Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tállai András büszke arra, hogy nálunk csökkent a leginkább a cégek adója

Ez a cikk több mint 1 éves.

Komoly teljesítmény Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az, hogy Magyarország az OECD országok adózásáról kiadott, nemzetközi statisztikai évkönyv szerint kiérdemelte a szervezet „legnagyobb adócsökkentője” szerepét. Az MTI-n kiadott közlemény szerint Tállai mindehhez hozzátette,

„Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés 2017-ben, a 2018-as mérsékléssel pedig ezüstérmes lett az ország. Magyarországnak köszönhető a tavalyi trendfordulás a nemzetközi adóterhelésben is, a 2008-as válság óta ugyanis 2019-ben fordult elő először, hogy az adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya csökkent az OECD tagállamokban. Ez az arány korábban évről-évre folyamatosan nőtt, és csak tavaly fordult meg az adóemelkedési-trend […] 2019-ben azért mérséklődött nemzetközi szinten átlagosan 0,1 százalékponttal az adóterhelés, mert Magyarország nagymértékű adócsökkentést hajtott végre”

Ezek után az államtitkár részletesen ecsetelte még, hogy az OECD GDP-arányos adóteher-csökkentése egyfajta „verseny”, amelyben szerinte hazánk vitte el az első díjat.

Sőt, Tállai András értékelésében még azt is pozitívumként hangsúlyozta, hogy

„2010 óta folyamatosan csökkennek a munkát, a vállalkozásokat és a családokat terhelő adók. […] a társasági adó 9 százalékos mértéke a legalacsonyabb az Európai Unióban, a személyi jövedelemadó csekély – 15 százalékos – mértékével Magyarország bronzérmes, és 2017-től kezdetét vette a munkáltatói adó mérséklése is, amely 2016-ban még 27 százalék volt, jelenleg pedig már csak 15,5 százalék.”

Tehát, miközben az államtitkár szabványszerűen felidézte, szerintük az adóterhek csökkenése „a vállalkozásokat és a családokat” hozta az elmúlt években könnyebb helyzetbe, ezt az állítást az általa idézett jelentés már semmiféle módon nem igazolja.

Ha a kormány által most, az eredményeket bemutató és összefoglaló OECD jelentés eredetijét is megnézzük azonban, azt találjuk, hogy az adóbevétel-csökkenési rekordkísérletet Magyarországnak elsősorban a nagy cégek társasági adójának megnyirbálásával tudta elérni.

A jelentés táblái szerint ugyanis az OECD tagállamai közül hazánkban Lettország után a legalacsonyabb a hagyományosan a legnagyobb profitot termelő multinacionális cégek és egyéb nagyvállalatok által fizetendő adó részesedése a teljes adóbevételből:Míg ez az arány a multikat szinte egyáltalán nem adóztató Egyesült Államokban is 4,6%, az ugyancsak velük igen barátságos Nagy-Britanniában is 8.1, és Lengyelországban és Szlovákiában is 5.9% és 9.6%, addig nálunk mindössze 3.6%.

Ezzel lényegében a lettek után mi szedjük be messze a legkevesebb adót a nálunk jelen lévő hazai és külföldi nagyvállalatoktól, és a bevétel számarányain az is jól látszik, hogy Magyarország kormánya az így elengedett bevételt a társadalombiztosítási hozzájáruláson, ÁFÁ-n és különadókön keresztül próbálja bepótolni.

Egyértelmű, hogy mindez a másik oldalon a hazánkban, képzett munkaerővel legtöbb profitot termelő nagy cégeket hagyja ki szándékosan a közteherviselésből.

Ahogy azt már januárban leszögeztük, a 2019-es adóévben a multinacionális cégek Magyarországon kevesebb adót fizettek be, mint 2000 óta bármikor. A még Matolcsy György gazdasági minisztersége alatt bevezetett „unortodox gazdaságpolitika” egyik fő eleme, hogy a társasági adó radikális csökkentését a fogyasztási terhek növekedése követi. Ez elsősorban azért baj, mert míg utóbbit mindenki egyenlő mértékben fizeti, addig a társasági adó az egykulcsos adórendszerben az egyetlen eszköz, amivel a több profitot termelő nagy cégek többet is tudnának adózni.

2019-ben ugyanis a multik és nagy cégek összes adóbefizetése mindössze 393 milliárd forintra csökkent, ezt pedig bevételeik döntő mértékben, és messze meghaladják.

Ezen cégek adóalapja tavaly 5600-6000 milliárd forint volt, aminek az állam által beszedett 303 milliárd nagyjából mindössze öt százaléka, vagyis kisebb arány, mint a 9 százalékos vonatkozó adókulcs. Ez a lap szerint a különböző kedvezményeknek tudható be.

Ami pedig a rendszer súlyos torzulásának indikátora, hogy a különböző kisvállalati adókból 272 milliárd folyt be, vagyis a nagy cégek befizetéseivel nagyságrendileg összemérhető összeg, miközben ezen cégek termelékenysége alacsonyabb a multikénál – és jellemzően a bizonyos kedvezményekkel sem tudnak élni.

És noha mostanában a kormány ÁFA-csökkentési programokat is bevezetett, az világos, hogy a kiemelten magas adókulccsal rendelkező fogyasztási adókból befolyó összegek növekedése: 2010-19 között 92 százalékkal, 6140 milliárd forintra nőttek.

Miközben pedig éppen a legnagyobb megtermelt profitokat érintő társasági adóbevétel lehetne az alapja például a magyar oktatás, egészségügy feltőkésítésének is, ami a Covid-19 járvány alatt mindennél jobban jönne most a magyar gazdaságnak.

(MTI, OECD)

 

Címlapkép: MTI/Vajda János