Nem volt példa még korrekciós évközi minimálbér-emelésre, most mégis ezt próbálja elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a vártnál gyászosabb inflációs mutatók hatására. Zlati Róbertet, a konföderáció elnökét kérdeztük arról, hogy mit lehet tudni a tárgyalások állásáról.
Azért is különleges helyzet a mostani, mert év közben tényleg nem emeltek még minimálbért Magyarországon, habár egy kivételt kell mégiscsak említenünk: tavalyelőtt – a szokásos, megelőző év végi dátumhoz képest – januárban sikerült csak megállapodni a 2021-es minimálbér-emelésről, akkor azt a megegyezést a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem is írta alá a megállapodás alacsony mértéke miatt. Nagy különbség azonban, hogy akkor nem korrekcióról volt szó, hanem a rendes, éves emelés nyélbe ütése késett több hetet.
Aláírta viszont a MASZSZ tavaly év végén a 2023-ra szóló megállapodást, amikor is 16 százalékos, kompromisszumos eredményre jutottak a felek a háromoldalú tárgyalásokon. A 2022. végi megállapodást azzal tudta aláírni a MASZSZ, hogy „oké, elfogadjuk, hogy most ennyi, viszont elképzelhető, hogy év közben nem fél százalékkal tér majd el az infláció a prognózistól, hanem mondjuk 5 százalékkal, és akkor azt próbáljuk meg kiegészíteni” – mondja Zlati Róbert.
Mint ismert, a decemberi megegyezésben minden tárgyalópartner elfogadta – alá is írta – azt a szándéknyilatkozatot, miszerint „a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2023-ban őrizzék meg a bérek reálértékét.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének fõtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Zs. Szõke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP, KÉSZ) elnöke, Czomba Sándor, a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke (b-j) a jövõ évi minimálbérrõl szóló megállapodás aláírásán Budapesten 2022. december 21-én. A megegyezés értelmében január 1-tõl a kötelezõ legkisebb munkabér 16 százalékos emelkedéssel 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékos emeléssel 296 400 forintra nõ.
MTI/Kovács Tamás
A megállapodás konkrétan arról szól, hogy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újratárgyalják a jelen megállapodásban foglaltakat. Ha félévkor az aktuális prognózis alapján az éves várható infláció a 18 százalékot meghaladja, akkor újra tárgyalóasztalhoz ülnek, és megbeszélik, mit lehet, illetve mit kellene tenni. Amikor decemberben arról kérdeztük Zlati Róbertet, hogy milyen eszközei, és mekkora mozgástare volt a szakszervezeti oldalnak a tárgyalásokon, a konföderációs vezető nehezményezte, hogy idejük sem volt igazán a nyomásgyakorlásra, valamint lassan kaptak adatokat a a tárgyalópozíciókat alapvetően befolyásoló gazdasági helyzetről.
„Az adatok most sem érkeznek gyorsan, de most objektív okokból, hiszen teljesen friss számokra lenne szükség” – mondja Zlati.
Mint megtudtuk a szakszervezeti vezetőtől, éppen szerdán tett javaslatot augusztus 30-31-i dátummal a kormányzati oldal a következő VKF-ülés időpontjára.
Bár korábban szóba került, hogy július végén folytatódjanak – vagy Zlati szavaival élve inkább ténylegesen elkezdődjenek – az egyeztetések, a kormány arra hivatkozott, hogy korábbi időpontra nem állnának rendelkezésre friss és hiteles adatok, azok nélkül pedig csak megalapozatlan vitákat lehetne folytatni, de tárgyalni érdemben nem.
A kormány eddig sem kommentálta az esetleges minimálbér-korrekciót, ahogyan a csütörtöki kormányinfón sem hangzott el semmi a témában. Ahogyan az várható volt, a vállalkozói és munkálatói oldal viszont máris igyekszik hűteni a kedélyeket: Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak két fő érvvel próbálta letörni az évközi béremelésre áhítozó munkavállalók lelkesédését: egyfelől szerinte még mindig 18 százalék alatt maradhat az éves infláció, és akkor a megállapodás értelmében nem indokolt az újratárgyalás, másfelől szerinte az infláció mellett legalább annyira fontos a GDP és a termelékenység alakulása, amelyek meghatározzák a mindenkori minimálbért.
A szakszervezeti oldal saját megrendelésre készített előrejelzése azonban másként látja a kulcsfontosságú éves inflációs várakozásokat: Lajtai György közgazdász elemzésének – amelyet június végén közölt a Portfolio – várhatóan igenis el fogja érni a 18 százalékot az éves infláció, e tekintetben a makrogazdasági az ING Bank és a Kopint-Tárki 2023. májusában publikált, éves átlagos inflációra vonatkozó várakozására hivatkozik az elemzés. (A jegybank júniusi inflációs jelentése egy 16,5 százalék – amely mérték mérték meghaladja az év eleji minimálbéremelés 16 százalékos mértékét – és egy 18 százalék közti sávba lőtt be az éves infláció várható mértékét.)
A MASZSZ által rendelt elemzés arra konklúzióra jut, hogy nem kérdés, hogy újra meg kell emelni a múlt év végén 16 százalékkal növelt minimálbért. A Lajtai-féle anyag szerint mindez ráadásul úgy biztosítaná a minimálbér reálértékének a megőrzését, és úgy segítené az érintettek számára átvészelni a magas inflációs időszakot, hogy közben nem gerjeszti tovább az áremelkedést, nem rontaná a foglalkoztatási mutatókat, és nem okozna tömeges csődöt a vállalkozói körben. Ez utóbbi érv egyébként szintén gyakran elhangzik a munkáltatói oldalon, legutóbb Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kiáltott csődveszélyt minimálbér-korrekció esetére.
Ami pedig a dolgozói oldal GDP-növekedéstől függővé tett alkupozícióját illeti, Zlati Róbert elmondta, hogy bár a megállapodásba ez nem került be, de a munkáltatói oldal valóban azzal a szóbeli kikötéssel állt fel decemberben az asztaltól, hogy
akkor lehet majd évközben korrekcióról beszélni, „ha lesz mit elosztani”.
A MASZSZ elnöke szerint azonban egyrészt még mindig 1 – 1,5 százalékos növekedésről szólnak a jelenlegi prognózisok (a kormánypropaganda szerint egyébként is a magyar gazdaság a legkevésbé sérülékeny a válsággal szemben Európában). Másrészt ha mégis negatívba fordul a GDP, az lehet, hogy éppen az alacsony bérek miatt történik meg, hiszen részben a költések visszafogása és a fogyasztás csökkenése miatt nem lesz gazdasági növekedés sem.
Megkérdeztük Zlatit a munkavállalói oldalon ülő másik konföderációs vezető Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökének gondolatairól is, aki bár fontosnak tartja, hogy a minimálbéren fizetett munkavállalók 2023-ban ne szenvedjenek el reálkereset-csökkenést, arról is beszélt, hogy „nagyon kicsi az esélye annak, hogy még idén újra emelkedjen a minimálbérek összege, ilyen kitétel nincs a bérmegállapodásban a munkáltatóknak sem állna érdekében a lépés”.
Zlati szerint „ettől nekünk még követelnünk kell”.
„Egyszerűen a megállapodásból kiindulva erről nemcsak egyeztetnünk kellene, hanem meg is kellene állapodnunk. Engem nem az érdekel, hogy a munkáltatóknak mi áll érdekében, hanem a munkavállalók érdekeit kell néznünk”
– nyilatkozta a MASZSZ elnöke.
