Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem emelik tovább a minimálbért idén, pedig megtehetné a kormány a szakszervezetek szerint

Nem teljesültek a bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért egyelőre nincs realitása annak, hogy tovább emelkedjen idén a minimálbér és a garantált bérminimum – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

A januárban megkötött megállapodás szerint a reálbéreknek az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest legalább 6 százalékkal kellett volna bővülniük, de mivel ez nem történt meg, nincsenek meg a legkisebb munkabér növelésének feltételei, és ez jó eséllyel a második negyedévben sem fog megtörténni.

Mint arról a Mércén beszámoltunk, január 25-én nem konszenzusos megállapodás született az idei minimálbér emelésről: a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a 4 százalékos emelésről szóló megállapodást, ugyanis ennél legalább 1 százalékkal többet szeretett volna kiharcolni, a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek azonban belementek az egyezségbe, amely azt is magában foglalta, hogy ha a kormány év közben csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2%-ponttal – a korábbi, hatéves bérmegállapodás keretében, amelynek a feltétele a reálbérek gyors növekedése –, akkor 1%-kal tovább nő a minimálbér és a garantált bérminimum.

Mészáros Melinda szerint a kormány ennek ellenére idén is dönthetne úgy, hogy annak ellenére csökkenti a szociális hozzájárulási adót, hogy nincsenek meg a bérmegállapodásban rögzített feltételei.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett, hogy emellett javasolták például az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését is, ami nettó jövedelememelkedést jelentene minden munkavállalónak.

Mészáros szerint ha a gazdaság helyreáll, és kevesebben kapnak álláskeresési támogatást, akkor felélesztik ezt a javaslatot, és talán a kormány is meggondolja magát, és további adócsökkentésekre is sor kerül – tette hozzá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az infláció idén magasabb lehet a korábban megállapított 3 százaléknál, ezért mindenképpen indokolt a minimálbér további emelése.

Az idei megállapodás nehezen született meg: 2020 végén nem történt meg a következő évi minimálbér-emelés mértékének bejelentése, miután a felek álláspontjai nem tudtak közeledni egymáshoz: a novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget az emelésre, pedig csupán 3 százalékot ajánlottak fel. A 4%-os emeléssel végül a minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedett, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nőtt februártól.

A napokban arról is beszámoltunk, hogy a közszolgáltatóknál (postánál, közösségi közlekedésben, energiaiparban, vízellátásban stb.) dolgozók helyzete is egyre sürgetőbb, ők ugyanis 5 hónapja várnak a bérmegállapodásra. A tárgyalások április 29-én kezdődnek, amelyhez a munkavállalói oldal immár érdemi ajánlatot vár a kormányzattól és a munkáltatói oldaltól. Ennek hiányában közös fellépésre készülnek a szakszervezetek.

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás