Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

2025-re készül el, de a kormány már ötvenmilliárddal támogatja az iváncsai akkugyárat

A kormány Magyar Közlönyben megjelent határozataival egy részről nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította az rácalmási akkumulátorgyár leendő területét, majd egy kalap alatt gyorsan hozzá is rendelt a fejlesztésekhez egy vagon pénzt.

A Napi számításai alapján uszkve 50 milliárd forint állami forrásról van szó, ami elsősorban a Dél-Koreai SK Innovation akkumulátorgyárának zavartalan működését fogja szolgálni.

A Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházásaként megvalósuló iváncsai akkumulátorgyár építése hamarosan megkezdődhet Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter szerint, a magyar kormány pedig serényen hozzálátott, hogy az infrastruktúra is rendelkezésre álljon.

Amellett, hogy a gyárépítést a kormány az eddigi legnagyobb állami támogatással, vagyis legalább 22 milliárd forinttal segíti, a kiszolgáló infrastruktúrára is két kézzel szórja a közpénzt, és – többek között – a debreceni BMW gyárral szerzett tapasztalatok alapján nem lenne meglepő, ha később további tízmilliárdokat költene a kormány a beruházásra.

A jelenlegi állás szerint

  • közútra 1 milliárd 604 millió,
  • a vasúti fejlesztésre pedig 1 milliárd 659 millió forintot ítélt meg a kormány,
  • 10 milliárd 189 millió forintot költenek el a jelenlegi tervek szerint az elektromos hálózati infrastruktúra fejlesztésére,
  • és 35 milliárd 885 millió forintba fog kerülni az ivó- és ipari víz ellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a csapadékvíz elvezetés és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak, tartozékok, berendezések, egyéb kiegészítő elemek kiépítése.

Az infrastrukturális fejlesztések valamennyi aspektusa kulcsfontosságú a gyár működése szempontjából, utóbbi pedig különösen neuralgikus pont az olyan veszélyes vegyi üzemek esetében, mint egy akkumulátorgyár – pláne egy ilyen, nemzetközi összehasonlításban is óriási méretű.

A kormány az utolsó pont kivételével uniós fejlesztési forrásokból kívánja finanszírozni a beruházásokat amennyiben lehetséges, ezért felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy vizsgálja meg a beruházás finanszírozhatóságát a 2021-2027-es uniós költségvetés terhére. A vizes rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések pedig a tervek szerint magyar költségvetési forrásokból valósulnának meg.

Vagyis azt láthatjuk – nem először – hogy egy magáncég, ráadásul egy felfutó, a jelenleg is zajló autóipari technológiai váltásnak köszönhetően várhatóan sikeres iparágban érdekelt cégnek az igényeit szolgálja ki a kormány, „jó esetben” részben Európai Uniós forrásokból.

A társadalmi igények és szükségletek kiszolgálása ugyanis nem indokolja ezen fejlesztéseket, és ahogy számos esetben most is egy ipari beruházáshoz kapcsolódóan újul meg, vagy épül ki infrastruktúra, elsősorban, vagy kizárólag egy multinacionális cég szolgálatában, közösségi forrásokból.

A közeli Dunaújvárost pedig a városvezetés félelmei szerint a gödi modellhez hasonlóan fosztanák meg a helyi iparűzési adóbevételektől, miután a leendő gyárnak is otthont adó ipari parkot várhatóan különleges gazdasági övezetté fogják nyilvánítani.

Utóbbi településnek már vannak rossz tapasztalatai egyébként hasonló beruházással kapcsolatban: a Samsung és a kormány akarata szerint Gödön létesült Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyára. A terület „különleges gazdasági övezetté” nyilvánításával sem a gyár jelentette zaj és az ott tárolt veszélyes anyagok miatt ellenálló helyi lakosok, sem a mellettük álló ellenzéki polgármester nem tehetett semmit a tervek ellen, a kormány ráadásul 42 milliárd forint értékben kezdett infrastruktúra-fejlesztésbe a Samsung kiszolgálására. Ahogyan arról mi is beszámoltunk a Mércén: az év elején a gyárból egy nagy, fekete csövön még szennyvíz is elkezdett folyni a szomszédságba.

Mikor az iváncsai gyár – várhatóan 2025-re – teljesen elkészül, a tervek szerint 2 500 embert fog foglalkoztatni, és önmagában 30 Gigawattóra teljesítményű éves kapacitásra lesz képes. A Tesla nevadai Gigafactory gyáregysége 35 GWH teljesítményű, ugyanakkor az SK Innovation már rendelkezik Magyarországon két, komáromi gyárral, így a cég kombinált magyarországi kapacitása összesen 52,3 GWH lesz, míg az európai villanyautópiac akkumulátorigénye 2025-ben várhatóan 256 GWH lesz.

A kormány nemcsak közvetlen és közvetett, anyagi természetű támogatásokkal kedveskedik a Magyarországon termelő, a profitot pedig jellemzően kitalicskázó multinacionális cégeknek. Az olcsó munkaerő és a munkásnyúzó munka törvénykönyve mellett az adózási feltételek is inkább emlékeztetnek adóparadicsomokban megszokott körülményekre.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán