Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kivágjuk Magyarország erdeit, de a rászorulóknak így sem fog jutni téli tüzelő

Orbán Viktor megígérte, a kormány megcsinálta: átáll fatüzelésre az ország. Orbán pontosan egy hete nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy a kormány mostantól – évtizedes trendeket megfordítva – azon lesz, hogy az emberek lejöjjenek a gázról. A váltáshoz szükséges tűzifáról hazánk erdei fognak gondoskodni: a kormány előírta az erdőgazdaságoknak, hogy vizsgálják felül, miképp lehetne minél több fát kivágni tűzifának, azóta pedig már rendeletben könnyített a fakitermelés szabályain. Az intézkedés a nyilvánvaló természetvédelmi károkon túl népegészségügyi problémákat is okozhat, valamint újfent kikerüli a valós szociális szempontok érvényesítését. 

A Habitat for Humanity Magyarország információi szerint

eddig a háztartások csaknem 40 százaléka, elsősorban az alacsonyabb jövedelműek használtak szilárd tüzelőt.

Körülbelül a felük vegyesen fűt fával és gázzal, a legalacsonyabb jövedelmű rétegek pedig jellemzően csak szilárd tüzelőanyagokkal fűtöttek. A rezsicsökkentés átalakítása azonban még több embert terel a szilárd tüzelőanyagok használata felé.

Ráadásul mostanra a kormány kimondott céljává vált a társadalom szilárd tüzelésre való átállítása, nemcsak a lakosság, de többek között az iskolák és a tűzoltóság számára is a szilárd tüzelést javasolják, illetve írják elő az állami szervek. Nem meglepő tehát, hogy a tűzifa és az egyéb szilárd tüzelők (pl. szén) ára drasztikus emelkedésnek indult, sőt, számos tüzépen mostanra elfogytak a készletek.

Búza Károly, az 1Magyarország Kezdeményezés Képviselője szerint így a legszegényebbek nem jutnak hozzá a tüzelőhöz, a fa ára majdnem a duplájára ment fel, ha egyáltalán kapható még.

Kemény tél lesz – foglalta össze többek között a kistelepüléseken élő roma közösségek félelmeit Búza Károly lapunknak.

Valószínűleg erre a helyzetre reagálva jelent meg a tegnapi Magyar Közlönyben rendelet „a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról”. A rendelet lényegében elengedi a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait a tűzifa-ellátás biztosításának érdekében. Így például a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozó korlátozásokat mostantól figyelmen kívül lehet hagyni, természetvédelmi területeken is könnyebb lesz a kitermelés, valamint az erdő megújítását is lazább szabályok érintik, még a nemesebb fafajok (cser- és nemestölgy) letermelt területeit is elég lesz sarjról felújítani.

Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) természetvédelmi szakértője kiemelte, hogy lehet fát használni tüzelésre, azonban csak akkor éri meg, ha az ökoszisztéma nem sérül a kitermeléstől – ugyanis ezt sokkal drágább helyreállítani –, valamint ha a kitermelt tüzelő hatékony módon van felhasználva, jól szigetelt házakat fűtünk vele, lehetőleg kályha helyett faelgázosító kazánnal.

A szakértő úgy látja, a mostani formájában az intézkedés veszélyezteti az ökoszisztémát, kiváltképp az erdők biodiverzitását, hisz a fanövekedés idejében is lehet mostantól kitermelni. Ebben az időszakban a madarak, kisemlősök is különösen veszélyeztetettek. Lapunknak elmondta, hogy erdeink egészsége egyébként is romló tendenciát mutat (mostanra Magyarország erdeinek csupán egynegyede tekinthető egészségesnek), az intézkedés ezt és az inváziós fajok terjedését fogja felgyorsítani.

„A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen” – nyilatkozta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

A WWF Magyarország és az MTVSZ szakértője is különösen értetlenül áll az olyan rendelkezések előtt, amelyek a már kitermelt erdő felújításának feltételeit egyszerűsítik, hisz ezeknek nincs szerepe a mostani tűzifahiány mérséklésében. A WWF munkatársai közleményükben rámutatnak továbbá, hogy most válik csak igazán fájóvá a lakossági energiahatékonysági programok hiánya, réges-régen lehetett volna csökkenteni a lakosság gáz-, illetve faigényét. Ráadásul a mostani intézkedés miatt fokozódó fakitermelés már csak rossz minőségű, sőt akár egészségre veszélyes tüzelővel tudja csak ellátni a lakosságot.

„A frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20 százalék nedvességtartalma kellene legyen a fának, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. Az ezzel való fűtés csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget”

– nyilatkozta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Az utóbbi szempont korántsem elhanyagolható: a Levegő Munkacsoport civil környezetvédő szervezet 2021-es információi szerint Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza – ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős, az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot. Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik lakossági fűtésből.

A Habitat közleményében rámutat arra is: hiába a felfokozott kitermelés, a leginkább rászorulóknak így sem juthat tűzifa. Mivel sokkal több ember szorulhat rá, idén jóval nagyobb szükség lesz a szociális tüzelőanyag-támogatásra, amit az 5000 fő alatti településeken a szilárd tüzelővel fűtők szociális alapon kaphatnak, évi 5 milliárd forintos állami keretből. Viszont a Habitat szerint jó esély van rá, hogy mire az önkormányzatok elkezdenék beszerezni a tüzelőanyagot, addigra már csak frissen vágott, nedves tűzifát vagy még szennyezőbb tüzelőanyagot tudnak biztosítani rászorulók számára – ahogy ez a korábbi, rezsikáoszt mellőző évek során is előfordult.

Feldmár Nóra, a Habitat szakpolitikai munkatársa szerint mindezek miatt meg kell emelni az évi 5 milliárdos keretet, valamint szabályozni kell, hogy az önkormányzatok a fabeszerzésekben előnyt élvezzenek a piaci alapon vásárlókkal szemben – a kormány ezekben a kérdésekben eddig nem rendelkezett. Búza Károly is arra kéri a kormányt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű emberek érdekeit is tartsa szem előtt.

„Amennyiben ez nem történik meg, katasztrofális állapotok léphetnek fel, legrosszabb esetben előállhat az a helyzet, hogy egy-egy településen télen nem lesz miből szociális tüzelőt osztani. Tűzifa hiányában pedig borítékolható, hogy a nem megfelelően fűtött házban sokkal gyakoribbak lesznek a megbetegedések, továbbá a már eddig is aggasztó mértékű légszennyezés mértéke is ugrásszerűen meg fog nőni a rossz minőségű tüzelők és szintetikus anyagok (hulladékok, lomok, textilek) kényszerű égetése miatt.” – állítja a Habitat.

Az energiaszegénység és a légszennyezés összefüggéséről és konkrét következményeiről „Mérgezés és didergés a Sajó-völgyben” címmel készítettünk korábban riportot.

Címlapkép: Habitat for Humanity Magyarország