Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Máris 42 milliárdot tolt a kormány a gödi Samsungba, Szél Bernadett ombudsmanhoz fordul

Múlt hét pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben egy rendelet, amelyben a nemzetgazdasági stabilitás, illetve munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés céljából a kormány lehetőséget ad magának arra, hogy úgynevezett különleges gazdasági övezeteket hozzon létre.

Ezeken a területeken:

  • a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított,
  • legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű,
  • a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű,
  • és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgáló beruházások valósulnak meg.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az első ilyen a gödi Samsung-gyár területe lett, amit a kormány egy tollvonással elvett a várostól, a cég által fizetett helyi iparűzési adót pedig a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzat kezébe adta, mondván, hogy úgy igazságos, ha a környező települések is részesülnek a bevételekből.

Az igazságosság akkor egyébként kevésbé érdekelte a kormányt és a volt fideszes polgármestert, amikor a helyiek több közmeghallgatáson is nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a városban (sokak házától néhány méterre) veszélyesanyag tárolót létesítsenek, majd az egyébként is nagy zajszennyezésű gyár óriási bővülésbe kezdjen, ami földkisajátításokkal járt, a gyár működéséből és a növekvő közúti forgalomból fakadó környezeti terhelésről nem is beszélve.

A szerdai Magyar Közlönyből már az is kiderült, hogy a kormány 42 milliárd forintos infrastrukturális fejlesztéseket rendelt el a területen, hogy előkészítse a dél-koreai akkumulátorgyár bővítését, hogy így Közép-Európa legnagyobbjává nőhesse ki magát – szúrta ki a 444.

A kormány ezzel gyakorlatilag az útépítéstől kezdve az ipari szennyvíz elvezetésén át a villamos energia elosztó hálózathoz és a gázellátáshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztésig mindent magára vállalt, ami az előkészületekhez szükséges, Göd önkormányzatának és lakosainak pedig semmi beleszólása nem lesz ebbe.

Szöul, 2019. december 12.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) a Samsung SDI képviselõivel tárgyal Szöulban 2019. december 12-én. Balról középen Dzsun Jung Hjun elnök-vezérigazgató.
MTI/KKM/Borsos Mátyás

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint azért volt szükség a kormány intézkedéseire, mert

„itt nyilvánvalóan egy sokkal megfontoltabb, sokkal szélesebb személyi kört bevonó tárgyalássorozatra van szükség, mintegy nem túl nagy településre bízni ezt.”

A mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hasonlóan, de ennél kicsit konkrétabban érvelt: szerinte ha az októberben polgármesterré választott momentumos Balogh Csabán múlt volna, meg sem valósul a gyár bővítése, hiszen a kampány során is ellene érvelt, ezért nem lehet azt a városvezetésre bízni a továbbiakban.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Gulyás mai megszólalása után úgy döntött, ombudsmanhoz fordul, mert úgy látja,

„a folyton a népakaratról meg a demokratikus felhatalmazásról papoló Fidesz most azt mondja, hogy akárhogy is döntöttek a helyiek, akármit is szeretnének és akárkit is választanak meg, akkor is az lesz, amit a kormány akar.”

Gulyás ma egyébként arról is beszélt, szerinte érdemes lenne törvénybe foglalni, hogy a kormánynak joga van különleges gazdasági övezetek kialakítására, ami Szél Bernadett szerint „brutálisan antidemokratikus”,

hiszen ezzel mindent a nagyberuházók érdekeinek rendelnek alá, a helyi közösségek akarata és a környezet érdeke nem számít. És miközben ők viselik el környezeti terheket, nem részesülhetnek a gazdasági haszonból sem.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton