A kormány ugyan elutasította a szakszervezetek által javasolt 100 ezer forintos egyszeri juttatásról szóló tervét, de az előrehozott minimálbér-emelési javaslatra mutatkozik hajlandóság a részéről – mondta el a Mércének Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedd reggel az M1 műsorában ezzel egybehangzóan arról beszélt, hogy a kormány szerint a 100 ezer forintos egyszeri juttatásnál „sokkal jobb ajánlat” az előrehozott emelés.

„Olyan javaslat van a kormány asztalán a munkaadók és a munkavállalók jóvoltából, amellyel előrehoznák december elsejére a két bérelem, az emelt minimálbér és a garantált bérminimum kifizetését. Ezzel a leghátrányosabb helyzetűeket tudnánk kompenzálni”
– jelentette ki.

Zlati Róbert ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, az előrehozott emelés alapvető feltétele, hogy novemberben bérmegállapodás szülessen, amihez még látniuk kell a hónap közepén megjelenő harmadik negyedéves GDP adatokat. A szakszervezeti vezető elmondta azt is, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő, november 9-i ülésén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter helyzetértékelést tart majd, ami szintén befolyásoló tényező lehet.

Azzal kapcsolatban, hogy a 100 ezer forintos juttatással szemben az előrehozott emelést „sokkal jobb ajánlatnak” nevezte a kormány, Zlati úgy fogalmazott:

„Ebben az esetben ez abszolút csak egy szépségtapasz, de ilyen közel az év végéhez kormányzati akarat nélkül ennyit lehet elérni.”

Elmondta azt is, a MASZSZ-ban kialakult álláspont szerint legalább 15%-os béremelést tartanak indokoltnak – Czomba Sándor nyilatkozata szerint ez mindhárom fél számára elfogadhatónak tűnik. Azonban a 10%-os garantált bérminimum-emelés kapcsán még nem sikerült konszenzust kialakítani, mivel a munkaadók sokallják azt.

Zlati szerint a kormány a rendszer átalakítását is szeretné: egyrészt a garantált bérminimum intézményének megszüntetését és a minimálbér dinamikusabb emelésével mediánbér 60%-ának megfelelő színvonal elérését.

A szakszervezet nem támogatja a garantált bérminnumum „beáldozását” ennek érdekében.

Köztes megoldásként ágazati megállapodásokban tarifák rögzítését javasolták, ami a szakszervezet számára úgy lenne csak elfogadható, ha azok a kollektív szerződésekbe épülnének be, így ez a más tagállamokban látható magas lefedettség irányába is lépés lehetne.