolgármester is beszélt a színpadon arról egy félmondatban, hogy több más szakmai képviselői mellett a pedagógusoknak is éhbérért kell dolgoznia.
A színpadon elhangzó mondatok közül kiemelést érdemel Gyurcsány Ferenc eszmefuttatása arról, hogy a „közös gazdagság tisztességes elosztását” vizionálja az ország polgárai között az Orbán-rendszer alternatívájaként. Szerinte a DK és árnyékkormánya a skandináv országok példáját követve képviseli ezt.
Dobrev Klára arról beszélt, hogy a demokratikus Magyarország két csatát már elvesztett az Orbán-rendszer ellen: alulmaradt az igazságos ország felszámolása, valamint a parlamentáris demokrácia leépítése elleni küzdelemben a regnáló hatalommal szemben. Az DK-s EP-képviselő szerint egy utolsó, harmadik csata folyik most, ez pedig az Európai Unióban és a NATO-ban maradásért folyó küzdelem Orbán kormányával szemben.
A többi ellenzéki párttal direkt módon keveset foglalkoztak a beszédek, sokkal inkább önmaga ellenzéken belüli vezető pozícióját domborította ki a párt úgy szóban, mint a párt résztvevőinek névsorával. Dobrev Klára – akit a párt elnökségi tagja, Gréczy Zsolt az ország „remélhetőleg következő” miniszterelnökeként konferált fel – azt hangsúlyozta, hogy pártjuk kormányzóképes alternatívát jelent, amelynek hírét el kell vinni minden kis faluba. Gyurcsány Ferenc – anélkül, hogy bármelyik politikai riválisukat megnevezte volna – arról beszélt, hogy akinek nincs esze és szíve, ne menjen harcba a Fidesz ellen, s az, aki kompromisszumokat köt, valamint az, aki azt mondja, hogy a DK egyenlő a Fidesszel, Orbánt tartja hatalomban. Ugyanakkor a párt elnöke az előző választáson közösen induló ellenzéki pártok demokratikus elkötelezettségét is méltatta, mondván, ők „Petőfiék hű követői”.
„A DK lesz az otthona a Fidesszel szemben állóknak”
– mondta Gyurcsány, szavait pedig nyomatékosította az is, hogy a műsor végén a DK elnökségének és frakciójának prominens tagjai között és mellett ott voltak a párt „friss igazolásai” is: például a Jobbik színeiben mandátumot kapott Varga Ferenc, de a két ex-párbeszédes, Kocsis-Cake Olivio és a már említett Szücs Balázs is.
A DK március 15-i ünnepségét itt lehet visszanézni teljes hosszában:
Törley Katalin, a Tanítanék alapítója, a Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógusa a lányával, Törley-Havas Sára dramaturggal együtt lépett a színpadra, és egy produkció keretében előadták, hogyan élték meg az elmúlt évek tüntetéseit és küzdelmeit, majd hangsúlyozták:
szolidáris, általános sztrájkra van szükség, hogy célt érjenek ezek a tiltakozások.
Budapest • Baranyi Krisztina és Pikó András polgármesterek is felszólaltak a civil tüntetésen.
Baranyi elmondta, hogy ezek a kerületek liberálisok.
Továbbá otthonosan érzi magát, de vendégségben is – hisz nem civilek. A polgármester elmondott egy történetet, miszerint Bucsából Ferencváros testvérvárosából láttak vendégül egy busznyi árvát. Elmondta, hogy a kerület szerette volna kifejezni, hogy létezik egy szolidáris Magyarország.
Mint mondta, nem tartozik a települések feladatai közé a kiállás az orosz agresszióval szemben, ezért úgymond civil módon vállalták ezt a feladatot. Véleménye szerint ezt azért tehette meg, mert független, pártnélküli politikus. Egyszersmind elismerte mások küzdelmét a társadalmi igazságosságért.
A polgármester hosszasan méltatta a civil kurázsit, emlékeztetve, hogy nincs más választásunk, mint a végsőkig küzdeni az igazságért az elnyomottak pártján.
Pikó elmondta, mit jelent neki hogy a nép megválasztott szolgája.
’48-ban az egyik fő követelés az állam alkotmányos kereteinek megteremtése volt, melyben a politika a közjót szolgálja, erről szóltak a felelős minisztériumok. Józsefváros polgármestere szerint most ismét ezt kell követelni, mert szétbarmolták a köztársaságot.
A kormányzás ugyanis jelenleg egy szűk csoport érdekeit szolgálja, és nem demokratikus machinációk áldozata – nem a vezetők a mi szolgáink, hanem a nép vált a hatalmasok szolgáivá.
Véleménye szerint ki kell állni a közoktatásért és a közegészségügyért, és március 15-én ki kell mondani, hogy míg 1848 a jogkiterjesztés forradalma volt, jelenleg a jogfosztás ellenforradalmában élünk, mert nem voltunk elég erősek ennek a megakadályozására. Mert a hatalmon lévők csak az erőből értenek.
A civilek dolga, hogy gyógyítsanak, hogy jövőt álmodjanak és visszaszerezzék a becsületet és a köztársaságot
– fejtette ki a politikus. Valamint rá kell szorítani a hatalmat, hogy a népet szolgálja.
Végül a fiatalokhoz szólt, idézve, hogy a saját gyerekeinek is elege van a rendszerből.
Arra is emlékeztetett, hogy az első felelős kormány nagyszerű államférfiakból állt – ugyanakkor nagyon kellett figyelniük a fiatalokra, Petőfire. Ezért lett olyan jó a közjót szolgáló politika a polgármester szerint – mert tartottak Petőfitől és a néptől. Most pedig Pikó úgy véli: a fiatalok dolga kikényszeríteni a jó kormányzást a politikusokból.
Elég volt-e 175 év ahhoz, hogy ezek az óhajok megvalósuljanak? Tette fel a kérdést Iványi Gábor református lelkész, majd felsorolta a 12 pont nagy részét, azokat szembeállította a mai magyar viszonyokkal, és megszavaztatta a közönséggel, hogy még mindig aktuálisak-e a követelések.
A tüntetők mindegyikre igennel válaszoltak.
A lelkész szerint restek voltunk, és nem tudtunk áldozatot hozni, hogy ezek a követelések megvalósuljanak.
Iványi szerint például még ma is követelni kell a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését, mert azt látja, hogy „az egyetlen ellenzéki lapnak” (amelynek nem árulta el a nevét) is kormányzati propagandát kell reklámoznia, hogy fennmaradhasson.
Hasonlóan fontos ma az unió kérdése szerinte, amit Iványi az EU-hoz tartozáshoz kötött, vagy a „politikai státuszfoglyok szabadon bocsátásának” követelése, amely ma szerinte arról szól, hogy a kormányzat ráküldi politikai ellenfeleire a hatóságokat, és gyűlöletkampányokat folytat.
Budapest • A Romano Glaszo fellépése után Zeller Judit jogvédőt és Misetics Bálint szociálpolitikust szólította a színpadra Horgas Péter konferanszié.
Misetics kifejtette, hogy a forradalomra és Táncsics Mihályra emlékezünk, akit 175 éve szabadítottak ki a fogságból.
Misetics emlékeztetett, hogy Táncsics szerint „egyik ember a másik fölött elsőséggel nem bír”,
és az emberek közötti egyenlőséget tűzte zászlajára. A politikus Táncsics egalitárius elveire hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt hogy napjainkban a legszegényebbeknek súlyosabbak az adói, mint a leggazdagabbaknak, az oktatási rendszer növeli az egyenlőtlenségeket, és az állam annál több pénzzel támogat egy gyereket minél gazdagabbak a szülei.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a cigányokat államilag szervezett megkülönböztetés és lenézés sújtja. Emellett utalt arra is, hogy az ellenzék egy része támadja a kormányt a kilakoltatások miatt, miközben maga is ezen eszközhöz nyúl.
Zeller pedig a polgári forradalom évfordulójára emlékeztetett, ami „egy jogvédőnek a legszebb ünnep”.
Emlékeztetett az áprilisi törvényekre, melyek az egyenlőség és szabadság törvényei voltak, és mint mondta, nem jöhettek volna létre a március 15-i események nélkül.
„A szabadságot és egyenlőséget azonban nem készen kapjuk”
– emelte ki, hozzátéve, hogy fel kell nőni hozzá, és minden nap küzdeni értük.
Mint mondta, az elmúlt időszakban nagyon szép példáit láttuk az összefogásnak és küzdelemnek, utalva ezzel a pedagógusok küzdelmére.
Molnár Piroska Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét szavalta el.
Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Csillag-szórók az éjszakák,
Szent-János-bogarak a kertben,
Emlékek elmult nyarakon,
Flórenc nyarán s összekeverten
Bucsúztató őszi Lidónak
Emlékei a hajnali
Párás, dísz-kócos tánci termen,
Történt szépek, éltek és voltak,
Kik meg nem halhatnak soha,
Őrzött elevenek és holtak,
Szivek távoli mosolya,
Reátok néz, aggódva, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.
Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyüek az állat-hős igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
S akik még vagytok, őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.
Budapest • A főpolgármester szerint március 15-e sok más mellett abból a szempontból is különleges ünnep, hogy soha nem tudni pontosan, milyen időjárást hoz magával. Mint fogalmazott, most is, tavaly is vártuk a tavaszt, de ha nem is jött még el, „a tavasz előbb utóbb legyűri a telet”. Petőfi szavaival hozzátette, a zsarnokság mindig csak addig él, amíg alattvalói szabadságot nem akarnak.
„Bennünket az az akarat hozott össze, hogy legyünk jobbak, nemesebbek őnáluk, a dicsőséges nagyuraknál” – mondta.
Karácsony szerint újra és újra neki kell veselkedni, hogy kivívjuk a szabadságot. Az Orbán-rendszer külpolitikájára utalva arról beszélt, nem engedhetjük, hogy „ismét páriává legyen a hazánk Európában”. Szerinte túl sokszor kerültünk már a történelem rossz oldalára, mert nem tudtuk megkülönböztetni a jót a rossztól.
„Aki ma kokárdát hord, ki kell mondania, hogy szabadságot és békét Ukrajnának, szabadságot és békét Magyarországnak, szabadságot és békét minden népnek” – fogalmazott.
Ezután rátért arra, hogy a szabadság ma még létező köreit is meg kell védeniük. „Három éve azt reméltük, hogy Budapestről indul el a változás. A szabad Magyarországot nem értük el, de a szabad városokat elveszíthetjük”, ha „továbbra is azt játszuk, hogy ki közülünk a legnagyobb kicsi” ahelyett, hogy „közösen lépünk fel” – mondta.
Hozzátette: a köztársaságot az ország nevéből is száműzték, de a köztársaság ott van még ezekben „a városokban, a tanárok, az orvosok küzdelmeiben, az akkumulátorgyárak elleni tiltakozásban, a helyi közösségekben”.
Tamás Gáspár Miklós szavait idézte: „a küzdelem a mélyben zajlik (.), újfajta országban, amelyet a régi eszközökkel megérteni sem lehet, nemhogy kedvünk szerint megváltoztatni”.
Beszédét azzal zárta, hogy régen a városokat falak emelésével védték, ma azonban csak ezek ledöntésével és hidak emelésével lehet tenni együtt a békéért és egy egyenlőbb társadalomért.
„Ma, 2023-ban elmondható, hogy a sajtószabadság azt jelenti számunkra, hogy akinek a tulajdonában van a sajtó, annak az értékeit közvetíti”
– árulta el Vigh László, Zala vármegye egyes körzetének fideszes országgyűlési képviselője. A felvételt Tompos Márton, a Momentum politikusa töltötte fel Facebook-oldalára.
A kormánypárti politikus ráadásul egy sajtószabadság napja alkalmából rendezett sajtóreggelin ismertette szokatlan nyíltsággal a kormánypártok médiapolitikáját.
A képviselő egyébként láthatóan büszke véleményére, tekintve hogy eredetileg önmaga osztotta meg a videót „gondolatok a magyar sajtó napja alkalmából” címmel, amiből a „szabad” kifejezést jó érzékkel kihagyta.
A sajtószabadság napja alkalmából rendezett sajtóreggelin a Zala vármegyei sajtó képviselőit köszöntötték. A zalaegerszegi ZegTV beszámolója szerint a helyi notabilitások gondolatainak megismerése után a rendezvény szakmai beszélgetésekkel, egyeztetésekkel és reggelivel zárult.
A sajtószabadság egyik fontos ismérve egyébként, hogy a sajtó nem a tulajdonos gondolatait osztja meg közönségével. Ezzel szemben a sajtó munkatársai szabadon végezhetik munkájukat a hiteles, pontos és a hatalmasok befolyásától mentes tájékoztatás érdekében.
andrássy út • Hamarosan kezdődnek a beszédek.
Beszédet mond/előad:
- Karácsony Gergely,
- Romano Glaszo,
- Iványi Gábor és Molnár Piroska,
- Baranyi Kriszta és Pikó András,
- Szilágyi Kitty,
- Törley Kata és Törley-Havas Sára,
- Dés László és Wunderlich József,
- Orsós János és Kuru János,
- Zeller Judit és Misetics Bálint,
- Pirint Gergő és Strbka Anna,
- Kossuth Lajos Reggae Bandje,
- Horgas Péter.
kiskőrös • Orbán Viktor miniszterelnök Kiskőrösön, Petőfi Sándor költő és forradalmár szülőházánál ünnepli a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját.
A miniszterelnök hosszas történelmi fejtegetései során számos bújtatott – majd beszéde végén egészen nyílt – aktuálpolitikai párhuzammal élt, melyekkel a nyugati hatalmakkal szembeni szabadságharc fontosságát hangsúlyozta. A szabadságharcban hősi halált halt költőre való megemlékezését pedig „Legyen béke!” jelszóval osztotta meg stábja a Facebookon.
A miniszterelnök fellépése előtt Kiskőrös polgármestere, valamint a művészek ünnepi műsorral szórakoztatták a jelenlévőket.
Orbán Viktor beszéde során hosszasan méltatta Petőfit.
A miniszterelnök szerint bámulatos volt a 200 éve született Petőfi élete, aki gyengén, Budapesttől távol született, aztán vándorszínészből az ország ünnepelt költőjévé emelkedett, és kirobbantott egy forradalmat is, majd miután katonaként harcolt az elnyomó seregek ellen, 26 évesen meghalt. Egy külföldi talán el se hinné a költő történetét a miniszterelnök szerint.
„Magyar sors, mondjuk inkább, közülünk való”
– mondta Petőfiről a miniszterelnök. „Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar” – tette hozzá.
Orbán méltatta Kölcsey Ferencet és a Himnuszt is, amely nagyjából Petőfivel egy időben született.
Emlékeztetett, hogy 1848-ra Magyarország modernizálódott, és rohamos tempóban fejlődött a kultúra, a gazdaság, az ipar és az infrastruktúra. Véleménye szerint ugyanakkor a magyarságnak hivatásra is szüksége van, és azt kérdezte: mi volna az a világraszóló tett, lelket felemelő küldetés, amiért érdemes lenne felemelkednünk?
A miniszterelnök elmondta, folyamatosan felmerül ez a kérdés – mindig a kor nyelvén és divatja szerint. Közben mások mellett Vörösmartyt és Szörényit is idézett, majd meg is válaszolta, Petőfivel élve: szabadságról és függetlenségről álmodtak a márciusi ifjak és mások.
Orbán szerint azért nem ununk rá a március 15-i események felidézésére, mert ez olyan a magyarság számára, mint egy születésnap – hisz ez a magyar szabadság születésnapja. Ennek fejtegetése közben felemlegette az 1848. március 15-i eseményeket, ami szerinte nem a Pilvaxból, hanem Kiskőrösről indult – felelevenítve, hogy Petőfi családját Petrovicsnak hívták annak idején.
Ezután Petőfi szüleiről emlékezett meg, akik kemény munkával boldog gyerekkort teremtettek két fiának. Megemlékezett emellett Sándor öccséről, Istvánról is, akit kényszermunkára vittek.
„Dicsőség a Petrovics családnak!”
– jelentette ki Orbán.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen Kiskõrösön, Petõfi Sándor szülõháza elõtt 2023. március 15-én.
MTI/Máthé Zoltán
A miniszterelnök beszélt arról is, milyen ritkának találja, hogy a magyarok egyetértsenek valamiben, de abban szerinte mégiscsak, hogy Petőfi a legnagyobb magyar költő. Azt is elmondta, hogy irodalom nélkül nincs magyarság, mi pedig költőien lakozunk ezen a földön, legyen bármily prózai is az élet. Később a néplélekről elmélkedett nagy költőink művészetének megidézésével.
Orbán szerint a szabadságnak mindenféle nyelvjárása van, és a magyar nyelvjárását Petőfi teremtette meg. Hovatovább véleménye szerint a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, hisz Petőfit több mint 200 nyelvre fordították le – mindenhol értik.
A kormányfő szerint Petőfi nem adott a katonaélet rendszabályaira, és ő tarthatja a vérig sértett hadügyminiszterek világrekordját. Nem volt férjnek való sem – Szendrey Júliához való volt ellenben, hisz a miniszterelnök szerint mindketten különcök voltak. Meglátásai szerint barátnak való sem volt, ellenben tudott cézárként uralkodni, fűzfapoétákat ostorozni, és a tehetséges költők tunyaságát átkozta. Továbbá a kritikusokat sem szerette.
Orbán elmondta, Petőfit mindezek ellenére szívükbe zárták az emberek, hisz nem volt se gőgös, és a hübrisz sem kerítette hatalmába. Ezt istennek tulajdonította.
A miniszterelnök szerint a szabadság, egyenlőség, testvériség hármasa is a keresztény hittételek mellett érvényesek, és Petőfi sohasem hagyta el a keresztény elveket.
Méltatta alkotói sokoldalúságát és termékenységét, valamint politikai teljesítményét is, melyet voltaképpen öt év alatt hozott össze ifjúkori halála előtt.
Orbán szerint Petőfi egyértelmű, egyenes világot teremtett, ahol a dolgok között nincs átmeneti szürke zóna. Erre példaként azt mondta, hogy lehet kardból lánc vagy fordítva, de nincs köztes megoldás – vagyis kicsit kard, kicsit lánc. Ehhez pedig tartanunk kell magunkat, hisz magyarként méltatlanná válunk önmagunkhoz, ha beérjük a lehetségesnél kevesebbel.
A miniszterelnök kifejtette, hogy Petőfi tanításaiban azt látja, hogy a hazafiaknak készülniük kell a küzdelemre, és éppúgy, mint véleménye szerint mindannyian, egy szabad Magyarország szabad polgára akart lenni. Választhatta volna a biztos, jómódú életet – megvolt a tágas otthon, feleség, gyerek, siker. „Szép, gazdag, kerek, polgári élet” – summázta a miniszterelnök. Ennek ellenére úgy halt meg, ahogy megénekelte – a világszabadság apostolaként a magyar szabadságért vívott csatában.
„A magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűt, és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt kétszáz évben, ma is tart – és Petőfi Sándor ma is itt van velünk a menetben”
– fejtette ki Orbán.
Ezután mielőtt szokásos „hajrá Magyarország, hajrá magyarok” frázisával elköszönt volna, aktualitásokra fordulva az „idegen hatalmakról” beszélt, amik be akarják olvasztani Magyarországot egy nemzetközi szuperállamba.
Ezért nem engedjük, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből – állapította meg Orbán az Európai Unió ellen folytatott konstans kormányzati „szabadságharcra” utalva.
A miniszterelnök tiszteletére egy helyi pizzéria egyébként Orbán-pizzát komponált, amelynek különlegessége, hogy narancsot is tesznek rá. A miniszterelnök posztja alapján héjastul. Állítása szerint ennek ellenére megette.
Budapest • Körülbelül ezren vonulnak az Andrássy úton a civilek és oktatási szervezetek által meghirdetett Szabadságmeneten.
Népszerű skandálások többek között a „Szabad ország, szabad oktatás”, vagy a „Pintér/Orbán takarodj!”
A menet nem rég hagyta el a Kodály Köröndöt, és várhatóan 5 óra körül érkezik meg az Andrássy út végén felállított színpadhoz, ahol többek között Karácsony Gergely is beszédet mond.
Hősök tere • Az ADOM Diákmozgalom két tagja az oktatás helyzetéről beszélt a Szabadságmenet indulása előtt a Hősök terén. Bozai Ákos felidézte, hogy Pintér Sándor decemberben azt mondta a tanároknak, hogy a hazaszeretetre neveléssel lehet megakadályozni, hogy a fiatalok külföldre menjenek.
„Mégis hogyan tanuljak egy olyan országban, amelynek egyetemeit kizárták az Erasmusból, ahol nem tudom, holnap mennyibe kerül a kenyér, vagy hogy tanárként megélek-e a fizetésemből?” – válaszolt erre Schermann Fruzsina.
„A tanár nem bűnbak!” – skandálták ezután.
Hozzátették: nem a pedagógusok, hanem többek között a közoktatás lezüllesztésében felelős Maruzsa Zoltán államtitkár, az oktatást rendvédelmi eszközökkel irányítani kívánó Pintér Sándor miniszter, és azok miatt hagyja el egyre több fiatal az országot, akik próbálják különbözőképpen megosztani a magyar társadalmat.
„Ez a nap nem róluk, hanem rólunk szól!” – mondták, hozzátéve, hogy bármilyen színű is a bőrünk, bárkit is szeretünk, lehetünk civilek vagy első tüntetők, kerekesszékesek vagy vakok, baloldaliak vagy jobboldaliak, „mi mind magyarok vagyunk”.
Hősök tere • A korábban beszédéről elhíresült, majd a kormánymédia által támadott Pankotai Lili József Attila Születésnapomra című versét parafrazálta, többek között Pintér Sándornak, Orbán Viktornak, és az ország, valamint a fiatalok kilátástalan helyzetének címezve.
Mint elmondta, 4 évig magyar-testnevelés szakos tanárnak készült, mígnem „Pécsen ellehetetlenített a gimi fura ura […] a Jövő című versemért”.
Hősök tere • Kollégáink élőben jelentkeznek be a civilek és oktatási szervezetek által meghirdetett Szabadságmenetről, amely a Hősök teréről indul fél négykor, és öt órára ér az Andrássy út végére.
A menet indulása előtt a Hősök terén Pankotai Lili, Horváth Kristóf „Színész Bob”, Schermann Fruzsina, Bozai Ákos (ADOM) mond beszédet, az Andrássy úton pedig a következő lesz a program beszédek és előadások terén:
- Karácsony Gergely,
- Romano Glaszo,
- Iványi Gábor és Molnár Piroska,
- Baranyi Kriszta és Pikó András,
- Szilágyi Kitty,
- Törley Kata és Törley-Havas Sára,
- Dés László és Wunderlich József,
- Orsós János és Kuru János,
- Zeller Judit és Misetics Bálint,
- Pirint Gergő és Strbka Anna,
- Kossuth Lajos Reggae Bandje,
- Horgas Péter.
A megmozduláshoz mintegy 100 szervezet csatlakozott. Az eseményről rövid szöveges összefoglalók formájában is beszámolunk, ha valaki esetleg nem bírja végig követni a beszédeket.
andrássy út • A Szabadságmenet a Civil sugárút című rendezvény záróeseménye. A civil seregszemle keretében a legkülönbözőbb szervezetek képviselői mutatták meg az elmúlt két napban a budapesti Hősök terén hogy mivel foglalkoznak, és számos bevonó rendezvény, beszélgetés zajlott le.
A tüntetés keretében pedig átvonulnak az összegyűltek a Hősök teréről az Andrássy út elejére.
A program a következőképp fog kinézni:
- 15:00 – gyülekező (Hősök tere) – a színpadon: Pankotai Lili, Horváth Kristóf „Színész Bob”, Schermann Fruzsina, Bozai Ákos (ADOM)
- 15:30 – indulás
- 17:00 – érkezés az Andrássy út végére – a Szabadságmenet színpadán:
- Karácsony Gergely,
- Romano Glaszo,
- Iványi Gábor és Molnár Piroska,
- Baranyi Kriszta és Pikó András,
- Szilágyi Kitty,
- Törley Kata és Törley-Havas Sára,
- Dés László és Wunderlich József,
- Orsós János és Kuru János,
- Zeller Judit és Misetics Bálint,
- Pirint Gergő és Strbka Anna,
- Kossuth Lajos Reggae Bandje,
- Horgas Péter.
A tüntetésről élőben közvetítünk.
batthyány örökmécses • Párhuzamot vont térségünk 175 évvel ezelőtti és mai helyzete között Gyöngyösi Márton pártelnök a Jobbik-Konzervatívok március 15-i megemlékezésén, szerdán, mondván, akkor is, ma is az volt a cél, hogy Magyarország ne kerüljön ki az európai nemzetek sorából, hanem azokkal együtt fejlődjön.
Ander Balázs, a Jobbik-Konzervatívok alelnöke beszédet mond a párt megemlékezésén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél 2023. március 15-én.
MTI/Bruzák Noémi
A cél az volt, hogy Magyarország szabad, európai, jóléti ország legyen – mondta az ellenzéki politikus a budapesti Batthyány-örökmécsesnél, hangsúlyozva, nemzetünk mindig is a kontinens nyugati feléhez tartozott kulturálisan, a magyarok zöme pedig egyetértett abban, hogy együtt kell tenni azért, hogy ne essünk ki a kontinens véráramából.
Hangsúlyozta: a földrész azon részén 1848-ra „lenyesegették” a felvilágosodás túlkapásait és modern polgári társadalmak épültek ki, szélesedő középosztállyal, fejlődő jogállamisággal, fejlődő jóléttel.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke és Potocskáné Kõrösi Anita elnökhelyettes koszorúz a párt megemlékezésén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél 2023. március 15-én.
MTI/Bruzák Noémi
Gyöngyösi Márton kiemelte: polgári társadalmat nem lehet fentről, rendeletekkel, szabályokkal létrehozni,
„a hatalom polgári társadalmat építeni nem tud, szétverni viszont annál inkább, főleg, hogyha a hatalom mögött egy nagyobb létszámú orosz hadsereg is áll”.
A Jobbik elnöke arról beszélt: az utóbbi évszázadokban a legtöbb alkalommal orosz fegyvereknek is köze volt ahhoz, ha eltiporták a magyar szabadságot.
Ma Magyarországon egy olyan rezsim lehet hatalmon, amely nyíltan tagadja Európát, és helyette az oroszoknak gazsulál – jelentette ki a politikus, aki szerint nem gondolhatjuk, hogy „a háttérben nem köttettek már meg az alkuk, és nincsenek itt közöttünk azok, akik ismét bármikor behívnák az orosz seregeket”.
A szónok szerint Orbán Viktor célja egyértelmű, „ő ki akarja vezetni Magyarországot Európából, és az orosz érdekszférába akarja sorolni hazánkat”.
pesterzsébet, székelyföld • A Magyar Szocialista Párt társelnökei, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre külön tartották a párt megemlékezéseit. Előbbi Pesterzsébeten, utóbbi a székelyföldi Nyergestetőn, aminek keretében egy kopjafát is felavatott.
Az MTI beszámolója szerint Kunhalmi Ágnes az MSZP Facebook-oldalán közvetített rendezvényen azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök függőségi viszonyok millióit alakította ki Magyarországon, ez pedig blokkolja a társadalmi haladást, a fejlődést és a modernizációt.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke beszédet mond a párt megemlékezésén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján Budapesten, a XX. kerületi Petõfi-szobornál 2023. március 15-én. Mellette és Hiller István választmányi elnök.
MTI/Kovács Tamás
Szerinte 1848-ban az akkori magyarok nemcsak követői, hanem formálói voltak az európai eseményeknek. Akkor Magyarország az európai progresszió élvonalához tartozott, ma azonban Magyarország a sereghajtók között van az Európai Unióban – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus közölte, sem az EU alávetettjeinek, sem az EU zsarolóinak nem szabad lenni, Magyarország akkor lesz erős, ha aktív alakítója az uniónak.
Kunhalmi Ágnes elmondta, hisznek abban, hogy minden korrupt és autoriter rendszernek vége van egyszer, ebben hittek az 1848-as forradalom hősei is, ezért egymástól nagyon különböző politikai irányzatok egyeztek ki azért, hogy közös ügyüket sikerre vigyék.
Az MSZP szerint ma együttműködő, szuverén Magyarországra van szükség, ahol a szabadság és a jólét egyszerre tud teljesülni – mondta.
Hiller István, az MSZP választmányának elnöke szerint a 21. században az érvényesülés alapja a tudás, ezért mindenki, aki kiáll az oktatás és a tudás mellett, a szabadságot akarja. A 21. században az lehet szabad, akinek van tudása, ezért biztosítani kell minden magyar fiatalnak a tudáshoz való egyenlő hozzáférés jogát – jelentette ki.
Közölte, az MSZP 2023-ban összeköti a szabadság és a tudás eszméjét, gyakorlatát és azt akarja, mindenkinek jusson tudásból, hogy szabadon élhessen.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke és Hiller István választmányi elnök koszorúz a párt megemlékezésén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján Budapesten, a XX. kerületi Petõfi-szobornál 2023. március 15-én.
MTI/Kovács Tamás
A megemlékezés végén a két politikus koszorút helyezett el a szobornál.
Komjáthi és Molnár szocialista politikusoktól szokatlan húzással kopjafát avattak Székelyföldön.
Molnár emlékeztetett, 1849-ben hősiesen harcoltak a magyar honvédek a Szent Szövetség seregeivel szemben. Az MSZP mindig a nemzeti függetlenség mellett állt és a béke gondolatát képviselte – fejtette ki a politikus.
Komjáthi szerint 1848 tavaszán Kossuth, Széchenyi, Táncsics mind a magyar szabadságért harcoltak. A szabadságért, melyet Petőfi Sándor foglalt versbe a bordaloktól a Nemzeti Dalig, mely jobbágynak-cselédnek emberibb életet ígért, és ami hiányzott a magyar iparnak is. Az 1848-as forradalom ikonikus 12 pontjának záró követelése pedig így hangzott: Unió Erdéllyel – emlékeztetett a politikus! Komjáthi szerint könnyű lenne azt mondani, hogy ezt az Európai Unió megoldotta, de nem lenne igaz. A politikus szerint a császári csapatokat Erdélyből kiverő Bem apó példamutatása, karizmája többet jelent, mint bármiféle EU-s irányelv.
A politikus beszélt az anyaország és Erdély közötti kapcsolat valamint a kulturális értékek megőrzésének fontosságáról is, egyszersmind császári divatnak nevezte a globalizációt, kiállt továbbá a hatalmasságok ellen is.
Nemzeti Múzeum • A Párbeszéd úgyszintén online videóval köszöntötte a népet március 15. alkalmából. A Tordai Bence pártelnök a Nemzeti Múzeumnál ismertette gondolatait, a szereplésével készült videót az alább lehet megtekinteni.
„Hogy zöld politikusként miről szól március 15-e? A múltunkról, a hőseinkről – és a jövőnkről. A közös jövőnkről: egy Zöld Magyarországról, amely záloga annak, hogy még hosszú-hosszú ideig ünnepelhessünk együtt”
– fejtette ki a zöldpárti politikus.
Tordai kiemelte a szabadság, egyenlőség és testvériség fontosságát.
Majd – az egyébként a Nemzeti együttműködés nyilatkozatában is megidézett – 48-as legyen béke, szabadság, egyetértés követeléseket aktualizálta.
Kifejtette, hogy a zöldek békére áhítoznak, egyszersmind utalt arra, hogy a kormány most is a ’48-as forradalmat leverő „orosz autokráciát” szolgálja ki (bár itt érdemes megjegyezni, hogy az akkori és a jelenlegi orosz autokrácia különböző politikai rendszerek).
„A zöld politika alapja a részvételi demokrácia. És ha visszagondolunk, hogy mit követeltek a márciusi ifjak, hát éppen azt, hogy mindenki egyaránt részt vehessen a társadalmi folyamatok alakításában, lásd a törvény előtti egyenlőségről, a közteherviselésről vagy az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló követeléseket a 12 pontban”
– utalt a politikus a szabadságra.
Az egyetértés fontosságával kapcsolatban pedig kifejtette:
„Legyen egyetértés az életünket meghatározó alapvetésekben!
Legyen egyetértés abban, hogy nemünktől, származásunktól, vagyonunktól, státuszunktól függetlenül azonos emberi jogokkal rendelkezünk.
Jogunk van az egészséges, élhető környezethez, a tiszta vízhez és levegőhöz, jogunk van a lakhatáshoz, a megélhetéshez, jogunk van a tanuláshoz, jogunk van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, jogunk van a szólás- és véleményszabadsághoz.
Legyen egyetértés abban, hogy ha nem kezeljük megfelelően az ökológiai és klímaválságot, akkor gyermekeinknek és unokáinknak egy pusztuló, élhetetlen világot hagyunk hátra.
Legyen egyetértés abban, hogy ha az igazságtalan, féktelen és kapzsi gazdasági rendszerünket nem állítjuk át egy fenntartható és igazságos gazdálkodásra, akkor egy idő után nem lesz, aki emlékezzen a ’48-as forradalomra.”
A délutáni tüntetésen Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere is megosztja majd forradalmi gondolatait.
Budapest • Ezt pedig 200 éven keresztül kellett védenünk. Ungár Péter, a Lehet Más a Politika társelnöke szerint az akkori emancipatórikus elvek fektetik le annak a politikának az alapjait, amiért most is küzdeni kell. A párt videója az alább nézhető vissza.
A párt zöld szabadságharcra szólít fel ennek jegyében.
„Büszkék vagyunk az előttünk járó hősökre”
– jelentette ki a videóban Schmuck Erzsébet, a párt másik társelnöke, hozzátéve: egy országnak újra és újra meg kell harcolnia a függetlenségéért, a szabadságáért és a jövőjéért.
„Mi azt mondjuk, hogy a gazdasági gyarmatosítással szemben igenis küzdeni kell” – hangsúlyozta, hozzátéve: a tőke nem előzheti meg az embert, a politikai haszonszerzés a jövő generációk érdekeit, és a természeti értékek nem áldozhatók fel a kapzsiság oltárán.
A legfontosabb üzenetüknek azonban azt nevezte: „a jövőnkről nem lehet a fejünk felett dönteni”. Úgy fogalmazott, beleszólást kell követelni a jövőnket meghatározó kérdésekbe, mert leginkább azzal lehet tisztelegni a forradalom hősei előtt, ha használjuk az általuk megalapozott vívmányokat – utalva alig burkoltan a Magyarországon egyre csak gyarapodó akkumulátorgyárakra, valamint a párt népszavazási kezdeményezésére.
A debreceni akkugyár ellen egyébként ma is tüntettek mikepércsiek.
Nemzeti Múzeum • Az állami ünnepi rendezvények a budapesti Kossuth téren zászlófelvonással kezdődtek, majd a megemlékezésen résztvevő lovasok átnyargaltak a Nemzeti Múzeumhoz. 1848-ban itt szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt.
Felvonják a nemzeti lobogót az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 175. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth téren 2023. március 15-én.
MTI/Bruzák Noémi
Huszármenet a budapesti Alkotmány utcában az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, 2023. március 15-én.
MTI/Mónus Márton
Ezúttal viszont Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter emelte beszédével az ünnep fényét.
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Magyar Nemzeti Múzeum elõtt tartott megemlékezésen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján Budapesten 2023. március 15-én.
MTI/Balogh Zoltán
Az MTI tudósítása szerint a miniszter elsősorban a kormány által is vallott konzervatív értékeket domborította ki beszédében.
Csák János elmondta:
„március 15-én hős elődeinkre emlékezve hirdetjük, hogy a magyarok immár 1100 éve, 33 nemzedék óta mindmáig a szabadság népe”,
és közölte azt is, hogy véleménye szerint soha nem hódoltunk be senkinek. Beszélt továbbá arról, hogy „életerőnk forrása a magyar kultúra” – emlékeztetve arra, hogy a kultúra nemcsak művészi alkotásokat vagy épületeket jelent, hanem a világlátást, az életmódot, az észjárást is.
Beszélt továbbá
- a kultúra fontosságáról,
- arról hogy a magyarok a történelem túlélői, győztesei,
- arról hogy a szomszédban háborúznak, de a kormány kiáll a béke mellett,
- és arról is, hogy meglátásai szerint a szabadság, a béke és a rend az Isten, család, haza egységén alapul.
A miniszter után huszárok és néptáncos műsor szórakoztatta a megjelenteket.
Ünnepi mûsor a Magyar Nemzeti Múzeum elõtt tartott megemlékezésen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján Budapesten 2023. március 15-én.
MTI/Balogh Zoltán
Ünnepi mûsor a Magyar Nemzeti Múzeum elõtt tartott megemlékezésen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján Budapesten 2023. március 15-én.
MTI/Balogh Zoltán
1848. március 15-én tört ki Pesten a forradalom, ami a másfél éven keresztül tartó szabadságharchoz vezetett, és következményei meghatározták az Osztrák-Magyar Monarchia rákövetkezendő évtizedeit, de társadalmi, kulturális hatásait máig is érezzük.
Tóth Csaba Tibor kollégánk Kis magyar lázadástörténet című történelmi sorozatunk évfordulós, harmadik részében a ’48-49-es történelmi eseményeket és kontextusukat járja körül.
„1848-49-et a nemzeti egység mítosza lengi körül. Az éppen születő magyar nemzet – a forradalmi Európa csodálatára – valóban figyelemre méltó teljesítményre volt képes a konzervatív birodalmi központtal szemben. A magyar nép hazai uraival szemben rendezetlen ügyei ugyanakkor szerepet játszottak a forradalomban és szabadságharcban, akkor is, ha ezt a nacionalista történetírásra alapuló emlékezet rejtve hagyja”
– világít rá az évfordulóra ráépített nemzeti mítoszrendszer torzításaira, egyszersmind a forradalom és szabadságharc eseményeit is meghatározó osztálykonfliktusokra.
Sorozatunk előzményeket bemutató első és második részét is jó szívvel ajánljuk!
