Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A környezetvédők szerint a szilárd tüzelőanyagok szigorú szabályozására van szükség

Javaslatot dolgozott ki és küldött el az agrárminiszternek a Levegő Munkacsoport civil környezetvédő szervezet, amelyben azt szorgalmazzák, hogy az önkormányzatok korlátozzák a szilárd tüzelőanyagok háztartási égetésének korlátozását, derül ki közleményükből. Együttal ezzel azt is szorgalmazzák, hogy a kormány segítse elő a kevésbé környezetszennyező fűtési módokra történő átállást, különösen a korlátozást bevezető településeken.

A szervezet szerint napjaink egyik legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a rossz levegőminőség, azon belül is elsősorban a levegőben szálló apró részecskék magas koncentrációja.

Ahogyan arról már a Mércén is többször beszámoltunk: decemberben és januárban is hagyott némi kívánnivalót maga után a levegő minősége, főképp az északi országrészen. A levegő minősége leginkább a lakossági égetés és fűtés miatt romlik, és bár a légyszennyezés részben valóban ismerethiány miatt vagy nem megfelelő anyagok (pl. kerti vagy háztartási hulladék) elégetése miatt alakul ki, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy sokaknak egyszerűen nem jut más lehetősége, mint hogy önmagukat és környezetüket mérgezve szálljanak szembe a téli hideggel.

A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába is már hosszú évek óta a legtöbb panasz a lakossági égetésekkel kapcsolatban érkezik, a gazdasági válság óta újra reneszánszát éli a szén- és fatüzelés, továbbá nagyon sokan tüzelnek el illegálisan hulladékot.

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője, környezetkutató szerint

„Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik a lakossági fűtésből. Apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva. Nagyon fontos emiatt, hogy ahol a feltételek adottak, ott a szilárd tüzelést megfelelően korlátozhassák a helyi szabályok.”

A civil szervezet ezért a környezetvédelmi törvény megfelelő kiegészítésével hatalmazná fel az önkormányzatokat arra, hogy a szilárd tüzelőanyagok használatát korlátozzák településökön, vagy azok egy részén – például az óvodák, bölcsödék környékén – amennyiben erre lehetőséget látnak.

Ahogyan a közleményben is írják: hasonló előírásokra nemzetközi példát is találhatunk, a lengyel parlament például 2016-ban fogadott el egy olyan törvénymódosítást, amely lehetővé tette a szilárd tüzelés helyi korlátozását.

A kitartó lakossági fellépésnek köszönhetően Krakkóban végül 2019 szeptemberében hatályba is lépett a szilárd tüzelés tilalma, és vélhetően hamarosan más lengyel városok is hasonló szabályozást vezetnek be. Az intézkedéssel párhuzamosan természetesen állami segítséggel lakossági támogatási programokat kell indítani a fűtéskorszerűsítésre, amelyeket a Levegő Munkacsoport szerint akár az Európai Unió Helyreállítási Alap is finanszírozhatna.

Ahogyan Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is megállapította:

„A környezetkímélőbb fűtési módok elterjesztésére költött állami és önkormányzati források már rövid idő alatt megtérülnek, hiszen a csökkenő légszennyezés a lakosság egészségi állapotnak javulásával, ezzel összefüggésben pedig a jövedelemtermelő képesség javulásával és az egészségbiztosítási költségek csökkenésével jár.”

A Levegő Munkacsoport információi szerint ma Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza – ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős, valamint az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot.

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter