Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Civilek és a körzet fideszes képviselője is tiltakoznak a Zamárdiba tervezett épületmonstrumok ellen – FRISSÍTVE

FRISSÍTÉS, 12:48 – A Miniszterelnökség sem támogatja a beruházást

A Miniszterelnökség Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálatához eljuttatott közleménye alapján Gulyás Gergely miniszter sem támogatja a beruházást. Mint írják,

„A miniszter egyetértett a képviselővel abban, hogy a kisvárosba tervezett tizenkilenc társasház és szálloda aránytalanul nagy beruházás, nem illeszkedik a település képébe, az építkezéssel elveszne Zamárdi Balaton-parti hangulata és a tihanyi védett tájkép is sérülne. Witzmann Mihály tájékoztatása szerint az építkezés miatt több aggódó zamárdi lakos is megkereste. Az építésügyért felelős Miniszterelnökségen, illetve a Kormányhivatalban a beruházással kapcsolatosan semmilyen engedélyezési eljárás nincs folyamatban. A sajtóban megjelent látványtervek alapján a Miniszterelnökség nem támogatja a beruházást, kizárt, hogy ezek a tervek építési engedélyt kapjanak.”

Korábban írtuk:

Civilek tiltakoznak a Zamárdi Szántód felé eső részére tervezett nagyvárosias jellegű beépítés ellen, melynek keretében több sokemeletes társasház, valamint szálloda is épülne – számol be a Hírbalaton balatoni híroldal.

A jelenleg alacsony beépítettségű, többek között nyaranta kempingként is funkcionáló területen 10 darab 4 emeletes és 8 darab 7 emeletes társasház, valamint 72 szobás szálloda felépítését tervezik, ami jócskán átalakítaná a környék hangulatát.

A terv keretében elkészült a város településrendezési eszközeinek módosítása, ami a kiemelt fejlesztési területté nyilvánított 3604/3, 3613/6, 3616/1 és 3616/2 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozik, ami a Szent István utat jelenti a gyakorlatban. A cikk alján olvasható néhány bekezdés a projekt dokumentációjából.

Helyi civilek érthető okokból nincsenek különösebben oda a projektért, aminek keretében Zamárdiban eddig nem látott volumenű építkezések, valamint nagyvárosias beépítettség valósulna meg. A település nagy részén egy-kétszintes házak, nyaralók találhatók, a tervezett beruházás pedig már tömegével is elnyomná a település közelebbi pontjait, de távolról is látszana – hovatovább a szemközti Tihanyi-félsziget panorámájának is meghatározó részévé válhatna.

A beruházás ellen az aHang platformon indult petíció, itt lehet aláírni. De helyiek azt is követelik, hogy – akárcsak korábban a Balaton Sound fesztivál megtartásáról – a tervezett gigaberuházásról is tartsanak helyi népszavazást, hogy az érintettek hivatalos formában is kifejezhessék véleményüket.

A Zamárdi Civil Összefogás Csákovics Gyula polgármesternek címzett petíciójának indoklásaként olvasható, hogy „Zamárdi egy kedves kisváros, kertes családi házas, üdülőházas, hangulatos Balaton parti zöldövezet jelleggel. Lakói, az üdülők tulajdonosai, és az ide nyaralni érkezők is így, ilyennek szeretik. Ebbe a környezetbe terveznek beépíteni egy óriási lakótelep méretű komplexumot, ami hegyként magasodna a parti ingatlanok és a természetvédelmi terület fölé, gigantikus tájsebet képezve, bármilyen irányból szemlélve, mind a déli part lankáiról, mind a mellette lévő üdülőterületről, mind Tihanyból és az északi partról. Méretét jól érzékelteti, hogy Zamárdiban, és a szomszédos Szántódon is a meglévő néhány nagyobb épület közül a legmagasabb is csak 3 szintes, itt pedig egy több mint 10 hektáros területen sorakoznának sűrű beépítéssel a toronyházak, összesen 19 darab. Zamárdi végleg elveszítené kisvárosi báját.”

De azt is megjegyzik, hogy természetvédelmi szempontból is káros lenne a beruházás. Mint írják,

„[a] komplexum közvetlenül a Brettyó nevű, Natura 2000 besorolású, „Dél-balatoni berkek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület” mellett épülne. A Brettyónak kiemelt jelentősége van a Balaton vízminőség védelmében is, területén számos védett madár és gerinces állat, rovar él. A beépítendő terület jelenleg fás, sűrű növényzettel benőtt terület. Az építkezés több száz fa kivágásával járna.”

Az építészszakma részéről is érkezett már kritika az új, nagyvárosias beépítéssel szemben. A Hírbalaton által idézett helyi építészmérnök Fézler Zsolt nyílt levelet is megfogalmazott Zamárdi főépítészének, melyben kifejti aggályait, miszerint az a szakmai véleményem, hogy nem szabad egy ilyen kistelepülés ófalu/Kőhegy felőli száz éve fokozatosan kialakított falusias jellegét egy ilyen léptékű nagyvárosi lakóövezettel emberöltőkre tönkretenni! A terület beépítése önmagában nem rossz ötlet, ha a megfelelő infrastrukturális bővítéseket is előírják hozzá, de a 25 méteres építménymagasság, ami a tervben szereplő metszet szerint valójában 29 méter, teljes tévedés!

A kisvárosias 12,5 métert tartanám maximálisan elképzelhetőnek, ha nem akarunk egy barátságtalan orosz brutalizmust felidéző falansztert felhúzni, ami teljes mértékben elfogadhatatlan módon uralná környezetét! Az épülettömegek által vetett árnyék még az út túloldalán lévő házak benapozását is érinti, valamint építészetileg is teljesen elfogadhatatlan. Ezt a léptéket még a fővárosban is csak olyan területeken engedélyezik, ahol a nagyvárosi, lakótelepi zónákban már kialakult ilyen jellegű beépítés igen megkérdőjelezhető módon. Zamárdi Településképi arculata viszont szöges ellentétben áll az itt megjelölt léptékkel. (…)

Maximálisan elítélem az Önkormányzat és a főépítész iroda asszisztálását ehhez a borzalomhoz, követelem, hogy léptékhelyesen ábrázolják a látványterveken a 29 méter magas épületszárnyakat és a Balaton Sound megrendezésével kapcsolatos szavazáshoz hasonlóan a beruházás megvalósulásával kapcsolatban is rendezzenek szavazást Zamárdi lakosainak körében, mivel ez egy időszakos fesztivállal ellentétben a teljes hátralévő életünket befolyásoló kérdés!”

A civil tiltakozás hatására akcióba lendült a körzet korábban is igen aktív, fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály is.


A képviselő kifejtette, hogy a helyiekkel összhangban nem ért egyet a tervvel, valamint bejelentette, hogy egyeztetést kezdeményezett Csákovics polgármesterrel, valamint a miniszterelnökséggel is a tervvel kapcsolatban. Ez talán jelenthet némi megnyugvást a helyieknek, ugyanis korábban a képviselő népmesei közbenjárása után derült ki, hogy Balatonaligán mégsem építenek fel egy egyértelműen túlzó méretű, balaton-parti apartmankomplexumot.

A politikus hétfőn és kedden is tiltakozó Facebook-posztot tett közzé, és remélhetőleg van olyan jó a kommunikáció a kormánypárton belül, hogy egy körzeti képviselőjüket ne állítsák bele egy veszett ügybe.

Az elmúlt években jelentősen felgyorsult a Balaton-part beépítése, jellemzően nem a helyiek, hanem a beruházók és az új, nem ritkán túlzó méretű komplexumok leendő, tehetős használóinak az érdekében. Noha előfordul – akárcsak az említett aligai esetben – hogy sikerül megakadályozni egy-egy gigaberuházást, az építkezések általában akadálytalanul zajlanak, ahogy a Club Aliga esetében is várható.

De hasonló fejlesztések folynak például Akarattyán, Szántódon, vagy Siófokon is, az állam pedig rohamtempóban árusítja ki az értékes balatoni ingatlanjait. A partszakaszok privatizációja, valamint a tehetőseket kiszolgáló luxusberuházások miatt a tó partja egyre kevésbé érhető el földi halandók számára.

A Balaton körüli beruházásokról és a társadalom tópartról való kiszorításáról rendszeresen beszámolunk a Mércén, vonatkozó cikkeink itt érhetők el.

Mi épülne Zamárdiban?

Az önkormányzat honlapján a cikk írásakor nem elérhető a projekt dokumentációja, mindössze az alábbi poszt érhető el a település Facebook oldalán.

Az Építészfórum azonban szerencsére hosszabban idéz belőle, amiből képet kaphatunk arról, pontosan hogyan is képzelték el a fejlesztők Zamárdi „új városkapuját”.

Településképi szempontból kiemelt jelentőségű területek ezek, hiszen az ebből az irányból érkezőket itt érik az első benyomások a településsel kapcsolatban. Az úttól délre eső, közel 12 hektáros területen a fejlesztők Zamárdi új nyugati városkapuját álmodták meg, ami kiterjeszti és egyben tehermentesíti a jelenlegi városközpontot.

(…)

A terület központjában intenzívebb beépítésű, igazi városi alközpontot tervezünk, éttermekkel, kávézókkal, szolgáltatásokkal, sétányokkal, nagy vízfelületekkel, szökőkutakkal és rengeteg fával, zölddel kialakítva. A központ déli részén 72 szobás, négycsillagos konferencia és wellness hotel fog megvalósulni. A központtól keletre és nyugatra szimmetrikusan elhelyezkedő, lazább beépítésű, nagy zöldfelületekkel, medencékkel, sportpályákkal ellátott lakó- és pihenőövezetet alakítunk ki. A Szent István utca mentén, de az utca vonalától visszahúzva, alacsonyabb, pince + földszint + 3 szint + tetőszintes lakóépületek, míg az úttól távol, magasabb, pince + földszint + 5 + 2 tetőszintes társasházak épülnek. A magasabb épületek előnye egyrészt, hogy a terület beépítettsége alacsonyabb tud maradni ahhoz képest, mintha több alacsony épületet helyeznénk el, másrészt a magasabban lévő lakásokból egyedülálló panoráma nyílik a Balaton nyugati medencéjére, valamint a Tihanyi-félszigetre.

A fejlesztés 756 db lakóegység és az ezekhez kapcsolódó üzletek, szolgáltatások kialakításával számol, továbbá a turisztikai, pihenési rendeltetéshez kapcsolódóan sport és rendezvényi funkciók megvalósítását is magában foglalja. A területen megvalósul 8 db teniszpálya, 8 db strandröplabda pálya, valamint 4 db strandfoci pálya. A tervezett 8 db fürdőmedence összes felülete közel 1500 m2, míg a központi területen tervezett látványmedence több mint 500 m2 vízfelülettel rendelkezik. A tervezett lakások 25%-a 2 szobás, 60%-a 3 szobás és 15%-a 4 szobás lesz. A terezett funkciókhoz a parkolók jelentős részének elhelyezése a pinceszinten tervezett, a 270 db felszíni mellett 982 db pincei parkoló fog létesülni. A pinceszintek úgy lesznek a jelenlegi terepbe süllyesztve, hogy a terepszint alatti vízmozgásokat ne akadályozzák.

A beépítés kortárs építészeti megjelenésével hozzájárul Zamárdi urbanizációjához, valamint a Balaton déli parti települések között betöltött pozíciójának erősítéséhez. (…) A környezet alakításánál a meglévő értékes növényállomány lehetőségekhez képest maximális megóvása mellett, új háromszintes növényállomány telepítése tervezett.”