Csóti Csaba szerint a szektorban az alapvető probléma hogy a vetítési alapok és a bértáblák évek óta nincsenek a minimálbérhez hangolva.
11,5-14 százalékos korábbi várakozásaikat 15-19,5 százalékra módosították.
Sikerült megállapodni a 2023-as minimálbér és bérminimum mértékéről, Zlati Róberttel, a MASZSZ elnökével beszélgettünk az eredményekről.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint fél év múlva újratárgyalják a minimálbéralkut, ha túl magas marad az infláció. Ezt mondta a kormány a Covid-válság alatt is, akkor nem történt meg a felülvizsgálat.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez a minimum, hogy ne essen tovább az alacsony keresetűek életszínvonala.
A miniszter szerint a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból pedig még magasabb infláció, ezért vissza kell fogni a béreket. A szakszervezetek méltatlan és kockázatos üzenetnek tartják Nagy Márton kijelentéseit.
„Nem velük kell törődnünk, hanem a saját táborunkkal”. Így vélekedett.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete felméri tagjainak sztrájkhajlandóságát.
A hazai kkv-k 3 százaléka tervez elbocsátásokat jövőre a kötelező bérfejlesztés miatt a GKI Zrt. kutatása szerint. Ezzel 5-7 ezer dolgozó veszítheti el a munkáját.
A kormány az iparűzési adó csökkentésének meghosszabbításával kompenzálta a munkáltatókat a minimálbéremelésért, de nem minden munkavállaló jár jól azzal, hogy a kormány elvonja az önkormányzatok elsőszámú bevételi forrását.